Gélem-gélem
A nemzetközi cigány himnusz (Gélem, gélem – mentem, mentem) mellett a magyarországi beás cigányoknak is lett egy himnuszuk, miután Bari Károly Tűzpiros kígyócska (Gondolat Kiadó, 1985) című cigány népköltészeti gyűjteményében megjelent a Zöld az erdő, zöld a hegy is kezdetű gyűjtése.
Bari a verset Orsós Jakab írótól hallotta, és lefordította magyar nyelvre. Az akkori ismertsége, népszerűsége teljében lévő Kalyi Jag együttes hamarosan előadta Varga Gusztáv – az együttes vezetője által a versre íródott – himnikus melódiáját, majd nem sokkal később az Ando Drom is komponált egy másik, jóval pergősebb dallamot. Így nemcsak a cigányság körében lett ismert, hanem a folklórt kedvelő közönség között is.
A hosszas bevezetőre azért volt szükség, mert valószínűsíthető, hogy a beás himnusz adta az ötletet a könyv írójának, Versegi Beáta-Máriának, hogy a cigány kenyér, beásul punya legyen témájának egyik fontos eleme, ami a mesében többször felbukkan.
Versegi Beáta, a Nyolc Boldogság szerzetese az 52. Eucharisztikus Kongresszusra készülve határozta el, hogy a Kongresszus üzeneteként olyan történetet szeretne elmesélni, amelyet mindenki megért, és eljuthat a cigánysághoz is.
A történet alapja az Evangélium, egészen a Megváltó születésétől a keresztre feszítéséig. Ezekbe az eseményekbe szövi a cigány család tagjainak találkozását Jézussal öt fejezeten keresztül.
Az első fejezetben szerepel először a punya
Amikor is a főszereplő, Cinka frissen sütött kenyeret visz hajnalban Máriának. Cinka nyolc hónappal korábban hozta világra első gyermekét, s még élénken emlékezett a szülés gyötrelmeire. Szánalomból, a segítő szándék vezette Máriához a punyával. Harminc év is eltelt, mire újra találkozott az immáron felnőtt Jézussal, aki abban az időben lépett fel, hogy beteljesítse küldetését. Cinkának ekkor már hét gyermeke volt, és családjával a Genezáreti-tó partján telepedett le. Férje megbetegedett, leprás lett, el kellett hagynia a családját. Cinka hallott Keresztelő Jánosról, s ő is szeretett volna megtisztulni a bűntől és hinni egy eljövendő jobb világban, amiben visszakaphatja egészséges férjét. Elvándorolt hát a Jordán folyóhoz, és János őt is megkeresztelte. Ez éppen azon a napon történt, amikor Jézus megkeresztelkedett.
Cinka a kánai menyegzőn tanúja lehetett Jézus első csodatételének, ahol a vizet borrá változtatta. Cinka sütötte a menyegzői kenyeret, és az ő öt punyájából vendégelte meg Jézus az ötezer embert.
A bűnös lány Lola, Cinka lánya, fia pedig végül az egyik lator lesz, akinek Jézus megígérte, hogy még aznap vele lesz a paradicsomban.
Jézus az utolsó vacsorán a saját testét nevezi kenyérnek, az élet kenyerének. A falat kenyér maga Jézus.
És hogy visszatérjünk a beás himnuszhoz, amelynek egyik sora ekképpen szól:
„Nem loptunk mi, csak egy szeget, Jézus vérző tenyeréből”
Azt a bizonyos szöget Cinka férjének az unokatestvére lopta el.
Így kapcsolódik a cigány család története Jézus életének eseményeihez.
A mese írója érzékenyen hangolja az olvasót a cigányokkal való azonosulásra. És mivel minden nemzetben vannak erényes és vétkes emberek, Jézus látószögén keresztül a cigányok gyarlósága is bocsánatos bűnnek számít. Hiszen nincs olyan ember, aki egész életén keresztül bűn nélkül létezhet, erre csak Isten fia volt képes, aki azért jött a földre, hogy megváltsa az emberiséget.
A könyv egyes jeleneteit Ráczné Kalányos Gyöngyi beás festőművész tizenkét festménye gazdagítja, amelyek ma már a Keresztény Múzeum tulajdonát képezik.
A történetet sokoldalúan feldolgozta a punya.hu című oldal, több nyelvre lefordították, digitális képregény, oktatási segédanyag, színdarab stb… készült belőle. Nézzétek meg, érdemes!
Kalla Éva
Versegi Beáta-Mária: Punya
Illusztrátor: Ráczné Kalányos Gyöngyi
Keresztény Múzeum, 2020
96 oldal
2000 Ft