Giling-galang,
szól a harang.
Ün-nep hó-nap
ün-nep hó-nap…
(magyar népi mondókák, Bihar, Mezőtelki)
Ünnepekre készülünk. Ki böjttel, ki anélkül, ki falusi, ki városi szokásokkal. Ki a színes tojásokra és édességekre vár, ki pedig Krisztus feltámadása felé néz. Ám aki anyuka, az most mind tervezget. Nem csak ünnepi látogatások, programok vagy ételek beosztására gondol. Talán otthoni meghitt olvasást is elképzel, vagy meglepetésszerző könyvajándékokat. A költői szó és a mese ereje is velünk lehet a pihenés vagy a lelki koncentráció jegyében és érdekében a tavaszi szünetben. Ilyen felszabadító, erőt adó könyvekből válogattam egy kis kosárra valót.
Egy megelevenített klasszikus
László Noémi: Keljfeljancsi
Gutenberg Books, 2023
Irodalmi csemege a szülőknek, és fordulatos olvasmány kicsiknek; pontosan egy-egy esti mese hosszúságú alkalomra termett László Noémi mesefüzére.
Szépíróink többen vállalkoztak az ősi folklór műfaj, a népmese megelevenítésre a műmese keretei között. László Noémi a saját írói hangjával, nyelvi leleményeivel keveri újra a hagyományokat. Incselkedő humor, fordulatos szójáték és egyéb költői sziporkák… ez jellemzi erdélyi költőnk tollát. (A szerző legutóbbi gyerekverskötetéről ITT írtunk). A mesék csak néhány oldalasak, egyenként is feszesek, összehasonlítva egységes szerkezetűek, ez is nagy erénye a kötetnek. Húzhat bennünket a történet.
A Keljfeljancsi a mindenkori legkisebb királyfi vagy a szegény pásztorlegény, esetleg a kisinas, tehát a sorban legutolsó, legkisebb fiú férfias vagy máskor kölykösen pajkos tetteit meséli el 12 különálló mesében. Az alázatos kitartás, a jó időben érkező bátor kiállás bizony elnyeri jutalmát! Ami a meséket összeköti, az a mesehős karaktere. A folyton új alakban felbukkanó, mindig újjáéledő jóságos, áldozatkész, egyszerű, kedves, kitartó alak, Jancsi, minduntalan talpra áll. Akárcsak az a réges-régi gyerekjáték, a keljfeljancsi. A mesék örök Jancsija megküzd a rohanó életmóddal, a szószátyársággal, a telhetetlenséggel, de még kilenc másik rossz tulajdonsággal is, melyek mindegyike országos probléma formájában hatalmasodik el a mesebeli országokon. Jó, ha az ember ismer egy Jancsit, vagy ő maga az. Mirákulum országában, Elokvenciában, Brrrgengóciában, Kamukában, Turpiában Jancsinak köszönheti a közösség, de legalábbis a királylány a boldogságát.
Bizony, nem árt, ha vannak olyanok, akik tudják, hogy a káprázatosan szellemes beszélő neveket viselő szereplők (Irgumburrrgum kancellár, Lúdbőrkirály, Zúzmarakirály, Szélvész királykisasszony és még sokan mások) hogyan szabadulhatnak meg a hideget árasztó rohangászástól, sürgölődéstől, fontoskodástól, jövés-menéstől. Vagy hogy egy telhetetlen, falánk király mivel tudna igazán megelégedni. Azok a szülők, akik olyan tanulságra éheznek, mellyel a bátortalan kisgyermek bátorítható, a türelmetlen béketűrővé válik, jó helyen lapoznak. És azok a gyermekek is, akiket mindez nem köt le, de a nyelv zenéje, a leírtak szépsége, a szereplők furfangjai nagyon is.
Egy menő kortárs
Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen 2
Jelenkor, 2023
Húsz évet vártunk az annak idején aranyport kavaró verses mese folytatására. Van, aki azért, hogy kiderüljön, miként folytatódik Muhi Andris, Maszat Janka és a többiek sorsa. Más pedig azért, hogy felhőtlenül lubickolhasson a magyar nyelv költői leleményeiben és a fecsegő elbeszélő humorában.
A mese most is különös karakterek (például Turgenyev, a burgonya, a Zsiráfmadár, Hepcia, aki egy fúriafajta) és a hozzájuk tartozó dalok köré épül. A kicsik által is könnyen befogadhatók, skandálhatók vagy énekelhetők ezek a dalbetétek, és a szerzői interjúban felfedett keletkezéstörténet szerint is e versek köré épült a történet.
A Túl a Maszat-hegyen 2-ben talán még változatosabb a forma- és témakínálat, mint a korábbi köteté, hiszen belépett a sorba a képregény műfaja is, különleges módon ezzel zárul ugyanis a történet. Gúnydal, halandzsaének, históriásének-parafrázis, verses ünnepibeszéd-paródia, limerickben írt ábécé, stanzák, hangutánzó helyzetdal – van itt minden, tessék, csak tessék.
