A Német Gyerekirodalmi Díj győztese lett 2018-ban ez a rövid, ám annál magvasabb mese
Nagy barátságok, szorgalmas levelezőtársak és munkahelyi vonzalmak születnek ebben a kedves történetben, ami egy olyan földgolyóra kalauzolja az olvasót, ahol elérhető a látóhatáron túli világ, és el lehet gyalogolni a szavannáról a Déli-sarkra.
Unatkozó, magányos vagy éppen hogy nagyon is elfoglalt gyerekeknek ajánlja saját történetét Zsiráf, hogy bebizonyítsa, tenni kell valamit azért, hogy barátokat szerezzenek és elfoglalják magukat.
A szavannán éppen kedvenc eledelét rágcsáló Zsiráf ugyanis nagy unalmában és magányosságában elhatározza, hogy levelet ír a látóhatáron túlra az első állatnak. Küldeményét útnak indítja a szintén unatkozó, ezért postaszolgálati vállalkozást nyitó Pelikánnal, aki aztán Fóka postáskisasszony közvetítésével kézbesíti levelét Pingvinnek. Pingvin válaszol, majd szorgos levélváltás veszi kezdetét, ami alatt egyrészt a várakozás izgalma és az egymás iránti kíváncsiság köti le a levelezőtársakat, másrészt a Pingvin üzeneteit együtt boncolgató Zsiráf és Pelikán is összekovácsolódik.
A déli félteke röpképtelen madara és a szavannák leghosszabb nyakú patása szép lassan megismeri egymást, kibontakozik előttük a másik alakja (még ha maradnak is itt-ott szürke foltok). Zsiráfot annyira lázba hozza a levelezés, hogy elhatározza, beöltözik Pingvinnek, és meglepi levelezőtársát. A jelmez Pelikán segítségével készül, és bizony használni kell a fantáziájukat, mert az összes infójuk annyi, hogy Pingvin fekete-fehér, kicsi a szárnya, van csőre, és vagy nincs nyaka, vagy csak egyetlen nyakból áll. Így mi tagadás, Zsiráf jelmeze elég furcsára sikeredik. De végül elkészül a tökéletesnek ítélt maskara, és a büszke stylistok elindulnak a látóhatáron túlra. Vajon Pingvin örülni fog a találkozásnak? Hasonlítani fog a jelmez rá?
A rendkívül egyszerű nyelven és mondatokkal megírt mese nagyon is bonyolult problémákat vet fel
Ezeket még Pingvin oktatója, a bölcs Bálna professzor sem tudja megválaszolni. (Aki azért számít okosnak, mert öreg és tapasztalt, ezenkívül a feje is nagy.) Bálna professzor a legtöbbet teszi, amit tanár tehet tanítványával: gondolkodásra készteti. Az olvasó észrevétlenül megtanulja, hogy minden relatív, attól függ, honnan nézzük, és érdemes kicsit töprengeni a dolgokon. Pingvin és Bálna professzor például azon tűnődik, hogy mi az a nyak: ha valakinek nem látszik a nyaka, attól még van-e neki egyáltalán, vagy az egész teste egyetlen nyakból áll? Zsiráfnak ez persze nem kérdés, neki a „nyakság” teljesen természetes, önmeghatározó tény. És vajon kék-e a tenger vize? (Megtudjuk, hogy nem, hiszen ha például egy vödörbe töltjük, egyáltalán nem kék.)
Megumi Iwasa japán szerző egy régimódi világba kalauzolja olvasóit
Itt nincs okostelefon, nem lehet digitális képeket küldeni magunkról, az írásban alaposabban meg kell fogalmazni a gondolatainkat, és a válaszra bizony nem egy percet kell várni.
Ma már kiveszőben lévő érzésekkel és hangulatokkal találkozunk: a várakozás izgalmával és a képzelet teremtő erejével.
Amikor például az első levél megérkezik, Zsiráf sokáig halogatja az olvasást, a lehető legtovább próbálja nyújtani kíváncsisága beteljesülésének az idejét, és később nem akarja megtudni, hogyan néz ki Pingvin, saját maga akarja elképzelni.
Jörg Mühle illusztrációi – bocsánat a kifejezésért – iszonyú cukik. Hűen kísérik a szöveget, játékosan és viccesen festik alá a történetet, és bár pontszemű állatainak nincs határozott arckifejezése, valahogy mégis tudjuk, hogy éppen milyen a hangulatuk.
Jól eltalált kis mese ez, amelyben keresztbe-kasul barátságok kötődnek (Zsiráf–Pingvin, Zsiráf–Pelikán, Pelikán–Fóka), izgalmas-vicces- filozofikus töprengések tanúi vagyunk, létrejönnek nagy találkozások, és még Bálna professzor is aktív nyugdíjasként tölti idős éveit: ő is levelezésbe kezd.
Akár kezdők első önállóan olvasott könyve lehet ez a szeretetre méltó kis kötet, mert a betűméret ezt lehetővé teszi, és Győri Hanna remek fordítása is hozzájárul a könnyebb befogadáshoz.
De vajon érdekli-e, leköti-e a mai gyerekeket az ilyesfajta történet? Amikor azonnal megkapják a válaszokat, és nem nagyon kell használni a képzeletüket, mert mindent a szemük elé tolnak? Vajon ösztönzi-e őket bármi is a levélírásra, van-e igényük levélbarátságokra, amikor másodpercek alatt juttatható el bármilyen információ gyakorlatilag bárkihez a világon, és a közösségi oldalakon annyi ismerősük lehet, amennyit csak akarnak? Hát, most figyeljen minden szkeptikus fanyalgó és „régen minden jobb volt”-ot mantrázó, mert a Pagony Kiadó sorra kapja a Pingvinnek címzett leveleket a lelkes olvasóktól. Csak győzzék a válaszokkal!
Szokács Eszter
Megumi Iwasa: Szeretettel üdvözöl: Pingvin
Fordította. Győri Hanna
Pagony Kiadó, 2019
102 oldal
2990 Ft