Külön tanulmány témája lehetne, miért olyan népszerűek a medvék a mesék, a rajzfilmek és a játékok világában, az azonban biztos, hogy e félelmetes állatok gyakran válnak antropomorfizált főhőssé a gyerekeknek szóló alkotásokban.
Elég csak Milne Micimackójára, Kipling Balujára, vagy Michael Bond Paddingtonjára gondolni, de Kormos István is medvére szabta Vackor kalandjait, ahogyan Marék Veronika Boribonja szintén (plüss)mackó. Amellett, hogy világszerte számos népmesében szerepelnek, a kortárs szerzőket is megihlették: A medve, aki a karácsonyfában lakott például Harcos Bálint mackós története, A medve és a kardja pedig Davide Cali tollából származik. A televízióban sem ritka vendégek, hazánkban a hatvanas évektől évtizedeken át a tévémaci jelezte az ágyba bújás idejét, míg manapság az orosz Mása és a medve sorozat epizódjai szegezik a kisebbeket a képernyő elé, ölükben a plüssmackójukkal.
Az Ø Kiadó gondozásában megjelent Ha szembejön egy medve című „könyvecskében” azonban a medve nem válik mackóvá, sőt a szerzők éppen az erdőben barangoló „fenevaddal” való találkozásra készítik fel az olvasót.
„A kötet részben ismeretterjesztő funkciót tölt be, hiszen hasznos információkat tudhatunk meg a medvék viselkedéséről, ám egyúttal az ember és a természet kapcsolatáról is párbeszédet nyit, s mindez a szöveg és az illusztráció szintjén megjelenő humorral roppant szórakoztató olvasmányt eredményez.”
Bár Skandináviában lényegesen több medvével futhatunk össze, mint nálunk, azért hazánkban sem teljesen kizárt ennek a lehetősége, hiszen tavalyi adatok szerint körülbelül tíz barnamedve kóborolhat Magyarország erdeiben – a szomszédos országokban pedig a számuk jóval nagyobb.
Április 13-án a Skandináv Ház és a Ø Kiadó által szervezett könyvbemutatón egy játékos feladat során azt is megtudhattuk, melyik faj él hazánkban: a FSZEK Sárkányos Gyerekkönyvtárában különféle medvék képeit kerestük, egyetlen hiányzott csak a listáról, a barnamedve. A programot Kárász Eszter és Bata István zenés-táncos előadása nyitotta, ahol az évszakok is összefonódtak: a téli álmából felébresztett medvét képzeletben hógolyóval dobálták a gyerekek, ám a golyó nem volt más, mint a nyarat idéző szappanbuborékok zápora. Ezt követően kézműves-foglalkozással várták a kicsiket, melynek során különféle medvéket készíthettek az érdeklődők.
A Ha szembejön egy medve valódi skandináv kooperációban létrejött alkotás, amely a finn Förlaget Kiadónál látott napvilágot 2021-ben Om du möter en björn címmel. Habár a három szerző neve hazánkban még kevéssé ismert, a számos díjjal jutalmazott alkotók jelen könyvét Veress Dávidnak köszönhetően idén végre magyarul is olvashatjuk.
A kötetet több nyelvre lefordították, és nagy presztízsű díjakra jelölték: 2021-ben az August- és a Finlandia-díjra, 2022-ben a Runeberg Junior és az Északi Tanács Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Díjára, 2023-ban pedig az olasz Premio Strega Ragazze e Ragazzi megmérettetésén a legjobb 33 közé jutott.
A kötet egyik szerzője, Malin Kivelä többszörösen díjnyertes finnországi svéd író, drámaíró és újságíró, aki felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt ír. Kivelä 2013-ban és 2019-ben megkapta a svéd YLE Irodalmi Díjat, 2018-ban és 2019-ben pedig a Runeberg Prize, illetve a Runeberg Junior Prize jelöltjei között szerepelt. Szerzőtársa, Martin Glaz Serup Michael Strunge-díjjal jutalmazott dán költő, gyermekíró, szerkesztő és kritikus, aki emellett a Koppenhágai Egyetemen poétikát és kreatív írást tanít. A kötet képeit a szintén finnországi svéd Linda Bondestamnak köszönhetjük, aki pályafutása során több tucat finn és svéd történetet illusztrált. Ulf Starkkal közös munkája 2016-ban elnyerte a Snöbollen-díjat, 2017-ben pedig az Északi Tanács Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Díjában részesült. Háromszor jelölték Finlandia Junior-díjra, háromszor August-díjra és ötször Astrid Lindgren-emlékdíjra. Az év legszebb könyvéért kétszer vehetett át elismerést.
A Ha szembejön egy medve kevés szöveget és nagyméretű rajzokat tartalmazó, alig három tucat oldalnyi terjedelmével könyvtárgyként is a játékosságot helyezi előtérbe.