Az utalások hálójába talán ezúttal is nem belegabalyodhatnának a kis befogadók, de prímán megfér egymás mellett a felnőtt és a gyermek olvasó élvezete. Annál is inkább, mert ezek az utalások leginkább iskolai kötelező szövegek, igazodva a 10-12 évesek olvasmányélményeihez (Füstbe ment terv; Toldi; Családi kör; Summáját írom), de akadnak itt populáris és trashszöveg-idézetek is, mint ez a tévéműsorszlogen: „Számodra véget ért a Dal”.
Az elbeszélő annyira csevegő típus, és olyan gyakran szól ki, azaz fordul oda kis olvasóihoz, mintha vele magával beszélgetnénk, őt hallanánk egy babzsákfotelből mesélni. „Én odanézni se merek, / Ki fog nyiffanni, hogyha landol! / Már csak négy méter, gyerekek!”; „De ejnye, kissé mintha távol / kerültem volna én a tárgytól, Holott ez helytelen dolog, / Kis olvasóm még unni fog”. A gyerekeket mágikus gondolkodásuknál fogva ez a fajta elbeszélésmód még erősebb bevonja, mint a felnőtteket.
Külön izgalmas a tudatos szülő számára, hogy a narrátor többféle írói hibára is kitér, véleményezve őket: „Nem bosszant az marhára fel / Téged, nyájas olvasócskám, / Hogy egy mesében szerepel egy nagyhatalmú, bölcs varázsló, / S az ifjú hősnek kell magától / Mégis mindent megoldani?”; „Én szeretek fecsegni hosszan, / Vidít a szó, mely szerteszét / Szalad, de mégis összekoccan. / Be szép a könnyű, halk beszéd! / Imádom sodrását a dalnak, / A szemtelennek és badarnak.” Varró Dániel verses meséje lubickolás a magyar nyelvben, irodalmi hagyományainkban, ugyanakkor kortárs jelenünkben is. Szellemesen szórakoztató.
Egy családi program
Háy Ágnes – Mosonyi Alíz: Mesék Budapestről
Magvető, 2023
Egész kicsikkel is felfedezhetjük a tavaszi szünetben Budapestet. Több kiadvány is családi sétálásra buzdít, most egy bolondos könyv újrakiadását emelem ki. Ez a képeskönyv otthon, de járműveken vagy a könyvben megidézett helyszíneken is kiválóan lapozgatható. Mosonyi Aliz meséi Budapest ismert helyeinek és épületeinek egyszínű, ceruzarajzos képeit beszélik körül. Maga az íráskép is képszerű, olyannyira változatos a szöveg elhelyezése. Hol hullámvonalakban, hol sugár irányban szinte képversként olvasható-böngészhető ki a szöveg. A képszerűség dominál. A valóság elrajzolásai által Háy Ágnes meseszerű nézőpontot kölcsönöz az ismerősségnek. A groteszk szereplők, az apró rajzfigurák is segítenek abban, hogy a főváros más színben tűnjön fel. Nem beszélve arról, hogy a valóság mesés díszletei között feltűnik például egy sárkány. A margón is túlfutó képek tehát egyszerűsítenek, amikor kiemelnek egy-egy jellemző részletet, még éppen felismerhetően ábrázolva a nagyvárosi közeg karakteres tereptárgyait. Ötletes és bizarr, groteszk látványként tálalják őket. Miközben a kötet lapozóként élvezhető a kicsik számára, több kis történetet is végigkövetünk a szemünkkel. Ugyanis a kibogozásra váró betűszalagokból a szöveg kacskaringózik, beletelepül a városképbe. Nem csak a betűk útja bizarr. Mit csinál három – évszázadok óta a budai várban rekedt – török harcos? Fagylaltot eszik a Ruszwurm Cukrászdában, és búsul, ha szünnap van. És mit csinál a sárkány, ha nincs hol laknia? Berendezkedik az Alagútban. A Városliget, az Opera (hűlt helye) és a bábszínház is meglepetéseket tartogat: meghökkentő történetek helyszínei. Akár felkeresésük előtt, még otthon kedvet csinálhatunk a nevezetességekhez a tréfás képes budapesti történetek jóvoltából.
