Az antikvitás óta nehéz a szimbólummá vált állatok közül olyat találni, amelyhez több vallási és babonás képzet társulna, mint a kígyóhoz
Csak pár közülük: veszedelem, halál, méreg, álnokság, irigység, viszály, ördög, ördögi csábítás, bujaság, isteni bosszú.
Aztán: orvoslás, gyógyír, tudomány, az élet megújulása, körforgás, okosság, ravaszság.
Az élet rossz dolgainak körülbelül mindegyikét szimbolizálhatja, az örömre és boldogságra okot adók között viszont mintha akadna némi hiány. Hány fenyegető szólásban, közmondásban szerepel kígyó!
Tény: így vagy úgy, de bármivel összefüggésbe hozható a születés és a halál között, beleértve az életen-halálon túli dolgokat is, mert hát az uroborosz, azaz a saját farkába harapó kígyó, ugyebár, a mitológiában az örökkévalóságot jelképezi, a végtelen körforgást és megújulást.
Az álmoskönyvek sem éppen határozottak afelől, hogy jónak vagy rossznak a közeledtét jelzi álmaink hívatlan vendége
Kígyóval, kígyószimbólummal találkozni mindig olyan, mint a gyerekek játéka, mikor felcserélik az igent és a nemet, kiforgatják a világot jól megszokott sarkaiból, és hiába tudjuk, hogy a játékban egymás helyett állnak, mégsem tudunk úgy tenni, mintha nem jelentené mindkettő önmagát is egyszerre, hiszen úgy szoktuk meg, és amúgy is – ez a játék lényege.
A Tök Magda kalandjait (Móra Kiadó, 2017) követően Gáti István Kornél, a kobra (szintén Móra Kiadó, 2021) címmel írt újabb gyerekkönyvet
Jóllehet főhőse nem holmi mezei kígyó, hanem (mint megtudjuk a Wikipédiáról) a mérgessikló-félék egyike, főként a nyakukon lévő bőrlebenyükről híres-hírhedt, Afrikában és Dél-Ázsiában honos kobra, ám a rendszertani besoroláshoz laikus, hüllőktől joggal iszonyodó magamfajta személy aligha látja másnak, mint egyszerű csúszómászónak, a fent kifejtett összes szimbolikus jelentéssel felruházva.
Gáti István Kornél nevű kobrája nyugodt szívvel nézhető szimpla kígyónak, hiszen – a tévedés minden jogához ragaszkodva – nem igazán hasonlít a legismertebb kobrához, a királykobrához sem, melynek (a Wikipédia újfent a segítségünkre van) átlagos hossza három-négy méter körüli. Hozzá képest Kornél szelíd siklónak tűnhet, amely csak megjelenése és sziszegő nyelvöltögetése miatt kelthet félelmet egy átlagos laikusban, aki a siklót a kígyók bármelyik fajtájával képes összekeverni, s így mérgezés okozta kínkeserves halált vizionálni.
De nem is ez a lényeg. Gáti mesekönyvének állat főszereplője nem a félelmetes csúszómászó hüllő igaz és hiteles mása, hanem egy barátságos, önálló életre kelt tetkó, és mint ilyen: stilizált lény. Kornél, a kobra exodusa a rommá tetovált alfahím Janó testéről való száműzetésével veszi kezdetét, mivel a gazdatestet teljesen eluraló, igen gazdag fantáziára és ízlésre valló tetoválások, úgymint a kard-koponya, a tarantula vagy Maxim, a háromfejű sárkány ki- és leutálják hipster Janó legfrissebb műremekét.
A rivalizálásban vesztes kobratetkót a gazdagon illusztrált bőrfelület zúgolódó-irigy lakói egy jóslattal eresztik útjára, miszerint aggódni nincsen oka, ha a jós igazat mond, egy másik gazdatest „angyali kobraleánya” várja őt a nagyvilág valamelyik „nyüzsgő országában”. (Janó pedig kap egy másik kobratetkót, egy „pót-Kornélt”.)
Az életre kelt testdísz ötlete igen eredeti
Annak köszönhetően is, hogy a kígyó – mint a Vígh Éva által szerkesztett Állatszimbólumtár is elárulja – a „paraszti és köznépi díszítőművészet” műfajainak kedvelt és visszatérő szimbóluma.
Adott az ötlet: napjaink díszítőművészetébe kell helyezni, majd aztán önálló életre kelteni, ez pedig a jó mesére jellemző izgalmas világ- és határátlépést eredményez.
Gáti meséje tehát igazi tradicionális alapokon nyugszik: egyrészt választott főszereplője miatt, másrészt azért is, mert az önálló életre kelt rajz/tárgy szintén klasszikus mesetoposz. Kapcsolatban áll nyilván az állatmesékkel is, hiszen tanító jellegű tanulságai is vannak, melyek könnyedek, kicsit sem didaktikusak.
