Az elszakadás pillanatai
2022 végén jelent meg a Pagony Kiadó Tilos az Á-könyvei között a Tízig aludni című antológia, amely 25 kortárs és már klasszikussá vált szerző novelláival jeleníti meg a felnőtté válás nehézségeit, a gyermeki léttől való elszakadás pillanatait. (A könyvről írt korábbi kritikánkat is olvassátok el ITT)
A szövegeket átfogó tematikus egységek mellett a kötet koncepciója is izgalmas, hiszen a „kortalan” és kortárs műveket párbeszédbe lépteti egymással, ily módon átjárhatóságot biztosítva a fiataloknak a klasszikus irodalomhoz. A kamaszok igényeihez igazodó, magas esztétikai értékű, érdekes és befogadható novellák a felnőtt olvasók számára is elgondolkodtató történeteket tartalmaznak, így szélesebb közönséget képesek megszólítani.
A könyv szerkesztőjének, Péczely Dórának már az ötödik válogatása a Tízig aludni című novellaantológia, amely a felnőtté válás nehézségeit, az énkeresés meghatározó pillanatait ábrázolja különféle korszakokból idézett szövegek segítségével.
A kötet kompozícióját ez az együttállás teszi különlegessé, hiszen a mai szerzők tapasztalatai mellett a novellák arra is rávilágítanak, hogyan gondolkodtak a kamaszkor és a nagykorúság közötti átmenetről a korábbi évtizedekben: Móricz Zsigmond, Kaffka Margit vagy Mészöly Miklós írásaiban olyan társadalmi berendezkedések mutatkoznak meg, melyekben a fiatalok egyik napról a másikra váltak felnőtté, túl korán találkoztak az élet nehézségeivel, a kemény fizikai munkával, a gyógyíthatatlan betegségekkel.
A XX. század első feléig a kamaszoknak nem volt módjuk a serdülőkoron problémázni, hiszen tanulás és szórakozás helyett a gyerekek is dolgozni jártak.
A korábbi évtizedek és a mai korszak közötti társadalmi változás látványosan kirajzolódik a szövegekben: a kortárs novellákban a húszas éveikben tanuló, jelentős döntések előtt álló, még a szülői házban élő fiatalok szerepelnek, míg a „kortalanok” szövegei a tizenéves gyerekek felnőtté válását mutatják be.
A Tízig aludni című válogatás már korábban megjelent, nem speciálisan tinédzsereknek készült művekből épül fel, ezáltal mélyebb témákkal és elgondolkodtatóbb kérdésekkel találkozhatnak a fiatalok.
Péczely Dóra az antológiába olyan műveket válogatott be, melyeket a szerzők harmincöt éves koruk előtt írtak
Ez a szempont több írót is kizárt a koncepcióból, így hidalva át a generációs különbségeket a novellisták és az olvasók között. Erről a problémáról a szerkesztő az utószóban is említést tesz: „A harmincöt éves korhatár miatt olyan novellisták sem kaphattak helyet az antológiában, akiket a kedvenceim közé sorolok, mint Ottlik Géza vagy Tar Sándor, mert később kezdtek el novellákat publikálni; másoktól nem találtam a koraiak közt olyan szöveget, amely megfelelt volna a válogatás legfontosabb szempontjának, hogy egy fiatal olvasó kapcsolódni tudjon hozzá.”
A novellákat átfogó tematikus egységen belül – melyet a felnőtté válás kérdése determinál – kisebb témakörök is szervezőelemként hatnak
A különféle ciklusok nem válnak el élesen egymástól, az átjárhatóság lehetősége biztosított a könyv szerkezetén belül: „nem változott az eddigi antológiák válogatásához képest, hogy a kötet legtöbb novellája beleillene egy vagy több másik ciklusba is” (322). Minden egységben három kortárs és két „kortalan” szerző novellája szerepel, melyeket a közös téma köt össze.
A művek születési ideje közötti különbség a nyelvezetükben is érzékelhető: a hosszú leírások, a tájnyelvi szóhasználat (mán, vón, énnye, híjni) vagy a régies kifejezések (parapli, verenda, ulánustiszt) a „kortalan” írások sajátosságai, míg az újabb művek felismerése a mai fiatalokra jellemző szlengnek és szófordulatoknak köszönhető (ne legyél már gyökér, szelfizés, posztolás, Skype-hívás).
Emellett az eltérés a különböző korok közötti világábrázolásban is megfigyelhető: a történetek jellegzetes szereplői (nagygazdalány, plébános, üzletasszony), a munkavégzés formái (forróságban végzett kemény fizikai munka, online munka), a kapcsolattartás módjai (személyes találkozások, csetelés, videóhívás) vagy épp a járművek (lovas szekér, busz, autó) mind a korszakokat jelölik ki.
Az első ciklusban olyan novellák szerepelnek, melyekben központi eleme a férfi–nő-kapcsolat, a konfliktusokkal együtt
A művek többségében női elbeszélések vagy női karakterekre fokalizált történetek olvashatók: ebből a perspektívából mutatkoznak meg a távkapcsolat problémái, az elhidegülés, a párválasztás vagy a szexuális identitás kérdése is. A bemutatott élethelyzetekre a megoldatlanság jellemző, így a jövő ismeretlen és bizonytalan marad: meghagyják a lehetőséget a befogadóknak a továbbgondolásra.
