Dödölle – Gyerekirodalmi és hagyományőrző kalendárium ünnepi receptekkel címmel jelent meg 2019-ben a Cerkabella Könyvkiadó egyik legnagyobb vállalkozása Lovász Andrea szerkesztésében. A kötet hátlapján olvasható ajánló olyan hat éven felüli gyerekeknek szánja a könyvet, akik hagyományos ételreceptek kipróbálásával, népi, klasszikus és kortárs mesék olvasásával, a népszokások megismerésével és játékos családi program keretein belül kívánják megélni az ünnepeket.
Az év jeles napjait témául kijelölő kötet azért lát el rendkívüli feladatot, mert a mai kor gyermekeinek teljesen más az időhöz és pláne az ünnepekhez való viszonya a korábbi generációkhoz képest.
A digitális világ amennyi időt megspórol felhasználóinak, annyit, sőt még többet el is vesz tőlük. Ugyanakkor amennyire kiterjeszti az emberek közötti kapcsolattartás lehetőségét, pont annyira be is zárja azt.
A Dödölle című öröknaptár segítséget nyújthat a minőségi idő megéléséhez, a népszokásokon alapuló programok megszervezéséhez, a korábbi természet- és emberközeli világ megtapasztalásához
A kalendárium a Cerkabella Könyvkiadó gondozásában, és szintén Lovász Andrea szerkesztésében a korábban már megjelent Válogatós – Óvodások verses kalendáriuma hétköznapokra és ünnepekre című kötet folytatásának is tekinthető.
(Erről és a Mondani-valók versválogatásról a Meseterasz legújabb adásában beszélgettek szakértőink, ITT megnézhetitek a friss adást! – a szerk.) A Válogatós az óvodai évkör jeles alkalmaihoz köthető klasszikus és kortárs lírai alkotásokat tartalmazza hónapok szerint csoportosítva és tematikus blokkokba sorolva. A Dödölle kötete – műfajához hűen – szintén a hónapok szerinti csoportosítást követi, de már sokkal összetettebb módon, felkeltve ezzel hat éven felüli célcsoportjának érdeklődését.
Rendkívül hasznos például, hogy minden hónapot kijelölő oldal előtt egy táblázat segít áttekinteni az aktuális időszakban lévő ünnepeket. Aztán minden ünnepnap definíciót is kap: egy gyerekek számára is könnyen megérthető leírást arról, hogy mit ünneplünk a meghatározott napon.
Az értelmezés után egy-egy prózai és lírai szöveget olvashatunk kortárs vagy klasszikus szerzőktől. A mesék, versek után mindig receptek következnek, ritkán ünnephez kötődő játékleírás.
Érdemes megvizsgálni, melyek azok a szerzők, akiktől a legtöbb művet olvashatjuk a kötetben
Egyértelműen látszik, hogy Lackfi János és Várfalvy Emőke művei viszik a prímet, közel tíz-tíz szöveget olvashatunk tőlük, őket követik Mészöly Ágnes, Kertész Erzsi, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Markó Béla, Varró Dániel, Fecske Csaba alkotásai. A klasszikusok közül Páskándi Géza, Szép Ernő, Csoóri Sándor, Szilágyi Domokos, Mészöly Miklós, Zelk Zoltán, Benedek Elek, Kányádi Sándor tollából olvashatunk verseket, meséket. Lackfi elképesztően termékeny, változatos, derűs humortól átjárt, játékos gyerekvilágon alapuló líráját nem kell bemutatni a gyerekirodalomban kicsit is jártas olvasóknak.
Várfalvy Emőke írásai azonban még sokak számára ismeretlenek lehetnek, mivel 2019-ig csak szórványosan, antológiákban találhattuk meg egy-egy művét (Toppantós, Dzsungeldzsem, Macskamuzsika). Várfalvy 2019-ben a Négy Kerék Autóklinika című mesekönyvével debütált a gyerekirodalomban a Cerkabella Könyvkiadó jóvoltából. A kötet öt meséjében egy-egy öreg autót gyógyít meg három csupaszív szerelő a járműrajongó gyerekek legnagyobb örömére. A Dödöllében olvasható humoros, fordulatokban gazdag Várfalvy-meséken keresztül betekintést nyerhetünk egy Pinyu nevű pingvin esős napjába, megismerhetünk egy baromfiudvart megviccelő varjút, a jósló betűtésztát, és egy egyáltalán nem szokványos boszorkánytaxit. Külön kiemelném a kötet elején (vízkereszt ünnepénél) A kozmikus kemence és a kötet vége felé (szentesténél) olvasható Luciferke játékai című történeteket, amelyek keretet képezve folytatásos meseként zárják le az évet. Az előbbiben Atyaisten és Anyaisten teremtésről szóló fergeteges dialógusát, töprengését olvashatjuk, amelyet végül Anyaisten vaníliaillatú csillagkekszei oldanak meg. Az utóbbiban – a teremtéstörténetet folytatva –, Atyaisten és Anyaisten gyermekének, Luciferkének a szófogadatlanságáról mesél. Luciferke ugyanis belopózott kígyójával apjának dolgozószobájába, és tudást adott Ádámnak és Évának.
