Az élet körforgása
A méhek és a fák világába csalogatják a Manó Könyvek kiadványai a kíváncsi olvasókat. A régi botanikai albumokat idéző kötetek nem csupán külalakjukban hívogatók: temérdek különleges információval szolgálnak minden korosztálynak.
A szöveg megírásában a biológus Wojciech Grajkowski volt segítségére, így biztosak lehetünk benne, hogy nem találunk sületlenségeket az albumokban.
A két könyv pazar és részletgazdag rajzai valósághűen, mégis egyedi stílusban és viccesen ábrázolják az eseményeket, a növényeket, az állatokat, az embereket és a tárgyakat. Nagy segítség, hogy az ismeretterjesztő szövegben mindig szerepel, hol található az adott dolog illusztrálva is, úgyhogy a könyv olvasása bőven ad lehetőséget a böngészésre, akár egyedül, akár a gyerekkel együtt nyitjuk ki.
A méhek és a méhészet
A Méhekben (mily' meglepő!) a méheket érintő természettudományos kérdésekről tudhatunk meg számos érdekes tényt. Kétsége ne legyen senkinek, Piotr Socha valóban alaposan körbejárta a témát, sokszor tudományos információkról van szó, érdemes a kisebb gyerekekkel együtt olvasni, mert néhol a szöveg igényel egy kis jártasságot a természetismeretben. A kötet először a méheket mutatja be, a felépítésüktől, a méhtársadalomban betöltött szerepüktől és feladataiktól kezdve a szaporodáson át a növények beporzásáig.
Közben a szerzőpáros kitér az ezekhez kapcsolódó tudnivalókra is, mint a méhtánc, a biomimetika, a különböző növények, amelyek szaporodásához a méhekre van szükség, és megemlítik a többi beporzó állatfajt is.
Ezután az ember és a méhek kapcsolatát, valamint a méz történetét járják körül. Szó esik többek között barlangrajzokról, ókori egyiptomi kaptárakról, Nagy Sándorról, akinek holttestét mézben szállították, valamint Napóleon és Jozefina méhecskékkel díszített koronázási palástjáról is.
Ezután következik a méhészet tudománya, amelyet szintén elég tüzetesen magyaráznak el mind a szöveg, mind pedig az illusztrációk tekintetében.
Tanulmányozhatjuk a méhész ruháit, felszerelését és szerszámait, a kaptárak szerkezetét és különböző formáit, a méhészkedés folyamatát.
Megismerkedhetünk egészen különleges, például Jézust, medvét, katonát, Szent Ambrust vagy törpét ábrázoló kaptárakkal, kitekintünk más kontinens népeinek mézgyűjtési szokásaira, megismerjük a mézelő növényeket, a vándorméhészet fogalmát, azt, hogy mit kell tenni méhcsípés esetén, és azt is, hogy pontosan hogyan készítik a méhek a mézet.
Piotr Socha egyértelművé teszi, hogy a környezet- és természetvédelem milyen fontos a méhek, tehát a mi szempontunkból is, hiszen a méhek nemcsak mézzel látják el az embereket, hanem ők termékenyítik meg a növényeket is, amelyekkel táplálkozunk. Sajnos a sok növényvédő vegyszer, rovarirtó és a hatalmas mezőgazdasági monokultúrák miatt a méhek száma világszerte csökken, ezért Socha egy egész oldalpárt szentelt arra, hogy bemutassa, Kínában már vannak helyek, ahol a beporzók helyett embereknek kell elvégezniük a virágok megtermékenyítését, egy másikon pedig a nagyvárosi beporzóhoteleket és kaptárakat mutatja be.
Remek ötlet a könyvön belül, hogy két oldalpár is Zümmögő címmel, újságszerűen tördelve tár elénk néhány rövidebb kultúrtörténeti érdekességet a méhek és a méz világából. Szó esik a méhek születésének hiedelmeitől Arisztotelész töprengésein át a méhek nemét illetően a robotméhekig.
Ennél mélyrehatóbban talán nem is lehet körüljárni a méhkérdést, ez az alaposság azonban megérdemelt volna még egy korrektúrafordulót a kiadó részéről. Reméljük, az újranyomásnál sor kerül majd rá.
Mindent a fákról
Ugyanilyen igényes munkát kapunk a szerzőpárostól a Fák esetében is, amelyben mindenekelőtt a fák felépítésével ismerkedhetünk meg, a leveleikkel, gyökereikkel, szaporodásukkal.
Most is érint egyéb témákat a könyv: elmagyarázza, mik azok a bennszülött növények, külön oldalpárt kapnak a majomkenyérfák, megismerjük a fán élő és a fát evő állatokat is. Ízelítőt kapunk néhány tökéletes mimikriből, és persze jönnek a legek is: a legöregebb, a legmagasabb és a legterebélyesebb fák.
Socha a Fákban is felemeli a szavát az ember által irtott természet védelmében: a Föld egyik legidősebb fáját például úgy mutatja be, hogy elmondja/lerajzolja, mi minden történt a fa életében az emberiséggel történelme során, i. e. 1370-től az 1900-as évekig, amikor nemes egyszerűséggel kivágtuk.
Ezek után következik a favágónak és szerszámainak a bemutatása, majd az, hogy mi mindent készítünk fából: épületeket, hajókat, maszkokat, hangszereket. Gyönyörűen illusztrált tablókon elevenednek meg a csodálatos fák és a belőlük készült használati tárgyak. Ezután következik a fa szimbolikájának bemutatása: Darwin életfája, a családfa, a fa a különböző vallásokban és hiedelmekben. Socha kitér az erdő jelképrendszerére is, és azt is elmagyarázza, hogy erdő és erdő között is van különbség. Az utolsó oldalpár pedig a természet védelméről szól:
„Fejszéink hatalmas erdőirtást végeztek, puskáink nem egy fajjal végeztek, városaink pedig megmérgezték a vizet és a levegőt.”
A két albumot bárhogyan lehet olvasni, ha valaki szereti a magányos böngészést, arra is jó, de közös olvasásra is remek kikapcsolódás: kitesszük az asztalra a nagyméretű könyveket, és együtt nézzük-olvassuk a családdal.
Számos olyan információt kapunk, amit érdemes tovább kutatni, vagy egyszerűen csak élőben is megnézni a tényleg létező csodákat, ami az internet segítségével gyerekjáték. De a legtöbb, amit kapunk tőlük, az az élet körforgása, a természet, az állatok és a növények tisztelete. Amit – unásig halljuk, de nem lehet eleget mondani – nagyon megérdemelnének.
Szokács Eszter
Piotr Socha: Méhek
Szöveg: Wojciech Grajkowski
Fordító: Kellermann Viktória
Manó Könyvek, 2018
72 oldal
4790 Ft
Piotr Socha: Fák
Szöveg: Wojciech Grajkowski
Fordító: Kellermann Viktória
Manó Könyvek, 2020
72 oldal
4990 Ft