Új sorozatot indított a Pagony kiskamaszoknak
Az Időfutár-sorozat hatalmas sikerének köszönhetően, újra időutazós történelmi kalandregényekből ismerheti meg a tíz év feletti korosztály, a magyar történelem fontosabb korszakait, szereplőit. Wéber Anikó könyve, Az ellenállók vezére a kiegyezés korába utaztatja vissza olvasóit.
A szép akasztottól Ferenc Józsefig
A regény tizenhárom éves főszereplői, Viktória és Kristóf egészen pontosan Andrássy Gyula miniszterelnökké kinevezésétől Ferenc József és Sisi koronázásáig töltik az időt a XIX. században. A múltba csöppent gyerekek szemszögéből a mai kiskamaszok sokkal könnyebben megérthetik az akkori közéletet foglalkoztató problémákat, és azt, hogyan lesz a mindenkori jelen politikai döntéseiből a jövőben történelem.
Viktória és Kristóf, akik a jelenben osztálytársak, éppen akkor érkeznek a kiegyezés kori Budapestre, vagyis akkor még Pest-Budára, amikor Andrássy Gyulát miniszterelnökké nevezik ki. Egy félreértés folytán az arisztokrata Aranykurthy család palotájában töltenek négy hónapot, Kristófot ugyanis összetévesztik a házigazda, Aladár gróf Angliában élő unokaöccsével (akivel a család tagjai még sosem találkoztak). Így Viktóriával együtt (akit pedig az unokaöcs nővérének hisznek) vendégül látják őket. Az igazi rokont, az éppen akkor érkező Istvánt ismeretlenek elrabolják, így nem derül fény a turpisságra.
A családnál eltöltött idő alatt Viktória és Kristóf első kézből kap bepillantást a kiegyezés korabeli arisztokrácia életébe.
Bálokba, vendégségbe járnak, táncokat tanulnak, társasjátékokat játszanak. Személyesen is megismerik a kor hírességeit, és miközben az elrabolt unokaöcs hollétére kell fényt deríteniük, egy veszedelmes összeesküvés kellős közepébe csöppennek.
A regény amellett hogy bemutatja a kor emblematikus helyszíneit, eseményeit, a millenniumi fejlesztések előtt budapesti városképet, a kiegyezés történelmi aspektusait is körbejárja. Viktória és Kristóf megfordul a Vigadóban, az Angol Királynő Szállóban, a Hermina téri zsibvásáron, a Városligetben, a József téri Kugler cukrászdában, a zálogházban. Személyesen találkoznak Deák Ferenccel, Podmaniczky Frigyessel, Eötvös Józseffel és Sisivel, így több nézőpontot is figyelembe véve alakíthatják ki saját véleményüket az akkori történelemről.
Dilemmák
A könyv két főszereplője nagyon különböző személyiség. Viktória céltudatos, szorgalmas, határozott véleménnyel bíró lány, aki nehezen barátkozik és nyílik meg, ezért nem tud beilleszkedni az iskolai közösségbe. Kristóf viszont népszerű kosárlabdás, aki saját bevallása szerint is mindig csak sodródik az árral, nincs határozottan saját véleménye semmiről, ugyanakkor közvetlensége és segítőkészsége miatt a menő társaság oszlopos tagja. Kettejük különbözősége és a lassan kibontakozó, egymás iránti ártatlan vonzódása adja a történetmesélés gerincét, a korszak politikai történéseit, az egész miliőt az ő különböző nézőpontjukon keresztül láthatjuk.
Természetesen ma már tudjuk, hogy az akkori politikai döntések hogyan befolyásolták Magyarország jövőjét, a könyv főszereplői azonban a tanultak ellenére ekkor szembesülnek igazán a kiegyezés korának fontos kérdéseivel. Vajon melyik a jó döntés? Kiegyezni az osztrákokkal, és Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázni, vagy tovább harcolni az ország függetlenségéért? A regényben valamelyest minden érvelőnek igaza van, és főleg Kristóf az, aki személyiségéből adódóan, hol ennek, hol annak ad igazat. A szerző nagy kihívás elé állítja őt: egy döntésével megváltoztathatja a jövőt, de ami neki személyesen még nagyobb feladat, ezt a döntést saját magának egyedül kell meghoznia.
