A karácsony igaz meséje az, amit generációk óta mondunk és olvasunk, újra és újra
Ezúttal Lackfi János és Horváth Ildi meséli el Jézus születésének történetét, ami egyszerre szívmelengetően ismerős, mégis nagyon sok újdonságot felmutató történet.
A mesét jól ismerjük, számtalan verzióban hallottuk, láttuk, ezért az írónak is kihívást jelenthet, hogy kezdjen valamit ezzel az ezerszer elhasznált témával. Sőt: ne csak kezdjen, hanem képes legyen úgy megfogni, hogy az friss legyen, és valami újat is tanítson.
Lackfi leporolja a klasszikus bibliai történetet. Nyelve egészen hétköznapi, nincs benne semmi mesterkéltség, magasztosság. A szerző laza, könnyed hangon mesél, történetvezetése gördülékeny és jól követhető, így a legkisebbek számára is közérthetővé teszi a bibliai születéstörténetet.
Ezt az átiratot azonban leginkább amiatt szeretjük, mert nagyon komolyan veszi a gyerekeket
Lackfi ugyanis pontosan ráérez, hogy az eredeti történetnek melyek azok a részei, amikor egy óvodás felhúzza a szemöldökét, majd kétkedve tekint fel az anyukájára. Miért épp Máriát választotta Isten? Egy angyal csak úgy berepült az ablakon? Hogyan esett teherbe? És mit szólt mindehhez József? Nagy öröm, hogy ezek a részek nincsenek elmaszatolva, Lackfi nem a könnyebbik utat választja, hanem fogja az eredeti sztori kényes pontjait, és megérteti, elmagyarázza, megvilágítja azokat a gyerekek számára, az ő nyelvükön.
„– Te fogod megszülni az ő kicsi fiát.
– Na de hogy lehet ez? Még férjhez se mentem, és Józseffel se bújtunk annyira össze, hogy babánk születhessen…
– Nem gond, az Isten megérinti a pocakodat, és beköltöztet oda egy kisbabát...”
Nemcsak a kényes pontokat sikerült Lackfinak megértetnie a kicsikkel, hanem azokat is, amelyek régiségük okán kevéssé értelmezhetők lennének a mostani kor gyerekei számára. Miért kellett szamárháton utazniuk? „Valahogy el kellett jutniuk oda, de nem volt se autójuk, se helikopterük. Igaz, akkoriban ilyenek nem is léteztek.” A szerző Heródes összeszámlálásának értelmét is megvilágítja: „Éppen úgy, ahogy a kisgyerekek is szeretik sorba rakni a babáikat vagy a katonáikat.”
A mese befogadása azért is annyira problémamentes, mert Lackfi megtartja a hősei hétköznapiságát. Máriát a kiválasztottsága nem teszi mindenki felett állóvá, az élete, a mindennapjai nem változnak meg. Nem kezd egyszeriben drága ruhákat hordani, drága autóval közlekedni és drága palotában lakni. És nem lesznek szolgái sem, akik a szülést követően ellátják a babával járó feladatokat. Amikor megjelenik neki az angyal, akkor is szöszmötöl, mosogat, főz, takarít.
A gyerekek könnyedén azonosulnak ezekkel a karakterekkel, akik semmiben sem különböznek az édesapjuktól vagy édesanyjuktól, hiszen nekik is hasonlóképpen elvégzendő feladataik vannak, mint a szüleiknek. Sőt: Máriában és Józsefben éppúgy jelen van a kétkedés és a bizonytalanság, mint más emberekben.
Mária furcsállja, hogy Isten fiát kell a világra hoznia, ezt ki is mondja: „Kicsit meglepő, de [...] Isten babáját hordozni nagy öröm.” Józsefnek pedig nehezen befogadható, hogy a kicsi nemcsak az övék, hanem Istené is, de aztán jön az angyal, és neki is elmagyarázza ezt az egészet.
Lackfi ebben a mesében is hozza a tőle megszokott könnyed derűt, amivel képes az eredeti történet kegyetlen és súlyos pontjait is feloldani
Egészen rácsodálkozunk, hogy Heródes féltékeny, paranoid dühének élét két szócskával hogyan képes komolytalanná, semmissé tenni: „Heródes rettentően mérgelődött, irgum-burgum.” Az a rész is humoros, amikor Mária Erzsébettel találkozik, és a két magzat, Jézus és János megörülnek egymásnak. Majd Lackfi még tovább viszi ezt a bohókás helyzetet: „Pacsizni még nem tudtak, mert mindkettő a mamája hasában éldegélt.”
Ez a mese Jézus nagyságát a szeretetben méri. Ő is éppolyan ember, mint mi, egyetlen dologban különbözik csupán: „Ha felnő, szeretni fogja az összes, de tényleg az összes embert.” Ezt a gondolatot Lackfi még több helyen hangsúlyozza.
Amikor a napkeleti bölcsek elindulnak üdvözölni a Kisdedet, rá is mutat a különbségre
Míg Jézus képes az összes embert szeretni, addig mi csak pár embert tudunk a szívünkhöz igazán közel engedni. Ez a gondolat ötször szerepel a történetben, amit érezhetnénk enyhe túlzásnak is, a bibliai történetben azonban tényleg a szeretet erején van a hangsúly. Az emberiség azáltal lett megváltva a bűnei alól, hogy született egy ember, aki képes volt mindenkit egyformán szeretni, ezáltal pedig feláldozni a saját életét a többiekért. Ez a mese arra inspirálja a kicsiket (és a szülőket is!), hogy ők is szeressék a társaikat, fogadják el őket. Hogy éljenek békében.
A mese sokszor él klasszikus népmesei elemekkel és fordulatokkal, ám a nyelve és szemlélete nagyon is kortárs.
Éppen ezért problémás, hogy Horváth Ildi rajzai megmaradnak a klasszikus határain belül. Ez okoz némi zavart. Szerintem a történet sokkal bevállalósabb illusztrációkat is elbírt volna, ugyanakkor vannak benne igazán jól sikerült oldalak. Az első oldalon levő Istenábrázolás például nagyot szól kompozícióját és erejét tekintve is. Igen erős vizuális benyomást ad az indulásnál, ráadásul a szöveggel is szépen egybecseng: „A hatalmas Isten nagyobb minden óriásnál…” Aztán ott van a következő lapon az a pillanat, amikor Mária kiemelkedik a tömegből jóságával, alázatosságával: körülötte lecsukott szemű, szürke ruhás alakok sora áll, míg ő élénk színeivel, nyílt tekintetével szinte beszippantja a kicsiket. Az ábrázolások sokszor színpadszerűek, mintha díszletben játszó színészeket látnánk, ami számomra kissé zavaró, mert míg a szöveg hétköznapivá teszi ezeket a karaktereket, addig a rajzok éppen azok evilágiságát teszik semmissé.
A könyv legszebb pillanata az, amikor Lackfi megérteti, hogy ez a mese egyszerre szülés- és születéstörténet. Hogy az esemény épp annyira szól Máriáról, az ő lelki folyamatairól és állapotáról, mint Jézusról. Nagyon örülök, hogy ezt Lackfi is megérezte, és egy ponton ki is mondja: „Mária már nagyon készült a szülésre, Jézus meg a születésre…” Azt hiszem, ez a mondat az, amikor megértjük, hogy ezt a szöveget Lackfi nemcsak a kicsiknek írta, hanem nekünk, anyukáknak is.
Kocsis Katica
Lackfi János: Igaz mese a karácsonyról
Illusztrátor: Horváth Ildi
Cerkabella, 2020
28 oldal
2490 Ft