A novellákban ismétlődő fesztiválhelyszín a hétköznapokból történő kiszakadás lehetőségeként, a szabadság színtereként funkcionál, ugyanakkor a nehézségeket implikáló közegként is megjelenik: míg Dóra Evelin üzletasszonynak a valóságból való menekülés eszköze, addig Mirovics Krisztinának a szexualitástól és a férfiaktól való undorát fokozza a rendezvény: „[…] undort kezdett érezni, és eszébe jutott, hogy mindig felvette az óvodáskori szerelmének a nevét játékból, ettől pedig kirázta a hideg, a nevét nem fogja lecserélni, ezekért aztán biztos nem, gondolta, és meglepődött, hogy csupán ez a gondolat jár a fejében” (Ádám Szilamér: Elszakad, 27).
A következő két egység a női–férfi viszonyokon belül az anyaság és az apaság szerepét helyezi előtérbe
A történetek olyan jelentős kérdésekről szólnak, mint az unoka és a szülő/nagyszülő közötti generációs különbség, a gyermek elvesztése, a külföldi munkavállalás, az elhidegült szerelmi és családi viszonyok vagy a bántalmazás. Az eltávolodást a szülők erőszakos viselkedése, a szeretet és a gondoskodás hiánya vagy az alkoholizmus idézi elő. György Alida Az első bál című novellájában a családon belüli erőszak problémáját helyezi a fókuszba, az ittas apa agresszív viselkedésével: „Megragadott a nyakamnál fogva, és lenyomta a fejemet a víz alá. Kapálóztam. Pár másodperc után felengedett. Kapkodtam a levegőt. Olyan gyorsan, hogy elfelejtettem kifújni. Éreztem, hogy megtelik a tüdőm, de én egyre csak próbáltam levegőt venni” (151). Az egységek novelláiban a felnőtté válás vagy az otthonról való kiszakadás folyamatát a szülő–gyerek-konfliktusok gyorsítják fel.
A negyedik ciklusban szereplő szövegek az emberek és az állatok kapcsolatán keresztül ábrázolnak olyan lényeges kérdéseket, mint a természet kizsákmányolása, az erőszak vagy a homoszexualitás
A történetekben az emberek állatias viselkedése is megfigyelhető: Moskát Andrea Hattyú című novellájában Máté erőszakos módon veszi el a lány szüzességét. „Vergődve próbáltam szabadulni, de rám nehezedett, maga alá gyűrt; combja közé szorította a törzsem, megragadott az állam alatt, hogy közelebb húzzon. Azt mondta, túl kell rajta esni. […] Egyik kezével a mellemet markolta, körme nyomán fekete vér serkent” (204).
A felnőtté válás aktusa a novellákban a szexuális erőszak, a gyerekvállalás vagy a nagymama elvesztése által következik be.
Az élet igazságtalanságát az utolsó ciklus szövegei viszik színre
Ezáltal a válás, a telhetetlenség, az édesanya elvesztése és az értelmetlen halál is a történetek szervezőelemévé válik. Az élet tragikus oldala mellett a humor is meghatározó a novellákban, így oldva a negatív hangvételt: ilyen a dömperes és a motoros kicsinyes viselkedése vagy Nátán Jézushoz címzett kérése. „Olyan vállig érő, gesztenyebarna hajat szeretnék, mint a tiéd, Jézus. Látod, az enyém kihullott, amikor húsz voltam. Nem is az egész, csak itt felül, úgy még rosszabb. Tudod, mit tesz ez az ember önbizalmával? Szerinted milyen esélyem van így a lányoknál?” (Fehér Boldizsár: Nátán, Súnemből, 251)
A kötetben Jásdi Juli fekete-fehér rajzai oldják az olykor megrázó novellák komolyságát: a képek rámutatnak az élet derűsebb oldalára. Ilyen többek között a Czakó Zsófia Barátom anyósa című írásához készült illusztráció, amely humorosan – Cupidó alakját játékba hozva – ábrázolja az anyának a lánya párja iránti rajongását, vagy a Tömörkény István Csata a katonával című szövegéhez készített komikus ábra, mely az emberi butaságot jeleníti meg.
A Tízig aludni egy sokszínű novellaantológia, mely a felnőtté válás mellett számtalan elgondolkodtató kérdéssel szembesíti az olvasókat, ilyen az élet-halál, a szerelem, a betegség, az identitás vagy az emberi kapcsolatok szerepe is. A komoly témák ellenére a kötet mégsem kelt nyomasztó hangulatot: az illusztrációk és a humoros jelenetek a pozitív szemlélet lehetőségét biztosítják.
Molnár Fanni
Tízig aludni – 25 kortárs és kortalan novella
Szerkesztő: Péczely Dóra
Illusztrátor: Jásdi Juli
Pagony Kiadó, Tilos az Á-könyvek, 2022
328 oldal
4990 Ft