Nancy Castaldo környezetvédelmi oktatással foglalkozik, több korosztály számára is írt a témában könyveket
A tápláló kerthez hasonlóan például a fiatalabbaknak szól a The World that Feeds Us (A világ, amely táplál minket), melyhez szintén Ginnie Hsu, a jelen kötet illusztrátora készítette a rajzokat.
De a szerző a „young adult”-kategóriába tartozó művek közül is jegyez jó néhányat, olyanokat, melyek korunk globális környezeti problémáihoz kapcsolódnak, így például a vízválságról (When the World Runs Dry. Earth’s Water In Crisis – Amikor a világ kiszárad. A Föld vize válságban van), a városok zöldítéséről (Buildings That Breathe. Greening the World’s Cities – Lélegző épületek. A világ városainak zöldítése) vagy az élelmiszerkrízisről (The Story of Seeds. Think Global, Act Local – A magvak története. Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan) szólnak.
A tápláló kert alapjául szolgáló eredeti szöveget 2020-ban adták ki, a Tihor Szilvia által fordított magyar verzió pedig 2022-ben, a ScolarKID-sorozatban jelent meg, nagyalakú mesekönyvet idéző külsővel.
A kötet gazdagon illusztrált, mondhatni, képeskönyv, az egyes magyarázatok is a rajzokhoz kapcsolódnak, gyakran belőlük indulnak ki. Ez nem véletlen, hiszen a kiadói ajánlás alapján a célkorosztály a hét–tíz évesek csoportja. A könyv vizualitása, a gyerekrajzokat idéző, mégis pontosan felismerhető, színpompás illusztrációk nemcsak edukációs célt szolgálnak, hanem a fiatal olvasó figyelmét is leköthetik izgalmas képi világukkal.
A könyv borítóján egyfajta alcímként a Négy évszak egy biogazdaság életében cím szerepel, és ez előre is vetíti a szerkezetet
A tápláló kert egy bevezetővel indul a gazdálkodás és a táplálkozás kapcsolatáról, ezt pedig a gazdálkodás típusainak (például tejgazdaság, juhtenyészet) egyszerűen követhető, lényegre törő bemutatása követi. A szerző ezen a ponton vezeti be a különbséget a nagyüzemi és a szabadtartásos állattenyésztés között, illetve kitér a biogazdaságok sajátosságaira is. Két tételmondat is megfogalmazódik itt: „Bolygónk fenntarthatóságát jobban segítik azok a gazdaságok, ahol természetesebb módszerekkel termesztik a növényeket, és kevesebb vegyszert használnak” (7); „A szabadtartásos rendszer, ahol az állatok nagyobb helyen, igényük szerint mozoghatnak, jóval emberségesebb” (6).
Gyakorlatilag ezeket az állításokat árnyalja a könyv egy biogazdaság életének követésével. Az olvasó pedig a könyv befejezése után megfogalmazhatja a saját véleményét: mennyire tűnik a biogazdaság működése harmonikusnak, pozitívnak?
A tápláló kert nyilvánvalóan amellett érvel, hogy nemcsak a természetnek, hanem az egész ökoszisztémának jobb ez a rendszer, beleértve az embereket is. Állatok és növények története együtt jelenik meg a lapokon, jelezve összetartozásukat és azt, hogy a természet egy rendszer, ahol mindennek és mindenkinek megvan a helye és a fontossága – ennek kitűnő példái a méhek, amelyek visszatérő szereplői a könyvnek. Nélkülük nem volnának beporozva a növények, és például méz sem létezne többé.
A tápláló kertben a vezérfonalat a négy évszak váltakozása adja, ezzel is a természet körforgását mutatva be
A tavasszal indít a könyv, mely évszakot egyébként is a születéssel, a megújulással szoktuk társítani. Először a tyúkólba tekinthet be az olvasó, és megtudhatja, mi az állatok, és mi az emberek feladata. Ezenkívül megismerjük a különböző tyúkfajtákat és tojásaikat. Itt jelenik meg először egy olyan vonása a szövegnek, amely megnehezítheti az olvasást és az értelmezést: mivel A tápláló kertet eredetileg nem magyar olvasóknak szánták, ezért a baromfifajták nevei (sussex, rhode island red, ameruacana, brahma, leghorn, marans) nekünk nem ismerősek. A fejezet további részei azonban ismét olyan részleteket adnak, amelyek magyar környezetben is relevánsak lehetnek: tavasszal kel életre a gyümölcsös, egy páros oldalon például ebbe a folyamatba is bepillanthatunk.
A gyümölcsös fontos eleme a méhkaptár, melynek felépítését is bemutatja a könyv. Ezt a szántóföld megművelésének ismertetése követi, a termő növényekre, majd a gépi és kézi szerszámokra is kitérve. A kora tavaszi zöldségeknél, melyek a hűvös talajban kezdenek hajtani, megint ismerős fajták sorjáznak: borsó, salátafélék és retek. Majd többek között a piac világa tárul fel, hiszen a téli időszak után tavasszal tudják ismét eladni portékáikat a gazdák és gazdasszonyok. A piacozás mellett érveket is felhoz a kötet: „A piacon a gazdák eladhatják portékájukat, például ízes, érett sajtjukat és zamatos, édes mézüket. A piac arra is jó, hogy összefussunk az ismerősökkel, és megkóstoljuk a finomságokat. Ha helyi termelőtől vásárolunk, az mindenkinek jó: kevesebb áruszállítással jár, ami segít megóvni a környezetünket, ráadásul így egészségesebb ételeket fogyaszthatunk” (20).
