Huszonnyolc fejezet, tíz ószövetségi és tizennyolc újszövetségi történet sorakozik az idén augusztusban 88 éves korában elhunyt holland képzőművész, Kees de Kort Így szól hozzám a Biblia címmel magyarul is megjelent képeskönyvében.
A Parakletos Könyvesház szép kiállítású, nagy méretű kötetbe rendezve adta ki az elmúlt években részletekben megjelent sorozatot, mely egyszerre gyerekbiblia és felnőtteket is megszólító szövegmagyarázat. Üzenetekkel teli, részletgazdag rajzgyűjtemény, melynek fő témája az ember és az emberi kapcsolatok.
„Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket” – olvasható a jézusi figyelmeztetés az evangéliumokban, és ennek a mondatnak mindkét fele hangsúlyos. Nyilvánvaló, hogy a gyerekbibliák az első tagmondatban megjelölt célt igyekeznek elérni, ezért is jönnek létre, ám a tapasztalat az, hogy sokszor elvétik, és maguk lesznek az akadály. Számos kutatás igazolja: a tévesztések oka elsősorban az, hogy a célcsoportot, magukat a gyerekeket, az őket jellemző tulajdonságokat, az ő igényeiket hagyják figyelmen kívül ezek a kiadványok.
Éppen ezért még mindig különleges, ha egy olyan, valóban a gyerekek kezébe adható mű lát napvilágot, mint de Kort könyve.
A Biblia maga eleve egy könyvgyűjtemény, amely komoly és hosszú időn át zajló válogatás eredményeként jött létre, mai ismert változata – még ha van is eltérés felekezetek szerint a teljes szövegek között – viszonylag régen ismert, végleges. Ha ebből válogatással részeket emelünk ki, maga a kiemelés is értelmezés lesz, céllal alkalmazott olvasás, különösen igaz ez a gyerekbibliák esetében, ahol különösen érzékeny célcsoportról van szó.
Mert nem attól lesz valami gyerekbiblia, ha a szerző képekkel illusztrálja a – jó esetben modernizált – szövegeket, és az így kapott kötetre ráírja, hogy „gyerek” (még akkor sem, ha „gyermek”-et ír).
Hanem attól, hogy a szövegek üzenetét érdeklődést keltő, megélhető, befogadható formában dolgozza fel.
A gyerekbiblia mindennapi használatra készül, amely sokféle lehet
Családi közös olvasgatásra, oktatási célra és magányos lapozgatásra is alkalmasnak kell lennie. Ezeket a célokat az Így szól hozzám a Biblia teljesíti, még akkor is, ha a gyerekkategórián belüli életkori határok tekintetében nem egységes. Elsősorban az alsó tagozatosok és a kisebb felsősök az ideális korcsoport, bár egyes részeket, különösen a Jézus-történetek bizonyos epizódjait az óvodáskorúak is jól követhetik. A gyerekek befogadási és feldolgozási módja a gyermeklélektan (és a gyerekirodalom) szakembereinek kutatási eredményei szerint is nagyon eltérőek, ezért fontos, hogy egy-egy történet mikor vihető a gyerek elé úgy, hogy elérje a célját, azaz olyan ember- (és a Biblia esetében) istenképet mutasson, amely világos, befogadható, építő. Mindezt természetesen meghatározza magának a szerzőnek (a válogatónak, az illusztrátornak) az ember- és istenképe.
De Kort kötete az embert szerető, vele törődő, rá odafigyelő Istenről beszél, amely Isten ugyanezt kéri, akarja, várja az embertől
A kötetben a szerző szép ívet rajzol a teremtéstől az újjáteremtésig, azaz valóban elmesél egy teljes, nagy történetet. Az első epizódok főhőseinek (Noénak, Ábrahámnak, Józsefnek, Mózesnek) a viszonyrendszerei a legfontosabbak, hogy aztán a kötet második felében Jézus életének legizgalmasabb jelenetei erősítsék meg, tegyék teljessé az üzenetet: az ember céllal és közösségben létezik.
A szerző eközben arra is figyel, hogy külön figyelem jusson a marginálisnak tekintett, de nagyon is fontos szereplőkre, például a női hősökre (Ruthra vagy éppen Izsák feleségére) és a kisgyerekekre, megmutatva, hogy rájuk is gondja van a Teremtőnek.
A kötetben kiemelt szerep jut a teremtésvédelemnek (világi szóhasználatban a környezetvédelemnek), s ehhez is kapcsolódva a felelősségvállalásnak, a közösségeknek, a különféle embercsoportok közötti viszonyoknak. A könyv és benne a rajzok az embert Isten külön-külön is mindig csodálatos alkotásaként mutatják be. Az ember életének célja van. Mindezek miatt a kötet azoknak is sokat adhat, akik nem vallásos meggyőződésből, hanem kulturális érdeklődésből vagy más egyéb okból kíváncsiak az emberiség történelmének e kincsére, a Bibliára és a benne olvasható nagy elbeszélésekre, világmagyarázatokra.