Sisi-imádók előnyben!
A regény a Sisi-rajongó lányoknak (amely rajongás némely családban generációkon át öröklődik, és a mai napig töretlen a népszerűsége) nagy örömet fog szerezni. Akik szeretik a kiegyezés korabeli divatot, azoknak megunhatatlan a báli ruhák, krinolinok, csipkés napernyők, pásztorlánykás porcelánok, nippek és fodrok világa. Viktória, aki a regényben szándékosan választotta ezt a korszakot, hogy visszamenjen a múltba, minden lehetőséget kihasznál, hogy kiélvezze a fidres-fodros divat csillogását – aminek persze szintén van árnyoldala, például a fűző, és hogy krinolinban nem lehet futni –, elbűvölten figyeli a koronázásra felvonuló arisztokrácia pompáját, de a komplett ékszerdoboznak öltöző nemesség azért még talán neki is sok kicsit. Ám a kalandregények kedvelői sem maradnak hoppon: a regény második felére felgyorsulnak az események, ahogy közeledik a koronázás, úgy válik egyre izgalmasabbá a történet Kristóffal a középpontban, aki a császár ellen tervezett merénylet kitervelői közé keveredik.
Mivel mai szereplők utaznak a múltba, a regény az ő nézőpontjukból, mai nyelven meséli el a történetet. Elhangzik Dumbledore, Gandalf vagy épp Yoda neve, igaz Poirot-é is. Szóba kerül az internet és az Insta is. És bár vicces, amikor a XIX. századi fiatalok nem értik Kristóf szlengjét (szenya, hamburger, vágom), kár, hogy visszafelé nem kapunk erre példákat, érdekes lenne megtudni néhány akkori szót, amelyek ma már teljesen mást jelentenek.
Múlt és jelen
Összességében izgalmas és tanulságos regényt kap az ifjú olvasó, amelyben persze az is kiderül, hogy minden korszaknak megvan a maga nehézsége, mindenkinek a saját korában kell megoldania a problémáit. Viktória azt írja a naplójába, hogy ő a XIX. századba tartozik. A XXI. századból egyszerűbb azt gondolni, hogy a ringó krinolinok, fodrok, bálok, csillogó csillárok és lovagias férfiak világa sokkal jobb és élhetőbb volt. Ám Viktória szembesül a vágyott világ árnyoldalával is, a szegénységgel, a nyomorral, és persze azzal, hogy a korszellem a lovagias férfiak dacára a női egyenjogúságnak még a csíráját is csak nyomokban tartalmazza. Ám mindkét főszereplőre nagy hatással lesz az időutazás, még akkor is, ha a változást nem a korszak, hanem az egymás iránti odafigyelésük hozza el. Ahogy kicsit érthetőbb lesz egy-egy helyzet, ha kívülről szemléljük, úgy látnak rá ők is jobban a múltból a saját jelenükre. Viktória lazább lesz, megtanul csapatban gondolkodni, Kristóf pedig felvállalja a döntéseit, nem sodródik már az árral. Nem mellesleg pedig egymáshoz is közelebb kerülnek.
Amikor a fiatalok a regény befejezése után kinyitják a tankönyvet, a történelmi alakok már valódi, hús-vér emberekként integetnek vissza az illusztrációkról: megelevenednek, mint a Harry Potter-könyvek mozgó fényképei.
Utóirat
A regény igen alkalmas irodalom-, de akár történelemórai feldolgozásra, hiszen számos kutatásra, továbbnyomozásra inspirálja az olvasót. Izgalmas kaland lehet a regény helyszíneit felkeresni a mai Budapesten, vajon hol lehetett a Hermina téri zsibvásár vagy a Kugler-féle cukrászda. Ugyanígy érdekes lehet felkutatni, hogyan nézett ki a Városliget a millenniumi fejlesztések előtt, mi volt az Andrássy út helyén. De nyelvészeti barangolásokat is lehet végezni, összehasonlítva az akkori és a mai nyelvezetet. És még bőven támadhatnak ötleteink…
Szokács Eszter
Wéber Anikó: Az ellenállók vezére
Pozsonyi Pagony, Abszolút töri-sorozat, 2020
368 oldal
3990 Ft