A könyv gerincén mancsnyomok választják el a szerzők neveit, a borítón függőlegesen futó vörös sáv pedig azzal a néhány belső lappal harmonizál, ahol az egész oldalt lefedő festmények alatt egy fehér sávban olvashatjuk a történetet.
„A kötet a képek és a szöveg elhelyezkedésével is játszik: néhol a szöveg a kép része, ott pedig, ahol a medvével való találkozáshoz kapunk hasznos tippeket, sematikus ábrák kísérik az instrukciókat. Egy helyen szöveg nélküli képregényt is találunk, de a legizgalmasabb a kötet középső része.”
Bondestam olyan óriási méretben mutatja meg nekünk a támadásra készülő medvét, ami az egyébként is nagyalakú könyv dupla oldalára csak elforgatva fért el – így az olvasáshoz nem elég lapoznunk, újra kell pozicionálnunk magát a könyvet. A történet ráadásul a megszokott nyomdai kereteket is átlépi: már a címoldal előtt elkezdődik, ahogy kirándulni készülő főhősünk az erdő térképe előtt szemlélődik, és a copyrightoldal után egy – a jegesmedvével való találkozásra vonatkozó – utóirattal folytatódik.
A kötet képi világa többnyire a sötét erdő nyugalmát idézi, domináns színei az ég kékje, a medve barnája és az ezzel kontrasztot teremtő vad vörös.
E három szín látható a borítón is, ahol pirossal pompázik a cím, a szerzők és a fordító neve. A mese során a vörös leginkább az apró részletekben jelenik meg: ilyen a kiránduló fiú egyszerű piros baseballsapkája, de az éppen ránk támadni készülő medve ijesztő szájából felsejlő nyelv is. Az éjszakai kép (és olykor a medve is) szinte fekete, míg a tanácsokat felsoroló oldalak fehér alapúak, a nappali erdő is békés, mély zöldben pompázik, míg a naplemente rózsásra színezi a hátteret. A komoly, méltóságteljes színeket remekül ellensúlyozza a rajzolt fiú és a medve karakterében rejlő humor. A borítón még érdeklődően kukucskáló medve egyes képeken kárörvendően vigyorog, másutt csüggedten hajol rosszul sikerült rajza fölé, vagy épp mámorittas arckifejezéssel nyalogatja a ketchuposüveget, és habzsolja az eltulajdonított kolbászt. Főhősünk, a piros fejfedős, szemüveges kisfiú elemózsiás kosárral és kitűzőkkel alaposan felszerelt túrahátizsákkal érkezik az erdőbe, előbbi azonban már hiányzik az utolsó képről, amint épp sietve elhagyja a rengeteget. Az első oldalakon a fiú különböző tevékenységeket végez, például fagyoskodva fürdik meztelenül a patakban, vagy éppen pisil, az egyik legötletesebb kép viszont az, mikor a medve elől menekülve halottnak tetteti magát: kiterülve fekszik, lóg a nyelve, szemei pedig a jól ismert emoji keresztjeit formálják. A kötet szövege roppant egyszerű, az ismétlés és a halmozás eszközeivel él.
„Gyakorlatilag az egész könyv a „Mit csinálj, ha szembejön veled egy medve?” kérdésre felel. A válaszok minden túrázó számára hasznos információkat tartalmaznak:”
„Ne fuss, mert a medve gyorsabban fut nálad!
Ne ússz, mert a medve gyorsabban úszik nálad!
Ne mássz fel semmire, mert a medve ügyesebben mászik nálad!”
Ezenfelül néhány abszurd tippet is kapunk, mi az, amit mégis csinálhatunk ilyenkor:
„De nyugodtan játszhatsz egy kicsit a tableteden, mert abban sokkal jobb vagy, mint a medve!
Vagy például rajzolhatsz egy medvét, mert rajzolni is biztosan ügyesebben tudsz!
Énekelhetsz is neki egy dalt, vagy esetleg mesélhetsz egy viccet.
Nem biztos, hogy érteni fogja a medve.
A lényeg, hogy rendesnek lásson, aki nem akar neki semmi rosszat.”
Bár a kötet felépítése – a képek dominanciája, valamint a rövid, lényegre törő mondatok – elsősorban a 3–6 éves korosztályt szólítják meg, a festett rajzok humora és a tréfás tanácsok a nagyobb gyerekeket, sőt a felnőtteket is képesek elvarázsolni. A 2022-ben alapított Ø Kiadó fő profilja a skandináv és „északias” szépirodalmi művek elérhetővé tétele a magyar olvasók számára. A Ha szembejön egy medve az első ilyen, gyerekeknek szóló kötet, és őszintén reméljük, hogy nem az utolsó.
Pataki Mónika Lilla
Malin Kivelä – Martin Glaz Serup – Linda Bondestam: Ha szembejön egy medve
Fordító: Veress Dávid
Ø Kiadó
2024
4000 Ft