De Kort festőművész, így nem véletlen, hogy a történeti könyvek mellett bátran nyúl az úgynevezett tanítói részekhez is, így kapcsolja össze a teremtéstörténet a Jelenések könyvével, és rajzolja meg Jézus példázataiból nemcsak a benne szereplő eseményeket, hanem az üzenetet is.
Bátran nyúl a bibliai történetek közül azokhoz, amelyekben a szöveg a legtöbbet bízza a fantáziára, ezzel is lehetőséget nyújtva arra, hogy az olvasó belépjen a történetbe, részt vegyen, jelen legyen benne.
Alakjait és a hátteret is nagyon egyszerűen ábrázolja, a középpontban mindig az emberek állnak, a minimálisra húzott vonalakkal rajzolt arcok beszédesek, sokat mondanak el a szereplő érzéseiről, de még a gondolatairól is. A többnyire sötét tónusú képeken jelentősége van minden fényességnek, maga Jézus is fehér ruhás (kétféle ez a ruha: egy, amit földi élete során visel és hasonló, de más, amit a feltámadása után látunk rajta).
Az epizódok kidolgozásánál mintha filmes eszközökkel élne a szerző: vágásokkal lép mind közelebb egy történet lényegéhez. Egy-egy oldalon több képben általában a következőt találjuk: egy nagy tablót, távolról készített felvételt, külön kis képekben egy közelebbit, illetve egy szuperközelit, ahol a legfontosabb részletek szerepelnek. Az elrendezéssel és a képek berendezésével a szerző interakcióra hív: felkínálja a vezetést a nézegetésben és az értelmezésben is, de nem tolakszik, meghagyja az olvasó szabadságát. A történetmondásban így tartja meg az események felsorolásának logikai rendjét, felkeltve és fenn is tartva az érdeklődést a folytatás iránt. Csúcspontok és lecsengések tagolják a kötetet, a képek kellően kontrasztosak, a jónak és rossznak (és ezek analógiáinak) váltakozása adja a dinamikát.
A rajzok egyszerűsége elsősorban letisztultságot jelent, nincsenek felesleges díszítések, túlzások, a képek nem idealizálnak
Ahol például a természet erői vagy az emberi gonoszság jelenik meg (József történetében a fáraó álma a hét szűk esztendőről vagy Jézus elfogása a Getsemáné-kertben), ott a növények, állatok is komorak, vagy épp fenyegetőek, ugyanígy a tenger Jónás prófétánál vagy ott, ahol Jézus lecsendesíti a tengert. A könyv első és utolsó fejezete (a teremtés és az újjáteremtés) színekben és formákban is összekapcsolódik, utóbbi felidézi az előbbit, előbbi elővételezi az utóbbit. Ugyanígy kapcsolat van a bűn miatt megromlott és pusztuló világban haldokolva fekvő és a kötet végén, az újjáteremtett világban magasan repülő fehér madár között. Még arra is van figyelme de Kortnak, hogy játékba hívjon nagy festőelődöket: a tékozló fiú történetének központi képén a fiát szinte ráborulva ölelő apa alakja Rembrandt A tékozló fiú hazatérése című festményét idézi.
Egy rövidítés, kivonat, netán parafrázis legnagyobb kihívása, hogy mindeközben a lehető legközelebb maradjon az eredetihez, nemcsak a formához, hanem az üzenethez is
Az Így szól hozzám a Biblia ezt legtöbb esetben a képeket kísérő szövegek esetében is teljesíti, mert a rövid, lényegre törő megszólalások, leírások és párbeszédek hordozzák a Biblia eredeti szövegét. A kötet felelős szerkesztője szövegíróként-fordítóként is dolgozott a könyvön, és ez a tény – tekintve, hogy a szövegszerző Miklya Zsolt költőként is kiemelkedő alkotó – nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szövegek felnőnek a rajzok szintjére. A mondatok, hasonlóan a képekhez, tiszták, világosak, nem gügyögnek, de nem is érthetetlen „kánaáni nyelven” szólnak, egyszóval a Miklya-szövegek odaengedik Jézushoz a gyerekeket; nem akadályozzák, inkább segítik őket.
A nagy elbeszélésekkel, illetve a Bibliával, mint minden könyvvel való első találkozás életre szóló élményt jelenthet, meghatározva a későbbi viszonyulásokat. Nem csoda, hogy az elmúlt években az egyházi kutatók közül is mind többen kutatják annak lehetőségét, miként lehet még pontosabban, világosabban megközelíteni azt a titkot, ami a gyerekek világa, és hogyan lehetne a már idézett jézusi mondásban megfogalmazott feladatnak eleget tenni. De Kort munkái jó példák arra, hogy a feladat nem lehetetlen.
Nagygéci Kovács József
Kees De Kort: Így szól hozzám a Biblia
Magyar szöveg: Miklya Zsolt
Parakletos Könyvesház, 2022.
320 oldal
7900 Ft