Egy fordított
Anti Saar: Mart a pácban
Cser Kiadó, 2024
Miért Mart? Mert Mart igazán cuki karakter, belül vívódva, szorongva, kedvesen és természetes bájjal teli. Bátor is, és szégyenlős, önző, és picit akarnok, ugyanakkor bizalommal tekint a szüleire, mint a kisgyerekek általában. Jólesett olyan gyerekkönyvet olvasni, amelyben a szülői és gyermeki felfogás eltérései nem harcba vagy gúnyba fordulnak az olcsó poénok kedvéért. A különálló történetek élethelyzetei minden család számára ismerősek. Mart egyedül marad a pénztár előtti sorban, és mindjárt ő következik… Mart nem száll le időben a buszról… Kalandjaiban a felmerülő nehézségek nem egyből oldódnak meg. Nyomon követhetjük egy kisgyermek belső vívódásait, ugyanakkor a szüleiét is. Teret enged a szöveg a gyerekolvasó számára, hogy beleélje magát a főhős helyzetébe, és maga eredjen a lehetséges megoldások után. Mérlegeljen, és magában döntsön, míg a mesenovella nyújtotta megoldás, feloldás elérkezik. És ez rokonszenves. Tudniillik a történetvezetés vagy a párbeszédek stílusa nem játssza ki egymás ellen a nemzedékeket. Itt közeledés, megértés, gyöngédség rejlik a kommunikációban. Anna Ring grafikái elválaszthatatlanok a benyomástól, amit Mart alakja gyakorol ránk. Színes, egyéni, határozott, mozgékony, vagány. Egy kis izgágaság, egy kis feszültség is van a rajzok vonalvezetésében, anyagszerűségében. A gyerekek zsírkrétarajzait idéző grafika mindig másképpen tölti ki a rendelkezésre álló felületeket. A szöveghez képest is más-más felületet foglal el a határozott vonalvezetésű és élénk színű rajz. Sokszor a betűk háttere, tehát az egész oldal színes. Az észt gyerekkönyvek halmozzák a nemzetközi sikereket a szöveg és kép ilyen sűrített, takarékos összjátékával. A Mart a pácban színvilágával és szemléletével is frissességet hoz a magyar olvasóknak tavaszra.
Húsvéti ünnepekre szóló
Sziromszárnyak
Kálvin Kiadó, 2022
Tanító és óvó nénik álma. Gazdag válogatás egybegyűjtött magyar versekből és mesékből, mégpedig kötetenként az évszakokra, azokon belül a hónapokra, a magyar keresztény, valamint nemzeti ünnepköreinkre fölfűzve. Ezenkívül még kisebb témákra is, melyeket a fejezetcímek jelölnek. Egészség-betegség; Háziállatok; Erdő-mező meséi; Apu, anyu meg én; Pünkösdölő… Az egymás mellett álló szövegek még kisebb témacsoportot alkotnak, mert például a harangokról vagy a virágokról szólnak. Tökéletes otthoni, családi olvasgatásra is, különösen ünnepek közeledtén. Az országot járva a szülők, pedagógusok gyakran ennek a sorozatnak a köteteit veszik először a kezükbe, mikor kortárs gyerekirodalmi válogatásomat szemlélik. Olyan hívogatóan harmonikusak a szemnek a színei, a grafikái, a mérete.
Nem csak olyan nagy gyerekirodalmi klasszikusainktól olvashatunk mesét vagy verset, mint Móra Ferenc, Benedek Elek, Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes vagy Weöres Sándor. Ugyanúgy fiatal kortársaktól, akár énekes-dalszerző verselőktől is, például Bertóti Johannától vagy Gryllus Vilmostól. A szülői nemzedék gyerekkori élményeit: Tamkó Sirató Károly, Nagy Bandó András, Döbrentei Ildikó műveit frissíti fel, és állítja új szövegkörnyezetbe a pedagógus-teológus-költő páros, Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt. Van Lázár Ervin és Kányádi Sándor, de Kertész Erzsi és Máté Angi is. Sőt, a népköltészetből és nyelvünk archaikus rétegeiből szintén állnak itt a kicsik számára fölfogható művek. A középkori latin ének (Jézus Krisztus szép, fényes hajnal) megfér a húsvéti locsolóvers vagy Szepesi Attila verse mellett a Húsvéti öröm című fejezetben. A verses és prózai szövegek egymással is párbeszédbe lépnek ebben a szemnek és szívnek felemelő, harmonikus szerkesztésű és kiállítású kiadványban, melyhez ingyenesen elérhető, gazdag pedagógiai ötlettár is tartozik. A szöveggyűjteményt otthon, egy-egy mesét kiragadva is olvashatjuk, de akkor sem járunk rosszul, ha folyamatukban fogadjuk be az alkotásokat. Egy klasszikus után egy kortárs költeménnyel megismerkedve és fordítva.
Képes és hangzó bemutatását lásd a gyerekversekkel foglalkozó podcastunkban ITT.
Minden kedves Olvasónak boldog húsvéti ünnepeket kívánok a kötetben is szereplő énekszöveggel:
Jézus Krisztus, szép fényes hajnal,
Ki feltámadsz új világgal.
És megáldasz minden jókkal:
Te vagy nékünk egy reménységünk,
Isten előtt közbenjárónk,
Szép koronánk, ékességünk.
Világosítsd a mi szívünket:
Ismerhessünk meg tégedet;
Tanulhassuk szent igédet.
(Középkori latin énekből)
Harmath Artemisz