A nyár a következő tárgyalt évszak
Ebben a részben megismerhetjük többek között a fotoszintézis folyamatait, a Szedd magad!-kerteket, a kukorica vetését és aratásának folyamatát, illetve a kukoricafajtákat. Ismét megjelennek a méhek, s a mézfajtákról, a méz begyűjtéséről és a méhészeti termékekről is szó esik: „A méhek rendkívül hasznos állatok: kettős szolgálatot tesznek az emberiségnek: ellátnak minket mézzel, és eközben a legtöbb növényt beporozzák. A méhek tehát nagyon fontos szerepet játszanak abban, hogy változatos és tápláló legyen az étrendünk” (30). Itt is, akárcsak az előző fejezetben, a piacnál, az Irány a vásár! című részben érnek össze az eddig olvasottak, mely a megyei vásárokról szól (bár ez a jelenség nálunk, Magyarországon kevésbé elterjedt, mint az Egyesült Államokban): a birkák, lovak, szarvasmarhák és a leszüretelt növények egy képen szerepelnek, ismét arra biztatva az olvasót, hogy lássa a „nagy egészet”.
Fontos része a könyvnek a Gazdaságtól az asztalig című fejezet is, melyben a szerző röviden és tömören, képanyaggal megtámogatva magyarázza el az étel útját. Hasonló mondható el a természetes növényvédelemről szóló alfejezetről, mely szintén nagyon informatív: a vetésforgóról, a haszonnövények elkülönítéséről és a kártevők természetes elriasztásáról is szó esik benne. Majd átnyergelünk a következő évszakra, csak előbb lezárjuk a nyarat a hidegtűrő zöldségek – fokhagyma, spenót, zöldborsó, cékla, kelkáposzta, vajrépa – elvetésével.
Az ősz az almaszürettel indul
Kár, hogy többségében itt sem olyan almatípusokról olvasunk, amelyek a magyar gyerekeknek elérhetők, ismerősek lennének a polcokról (a könyvben szereplő fajták: red elstar, ashmead’s kernel, gala, discovery). Egy másik szüret esetében, a tökszüretnél különböző tökfajtákat ismerhetünk meg, majd a sütésről és a befőzésről is szerezhetünk ismereteket.
Az évszakok egymásra következését, a természet változásának rendjét érzékelteti, hogy helyet kapott az őszről szóló fejezetben a Felkészülés a télre című rész is: „a termőföldet fel kell készíteni a télre, hogy tavasszal a talaj megfelelő állapotban várja a vetést. Az egészséges talaj ellátja tápanyaggal a csírázó magokat. Ebben az időszakban a gazdaság minden területén előkészületekre van szükség” (54). Ezekhez az előkészületekhez tartozik például a takarónövények ültetése és a gyümölcsös kaszálása. Az állatok közül az őszi legeltetéshez kapcsolódóan a ridegtartásban tartott sertéseket, illetve a különböző sertéstípusokat láthatjuk.
Végezetül elérünk a télhez, a karbantartási munkákhoz, az istállójavításhoz, a tyúkól kitakarításához és a favágáshoz. A keretes szerkezetet megtartva a méhessel kapcsolatos téli teendőkről is olvashatunk. A vetőmagvásárlásról is szó esik, melyet akár online is el lehet végezni, a gyerekekkel együtt. Különlegessége ennek a résznek, hogy a kenyérsütésről szóló passzus mellett egy könnyen elkészíthető házikenyér-receptet találunk. Érdekes végigkövetni, hogyan módosulnak a körülmények az évszakok hatására, így például miként változnak a feladatok a méhesben, illetve mi lesz a szénával: „a lekaszált, megszárított és bálákba tömörített fűből és lucernából lesz a széna. A hideg hónapokban, amikor nem mehetnek ki legelni, ezt eszik a marhák és a lovak” (77).
A könyv zárlata két fontos elemet is tartalmaz
Egyrészt egy páros oldalon összefoglalja az addig olvasottaknak azt a részét, amit egy gyerek a saját életében is kamatoztathat: például a „küllemhibás” zöldségek, gyümölcsök vagy a bioélelmiszerek fogyasztását. Végezetül pedig egy szószedetet kapunk, amely az olvasottak értelmezését könnyíti meg.
A tápláló kert klasszikus felépítésű, ismeretterjesztő jellegű kiadvány, amely kevesebb olvasói aktivitást vár el, mint például Nagy Réka Bolygómentő kézikönyv szuperhősöknek című könyve, amely jobban megszólítja az olvasóját, megpróbál vele interakcióba lépni. Ettől függetlenül Nancy Castaldo műve kellően informatív, nyelvezetét és képiségét tekintve is könnyen befogadható, legfontosabb célját, ami egyértelműen az edukáció, eléri. Ennek a műnek legalább olyan fontos – ha nem lényegesebb – részét képezik a derűs, informatív rajzok, mint a magyarázó jellegű betétek.
Murzsa Tímea
Nancy Castaldo: A tápláló kert
Fordító: Tihor Szilvia
Illusztrátor: Ginnie Hsu
Scolar KID, 2022
80 oldal
4990 Ft