Mesefüzér
A fiatal, zentai születésű szerző, Mészáros Anikó (1987) első kötete, az Epreskerti mesék az újvidéki Forum Kiadó gondozásában jelent meg 2018-ban, Bicskei Anikó illusztrációival. A címmel ellentétben nem különálló meséket tartalmaz, hanem egy összefüggő történettel, mesefüzérrel van dolgunk.
Érdekes megoldásként észleljük, hogy fejezetek helyett képeslapokból áll a könyv, szám szerint tizenháromból. Majd az ötödikből tudjuk csak meg (A nagy terv), hogy miért döntött így az írónő.
Mészáros Anikó szövegében ügyesen ötvözi a modern élet elemeit a népmesei motívumokkal
A szereplők kávéznak, pezsgőznek, csokoládét esznek, társasjátékoznak és kártyáznak, elfújják a gyertyát az ünnepi tortán, kirúzsozzák a szájukat, mindeközben pedig megjelenik az arasz és a mérföld mint mértékegység, a hármas mint bűvös szám, az utalás szintjén van boszorkány és sárkány, és itt lappang a „jótett helyébe jót várj!” népmesei szlogen is, igaz, módosított formában: „jótett helyébe szerelmet várj!”-ként. Más ismert népmesei formulákat is belesző a szerző a mese szövetébe: ilyenek a „te az enyém, én a tiéd”, a „boldogan élnek, amíg meg nem halnak”, az „amióta csak világ a világ”, az „ásó, kapa, nagyharang” vagy az „egy életük, egy haláluk”).
Másrészt a Lázár Ervin-i hagyományok mentén halad a szerző
Már névhasználata is Lázár-szerű, mert Mészáros hősei szintén egynevűek: a különös, olykor mulatságos beszélő nevek egyrészt a virágos-, veteményes- és fűszerszámos kertből kerülnek ki, másrészt ritka, nem mindennapi neveket választ szereplőinek. Főhősünk, a szobalány: Eperke. A legidősebb királylány a Cikornya névre hallgat.
A komorna Matilda, a szakácsnő Leveske, az első udvarhölgy pedig Kacérka.
Azután van még Gerbera és Rebarbara grófnő és Kunigunda hercegnő. A férfinevekkel is hasonló a helyzet: a grófok között szerepel például Húgó, Csicseri, Cvikker és Cimet is (itt tudni kell, hogy a vajdasági magyar nyelvhasználatban a cimet: fahéj); a királyfiak közül ki a Bors, ki a Fintor nevet viseli; Rémusz báró és Petúnió gazdagítja még ezt a sort. A szakácsnő szerelme Bernát, a kertész Jakab, a vadász Teodor. Az udvari vátesz: Jósika (nem a történelmi családnévre kell gondolnunk, a férfi hivatására utal elnevezése; a jós becézőjéből keletkezett). Cikronya cicája Pemzli, hogy egy állatnevet is említsünk.
Lázár Ervin írói világára ismerünk az Epreskerti mesék szerzőjének szinonima-halmozásában is
Például Cikornya, miután apja a púpos, alacsony, ritka hajú és kusza fogú Bors királyfihoz akarja kényszeríteni, ki sem fogy a könnyekből, folyton elpityeredik, sírva fakad, zokog, szipog és bömböl. A lakodalom napján a menyasszony meg is lóg a palotából: szőrén-szálán eltűnik, észrevétlenül oson ki, kámforrá válik. Bors királyfi pedig egy ízben gurul, borul és tekereg a nevetéstől. Vagy Jósika, a jós pakol, rámol és tologat, mormol és motyog, kever és kavar, bájitalt készít és főzetet kutyul.
Cikornya egyébként Lázár Ervin Kriszti királykisasszonyát juttatja eszünkbe A soványító palacsintából. Rokonítja őket bolondos és szeszélyes természetük, több furcsa szokásuk, valamint az édességek iránt érzett szenvedélyük. Míg Kriszti él-hal a bármivel töltött palacsintáért (tudjuk, a kocsikenőcsöst sem veti meg), addig Cikornyának is szinte kizárólag, kuglóf, csokoládé, puding és szilvás gombóc szerepel az étlapján.
Mészáros meséjében eleve adottak a klasszikus mesék motívumai
A palota, a kastély, a hintó, a király és a királynő; a hősök között találunk bárókat, grófokat és szolgákat is. Eperke amolyan hamupipőkés feladatokat lát el: asztalt terít, ágyaz, felmos, port töröl, ékszereket válogat, hajat tupíroz és övet vasal. Azzal a különbséggel, hogy sorsa egyáltalán nem mostoha, sőt. Ő lesz a történet központi figurája, mozgatórugója. A kastélyhoz tartozó otthonából, az epreskerti nyári lakból irányítja az eseményeket.
Eperke ugyanis folyton a királylányi élet után epekszik (bállal és esküvővel természetesen), állandóan a mindent elsöprő, igaz szerelmen jár az esze, mely elől senki sem menekülhet. El is határozza, hogy összeboronálja a kastélyban élőket. A könyvespolcon kutatva egy szerelmi tanácsadó után az egyik kötetből egy képeslap hull ki. Ez adja neki az ötletet, hogyan tudná összehozni a reménytelen szerelmeseket. A képeslapokon való üzengetést kifinomult közlési formának tartja a missziójához. El is kezdi kerítőnői munkáját, a más nevében írt képeslapjai révén kibékíti Matildot Bernáttal, sikerül neki Jakabot Leveskével egy párrá kovácsolnia, s Kacérka is kedvesére lel a büszke Demeter márkiban.
A kezdeti sikeren felbuzdulva Eperke a küldetését kiterjeszti a palotán kívülre is
Ebből támad aztán a zűrzavar. Nem győzi már a sok munkát, a képeslapok összecserélődnek, nem a kívánt személyhez jutnak el. Ebből sok sértődés és duzzogás lesz. A találékony Eperke azonban mindent helyrehoz végül. Cikornya is előkerül, és egybekel Cimettel. Tehát a happy ending nem marad el.
Mészáros meséje sodró lendületű, humoros, gazdag nyelven megírt történet. Játékos nyelvi bravúrok gazdagítják az amúgy is olvasmányos szöveget. A mindennapi kifejezések, szólásmódok olykor újraértelmezve, egyéniesített változatban köszönnek ránk: így például a királyi pár örömkönnyekkel itatja a mindig szomjas egereket.
„A meseszöveg eper- és boldogságillatú, valódi menedék – akárcsak Eperke házikója” – olvassuk a könyv fülszövegén Herédi Károly méltatását. Az általános iskola alsóbb osztályaira gondolt Mészáros Anikó, amikor meséjét írta, de az idősebbek is kezükbe vehetik, akár felnőttek is évezettel olvashatják az Epreskerti meséket. A kötet vajdasági sikerét bizonyítja immár a második kiadás (2021).
Várjuk a folytatást!
Utasi Anikó
Mészáros Anikó: Epreskerti mesék
Illusztrátor: Bicskei Anikó
Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2018, 2021
64 oldal
500 RSD