A kivételes humorú mese előfeltételezheti a bibliai teremtéstörténet ismeretét, de az sem gond, ha ebben találkozik először az olvasó az első emberpárral. Az újramesélés ugyanis a bibliai történetek, a népmesék, a mítoszok, az archaikus nyelvű mesék fennmaradásának feltétele.
Várfalvy azon ritka tehetségek közé tartozik, akik a prózaírás mellett a versírásban is jeleskednek. A Dödöllében olvasható Bátor bácsik babérjai, avagy a forradalom nagyjairól kicsiknek című verse szintén humorosan, játékos formában ismerteti meg a gyerekkel Petőfit, Jókait, Batthyányt, Kossuthot és Bem Józsefet. Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy a Dödölle kiemelkedő szerzője, Várfalvy úgy vezeti be a gyerekolvasókat az ünnepek világába, hogy alkalmazkodik az igényeikhez, nyelvi és kognitív felkészültségükhöz, valamint a humor eszközével kerül közelebb hozzájuk. Az egész kötetet átjárja az újramesélés rituáléja, hiszen úgy lesz a jeles napokból mese, hogy nem a tragikumon van a hangsúly, hanem az olvasóban létrejövő érzéseken.
A kötetben az ünnepekhez kötődik egy vagy több olyan recept, amely mindig az adott hónapban termő idényzöldséget, gyümölcsöt használja fel, és az aktuális ünnepi hagyományhoz kapcsolódik. A Cerkabella Könyvkiadó különös figyelmet fordít a gyerekirodalmi szakácskönyvek megjelentetésére, ugyanis a korábban kiadott Tejbegríz (2013) vagy Múmin szakácskönyv (2015) szintén az ételeken keresztül kívánja közelebb hozni a meséket, verseket a gyerekolvasókhoz.
A kötet szerkesztője a hagyományőrző indíttatáshoz nem is találhatott volna jobb illusztrátort, mint Keszeg Ágnest
Akinek rajzai felidézik, és egyúttal megújítják a régi szakácskönyvek világát. Az ételeket, szenteket, népviseleteket, állatokat, népi játékokat, szokásokat megelevenítő rajzokkal kiegészülve teremtődik meg a kötet valódi tradicionális tere, ebben lenni pedig gyerekolvasónak (is) különleges élmény.
A Dödölle hátlapján olvasható ajánló játékgyűjteményként is megnevezi a kötetet, ez azonban nem teljesen állja meg a helyét, ugyanis mindösszesen három játékleírást találhatunk az egész könyvben. Ebből a szempontból sajnos hiányérzetünk lehet, sok-sok ünnephez köthető népi játékot lehetett volna megidézni, például a farsanghoz kötődő állatmaszkos vagy a szüreti mulatságokon gyakran eljátszott Lipem, lopom… játékokat, a Szent Iván napjához fűződő „tüzes” gyerekjátékokat stb.
Összességében elmondható, hogy a Dödölle című gyerekirodalmi, hagyományőrző kalendárium és egyben szakácskönyv olyan új köntösbe öltöztette az ünnepnapokat, amelyhez jó lesz visszatérni évről évre.
A mai gyerekképhez és irodalomfelfogáshoz legközelebb álló kortárs gyerekirodalmi szövegek mellett sokkal könnyebb megérteni a népi- és klasszikus meséket is.
Ha pedig még dödöllét és egyéb hagyományőrző ételeket is készítünk az olvasmányok mellé, mint azt Lovász Andrea, a kötet szerkesztője teszi a Dödölle-projektben a Facebookon, minden bizonnyal jelentést kap az az Éliás, Tóbiás… kezdetű népdal is, amelyet ugyan mindannyian ismerünk, de nem biztos, hogy kóstoltunk.
Herczeg-Szép Szilvia
Dödölle – Gyerekirodalmi és hagyományőrző kalendárium – Ünnepi receptekkel
Szerkesztette: Lovász Andrea
Illusztráció: Keszeg Ágnes
Cerkabella, 2019
320 oldal
3990 Ft