A Kolozsváron élő Egyed Emese író, költő, egyetemi tanár nemrég megjelent, Vasárnap című verseskötete rögtön a címében jelzi: itt valami ünnepélyes, a hétköznapok világával szakító esemény, valóságleválasztó rítus beavatottjai vagyunk. A versek hangulata, témaválasztása, nyelvi megoldásai ezt az elképzelést erősítik. Részben.
Hosszú vitákat folytathatnánk arról, mitől jó vagy rossz egy gyerekvers
Önmagában a felvetés újabb problémának ágyaz meg kényelmetlenül: mintha a „gyerek” előtag a szövegre is vonatkozó kicsinyítő jelző lenne, miközben nem árt tudatosítanunk, hogy a gyerekek számára a vers akkor érvényes és hasznosítható, ha a szöveg a felnőttek esztétikája szerint is magas minőséget képvisel. Sokan súlyos hibát követnek el azzal, hogy megkülönböztetik a kettőt.
Egyed Emese verseskötete szerencsére nem ilyen, a szerző nem ennek a becsapást sugalló tradíciónak a követője. Határozott állítás: a kötet verseket tartalmaz, s a jól bevált receptek helyett saját anyagokból, saját praktikák bevetésével dolgozik. Nincs mese: varázslat van és valóság, a kettő pedig szorosan összekapcsolódik. „Készíts türelem-házacskát szívedbe. / (Nem leszek árva? / Új korszakba kezdek? / Megszimatollak. / Hívlak és követlek.)”
A Vasárnap szövegei nem egy másik, rózsaszín mázzal bevont világ illúzióját keltik, pontos tudással rendelkeznek a valóságról, tehát számolnak a gonoszság, a hazugság, a veszély, az elmúlást-romlást felfogó létező jelenlétével, arra keresnek és adnak választ, nem enyhítő körülmény után kutatva, de enyhítve a megváltozhatatlan körülményt. „A homokvár még megvan, kicsit / szikkadt. / Az árnyék tűnt el, a mogyoróbokrot / kivágták, nem tudják, kik, és miért.” „Mostanig sírtál, / sírtál. / Leveszem rólad a sírást, / leveszem szívedről a riadalmat. / Békélj meg.” „Leesni a vén meggyfáról: lehet… / Egy ágat közben érdemes elkapni, / s nem lesz olyan erős a zuhanás.”
Eltérő terekben mozgó versek a Vasárnap darabjai
Hol egy gyerekszobában, egy városban járunk, látóterünkben a természeti jelenségek sokszínűsége, hol meg belső utazáson, lelki átalakulásokon veszünk részt és esünk át. „Annyi sínt, ösvényt bekötő utat / rajzolok, amennyi csak elfér / ezen a lapon, mehessenek rajta, / akik itt laknak, látogassák egymást.”
Az óvodáskorú gyerekeknek ajánlott verseskötetben mindenki megtalálhatja a kedvére valót. Néhány vers meglehetősen rövidre sikeredett, ezekből akár öt-hat egyvégtében felolvasható, ellenben a hosszabb szövegek több figyelmet várnak el a gyerektől, ezeknél érdemes hosszabb ideig időzni, az érthetőség szempontjából többször elolvasni. Egyed Emese kötetében a világra ráeszmélő gyerek észlelései, az őt érő, elsőre riasztónak tűnő jelenségek érzékletes leírása ugyanúgy felbukkan, mint a gyerekdráma helyszínéül választott óvoda és esetei.
Néhány vers nem több, mint egy-egy játékosnak gondolt, jól csengő rím, a rövid lejáratú költői eszköztár bevetése, ez, mint többször elkövetett merénylet, nem írható a kötet javára, s a kevesebb, több elvének betartásával kivédhető lett volna.
Érdemes ejteni néhány szót az illusztrációkról
Láng Orsolya rajzai nem tolakodóak, majdnem mindegyik a szövegekre tett finom reakció, mindemellett önálló alkotásokként értelmezhetők, nem amolyan kiegészítők, mint azt sok gyerekkönyv esetén megszokhattuk. A mozgalmasság, lendület jellemezte rajzok külön erénye továbbá a humor, s a színekben sincs semmi bántó, a visszafogottság az uralkodó.
„Az a gazdag gyermeklíra-hagyomány, mely a XX. század utolsó évtizedeiben meghatározta gyermekirodalmunkat (lásd Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Lászlóffy Aladár, Palocsay Zsigmond, Kányádi stb., hogy csak a legjelentősebb képviselőket említsem) kedvezően befolyásolja az erdélyi gyermekköltészet jelenét” – írja Makkai Kinga kritikus. Ehhez hozzátehetjük még, hogy a kortárs mezőny legeredetibb alkotói, többek között László Noémi, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Fekete Vince, Balázs Imre József mellé mind a hagyománykövetés, mind a megújulás terén felsorakozik Egyed Emese gyerekköltészete, nevezetesen a Vasárnap című könyv.
Ayhan Gökhan
Egyed Emese: Vasárnap
Illusztráció: Láng Orsolya
Gutenberg Kiadó, 2019
112 oldal
28 lej