A bibliai alap pedig evidens, bár az ördögi csábításnak és az isteni büntetésnek vajmi kevés köze van Kornél, az elszabadult kobratetkó mesés kalandjaihoz és hazatalálásához. Az „angyali kobraleányról” szóló jóslat ókori hiedelem visszhangja, miszerint a kígyó „csak a párjával együtt tud élni, és ha egyiküket megölik, a másik a gyilkos nyomába ered” (Állatszimbólumtár) – talán innen is származhat a másik, párjára találó kobra-kígyó történetének ötlete, habár a halál és a bosszú nem szerepel Gáti szórakoztató mesekönyvének repertoárjában. Talán az sem véletlen, hogy a gazdatestről éppen a háromfejű sárkány üldözi el a kobrát: a kígyó mint ördögi-sátáni szimbólum ugyanis gyakran jelenik meg a sárkánnyal együtt.
A Kornél, a kobra, ha elsőre nem is tűnik fel, mélyen benne áll a vallásos-kulturális jelképrendszerben és a mitológiában
Miközben megőrzi könnyed-kalandos meseregényjellegét, ellentmondásos jelképpé vált állatfőhőse szerethető és barátságos, akinek olvasója drukkol, együttérez vele, és örül „hazatalálásának”, új „otthonának”: „Megszülettem emberbőrön, / s bár erdőn is eltengődöm, / máshol vár az otthonom: / leendő gazdám testén” (30).
Nem csak mitológiai utalásaival és főhősével kapcsolódik a hagyományokhoz Gáti mesekönyve. A kobra hibrid életének, kalandjainak elbeszéléséhez a hazai irodalom egyik hagyományos műfaját választotta, a verses regényt – igaz, terjedelme mindössze negyvenkilenc oldal, így talán találóbb lenne a Kornél, a kobrát kalandos, verses kisregényként emlegetni.
Kornél „száműzetése” és „hazatalálása” közötti kalandjait leginkább a véletlen irányítja. Vagy a végzet? Hiszen a jóslat elárulja, előrevetíti a happy endet: ez szintén antik-mitologikus toposz. A véletlen alakjában föltűnő végzet a klasszikus szerelmi sztori forgatókönyve.
Gáti könyve, úgy tűnik, szerelmes történetként is funkcionál, még akkor is, ha a kobraszerelemből a beteljesülés már nem a forgatókönyv része, csak a találkozás és a hazatalálás.
A műfajból kifolyólag az elbeszélő meg-megszólítja olvasóját, bevonva az olvasásba és a kalandok sorába
„Olvasóm, tán kitaláltad, / ki lakja az ifjú hátat” (43); „Csevejre most nincs esély, / gördítem inkább mesém” (36); „Kedves ifjú olvasóm / / Habár furcsa regény ez itt, / néhány színes oldalon / jó pár kaland ígérkezik” (5). A verses történetet műfaji keretként nyelvileg kreatív előszó vezeti be, megadva az egész könyv alaphangulatát és formáját, és epilógus zárja le. Az epilógus után pedig a beteljesült jóslat ékes bizonyítékául a szívformába rendeződő kígyó/kobra-pár illusztrációját láthatjuk.
Kornélt nemcsak Kornélia derítheti jobb kedvre, hanem az exgazdatestnél jóval szimpatikusabb új gazdája is: a végzet kalandjának és vándorlásának utolsó állomásaként egy idős kígyóbűvölőhöz, Gyula bácsihoz vezeti (hol is lehetne jobb helyen). Rita nevű unokája hátára „kúszva fel” lel az előzőnél otthonosabb otthonra Kornél: „Itt lesz hát a méltó szállás! / Megfér mindkét tetoválás. / Átcsúszva egy apró szöszön, / nyelvet nyújt a hős, és köszön: / – Szerbusz, kedves kígyólány! / Hallottam rólad egyszer, / bevallom, nagyon tetszel” (46).
A rímes-verses forma még szórakoztatóbbá és könnyedebbé teszi a kobra kalandjait, és az a nyelvi humor is, ami a gyereknek szóló verses műfajok velejárója.
A kobra-csúszómászó-tematikába illeszkednek a nyelvi lelemények is. Fejezetek helyett például „szisszeneteket” olvashatunk, és a nyelvi ziccerek sem maradnak kihasználatlanul: „Mesénk hőse lábatlan, / talpraesett mégis lehet” (5); „Nevem dr. Siklós Sándor, / okleveles egerész” (29).
Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a könnyed, verses forma mellett Gáti könyvét Klement Csaba illusztrációi is vonzóvá teszik, melyek segítenek például abban, hogy Kornélt ne három-négy méteres, félelmetes kobraként képzeljük el Budapest utcáin tekeregve. Klement rajzai frissek és Gáti fantáziájához hasonlóan egyediek, tökéletesen egészíti ki egymást szöveg és illusztráció. (A „gif-császár” Klement Csaba Instagram-profilján elérhető egy rövid animáció, érdemes azt is megnézni.) Könnyen elképzelhető, hogy a „nyolcpluszos” olvasó figyelmét a könyvesbolt polcairól éppen a Kornél, a kobra borítójának mozgalmas illusztrációja kelti fel. Innen üzenem: csak bátran, jó választás!
Mizsur Dániel
Gáti István: Kornél, a kobra
Illusztráció: Klement Csaba
Móra Könyvkiadó, 2021
49 oldal
2499 Ft