A Manó Könyvek kínálatában egyre több klasszikus mese, ifjúsági, sőt, újabban felnőtteknek szóló könyv jelenik meg
Ezeket a köteteket a hívónevek mellett a „csodaszép, új külsővel” reklámozzák. Nyúl Péter és a Kisasszonyok után most azonban egy olyan mesekönyvet adtak ki, amely magyarul még nem volt olvasható. Így az angol kiadásból átvett „Kedvenc 40 éve” pecsét, amely a borítón látható, elsősorban az angol olvasókra igaz.
Az illusztrátorként indult, majd később saját meséket író Jill Barklem (1951–2017) mesegyűjteménye nyolc történetből áll, amelyek közül az első három 1980-ban jelent meg, a többi 1983 és 1994 között, és lényegében a szerző teljes (írói) életművét tartalmazza.
Az előszóban hangsúlyozza, hogy a megírás előtt részletesen tanulmányozta az egerek világát, az őket körbevevő természeti környezetet, odafigyelt olyan részletekre is, hogy stimmeljen a virágszirmok száma, miközben igyekezett elvonatkoztatni az emberi fogalmaktól.
És valóban, Jill Barklem teremtett egy egéruniverzumot, amelyben nincsenek sem emberek, sem más állatok
A paradoxon azonban éppen az, hogy egértársadalma egy az egyben az embereké. Igaz, kissé utópisztikus, vagy ha úgy nézzük, egy békésre és boldogra átszínezett viktoriánus társadalomé. Itt mindenki kedves és jóindulatú. A közösség összetart, segítik egymást, és mindig találnak okot egy kis ünneplésre, közös eszem-iszomra, legyen az születésnapi piknik, bál vagy esküvő. Hierarchikus társadalom ez, vannak benne grófok, akik tölgykastélyban laknak, tisztes iparosok, akik malmot, tejgazdaságot vagy varróműhelyt működtetnek. Jut kedv és idő a jótékonykodásra, nehogy az egereknél szegényebb pockok megfázzanak. Az asszonyok folyton sütnek-főznek, és övék a gyereknevelés minden gondja – cserébe a férjük dolgozik, és gondoskodik arról, hogy tető legyen a család feje felett.
Egy elkódorgott kisegér, vagy egy viharos éjszaka a legnagyobb konfliktus, ami Szederberek lakóit fenyegeti. Macskákról szó sem esik, és a közösségi ételraktár is mindig tele van.
Konfliktusmentes, „békebeli” mesék ezek, amelyekben éppen ez a békés, a mindennapi élet apróságaira koncentráló történetmesélés lehet vonzó
Főleg úgy, hogy ez a világ a szerző képein is aprólékosan, minden részletre kiterjedően jelenik meg. Itt talán nem is beszélhetünk illusztrációról, hiszen a szöveg és a képek egyensúlyban vannak, egyaránt fontosak. Sőt, az is elképzelhető, hogy a képi világ megelőzte a meséket, ami egy illusztrátorból lett mesemondónál nem volna meglepő.
A növényvilág ábrázolása természethű, az egyes évszakokhoz kapcsolódó mesékben a virágzástól a termés beéréséig majd a levélhullásig követhetjük a címadó szeder vagy például a csipkebogyó útját. A szerző nagyon szeret lakásbelsőket ábrázolni. Lakáson itt a fák törzsében megbújó egérlakokat és közösségi tereket kell érteni, amelyek azonban a belső elosztást, a bútorokat és a használati tárgyakat tekintve a XIX. századi városi lakásbelsőkhöz hasonlítanak. Edényekkel és befőttekkel teli konyhák és kamrák, kandalló a nappaliban, hálószobák az emeleten. Sok szint, sok lépcső, sok apróság: teáskannák, pogácsás tálak, függönyök és párnák.
Egy szenvedélyes lakberendező és kertész mesevilága ez. Az egerek ruhái, kalapjai, az egérbabák csipkés főkötői is a XIX. századot idézik.
A színvilág meghatározó eleme a „fáradtzöld”
Még ott is, ahol élénk színeket használ, mintha egy áttetsző függönyön keresztül néznénk a képeket, van bennük valami opálos derengés.
A mesék egyszerűbbek és kiszámíthatóbbak a burjánzó képi világnál. Általában azonos sémára épülnek: az évszak leírásával kezdenek, majd az adott évszakhoz kapcsolódó esemény (például ősz – betakarítás; tél – báli szezon) körül forog a mese. A később keletkezett történeteknél egy új helyszín (kirándulás a hegyekbe, a tengerhez, vagy a kastély elhagyott szárnyába) adja a történet szervezőerejét. A meséket a visszatérő szereplők, a köztük lévő családi kapcsolatok fűzik egybe.
A kötetet Halmai Gergely fordította. Találóak és hangulatosak a névfordítások: Szemfüles anyó, Parlagi Porka, Ódon Tölgykastély, Erdey Egér gróf, Mézontó Medvetalp. A szöveg stílusa, sodrása többnyire viszi magával az olvasót. Néhol találunk egy-egy felesleges szóismétlést, túl sok „volt”-ot egymás után vagy egyeztetési hibát.
A magyar verzió küllemében, kiállításában megegyezik a 2020 őszén, a 40 éves évfordulóra Angliában megjelent jubileumi kiadvánnyal. Igényes kiadás, amelyet arra terveztek, hogy akár generációkon keresztül ott legyen a család könyvespolcán.
Igaz, ennek megfelelő a magyar könyvpiacon még ma is borsosnak számító 7490 forintos ára is.
Ennek ellenére a kiadó valószínűleg jól számított, mert a Szederberek összes meséje az a típusú mesekönyv, amelyet a szülők és a nagyszülők szívesen adnak a gyerekek kezébe.
Idilli képi világa, a kedves, konfliktusmentes történetek és a szerethető szereplők a biztosítékok rá, hogy nálunk is lesz vevő- és olvasótábora.
Turbuly Lilla
Jill Barklem: Szederberek összes meséje
Manó Könyvek, 2021
248 oldal
7490 Ft