Ha eddig még nem láttátok, nézzétek meg szombatig a Budapest Bábszínház kulisszatitkait a Deák 17-ben!
A budapesti Deák17 Galéria a Budapest Bábszínházzal közösen létrehozott Minden báb! című kiállítása parádés felvonulás. A legnagyobb bábtervezők által megálmodott hősöket sorakoztatja fel – Háry Jánost, a fából faragott királyfit, Bambit, Dorkát, Misi mókust, Muhi Andrist, Oberont és Titániát, Lúdas Matyit, Odüsszeuszt és még számtalan szereplőt –, részletesen bemutatva a különböző bábtípusokat és alkalmazott technikákat, illetve azt a komoly háttérmunkát, amely egy bábelőadás születését a tervezőasztaltól a színpadig végigkíséri.
A Budapest 150 rendezvénysorozat alkalmából megrendezett tárlat legfőbb ambíciója volt, hogy a látogatókat bevezessék a Budapest Bábszínház kulisszái mögé
A szervezők pazarul rendezték be a teret, alapos válogatásuk nyomán megelevenedik az intézmény hetvenhárom éve a látogató előtt: gyönyörű bábok és díszletek között sétálunk, igazi bábművészeti beavatás részesei leszünk. A tér nem túl nagy, mégis bőséges anyagot sikerült bemutatni, olyan okosan adagolva, hogy gyerek és felnőtt is élvezhesse: nem zsúfolt, mégis teljes élményt nyújt a kiállítás. Látványgazdagsága a legkisebbeket is magával ragadja – ráadásul interaktív sarkokat is berendeztek, ahol ki is próbálható néhány technika (például a Bródy Vera tervezte árnyfigurák 1978-ból, a Diótörőből).
A háttérmunkát is láthatóvá tették: megjelenik a műhely, a kelléktár, a díszítőtár, és nyomon követhető a Budapest Bábszínház megalakulása óta a logók alakulása, fejlődése. Csodálatos plakátok díszítik a teret, és emléktárgyak, reklámtermékek, archív kiadványok sorakoznak a vitrinekben, ámulat és büszkeség tölti el a látogatót: a Minden báb! című tárlat varázslatos óda a hazai bábművészethez, ehhez a csodás összművészeti műfajhoz, amely nemcsak a gyerekekhez, de kortárs művészeti tevékenysége okán a felnőtt nézőkhöz is szól.
A tárlat harmonikus egységét az adja, hogy a Palya Gábor Dávid és Végvári Viktória kurátoroknak sikerült egyszerre több szempont szerint is komplex módon egybefogniuk a kiállítási anyagot: kiegyensúlyozottan jelenik meg a múlt és a jelen – az ötvenes-hatvanas évektől kezdve egészen máig találkozhatunk a bábarchívumból válogatott emblematikus munkákkal, Koós Ivántól kezdve Grosschmid Erikig. Fantasztikus plakátokkal – köztük Bálint Endre csodálatos alkotásai – és díszletekkel. A kiállítást bevezető, bábtípusokról született összefoglaló szöveg szépen segíti a marionettek beazonosítását: minden típusra van kiállított példa, az alsó mozgatású báboktól kezdve a hátsó mozgatásúkig.
Bródy Vera és Ország Lili több megvalósult terve is szerepel a tárlaton a hatvanas-hetvenes évekből, igazi mestermunkák.
Ország Lili
Ország Lili képzőművész 1960-tól a haláláig volt az Állami Bábszínház díszlet- és jelmeztervezője, a festőműhely vezetője: itt kiállított munkái erőteljes, expresszív bábfigurák. Az Apa, Lány, Anya (Gyárfás Endre: Cseppek, 1975, rendező: Kovács Gyula) pálcás, botos bábhármasa igazi avantgárd jelenség, az apafigura újságmintás anyagból készült teste üzenőfelületté válik – a fején is a betűk dominálnak, a nyomtatott minta képezi a száját, és cseppet sem zavaró, hogy nincs szeme – egyik legkifejezőbb, legmodernebb szereplője a kiállításnak. A lányfigura tervezésekor a szüleihez képest sokkal feltűnőbb eszközökkel élt Ország Lili: sugárzik róla a gyerekkori kíváncsiság, nyitottság. Igazi hippijelenség: színes, szintén nyomtatott mintázatú kezeslábasán rajzfilmfigurák sejlenek fel afféle kikacsintásként a popartra.
Az anya figurája az apáéhoz képest mívesebb kivitelezésű báb: objet trouvé gyanánt egy asztali csipkedísz ékesíti a ruháját, fémből készült nyakéke pedig a lánya fémszemére asszociál. Fantasztikus megoldásokkal élt a tervezőjük: a család három tagja oly módon alkot egységet, hogy mindenikük egyedi, átütő személyiség, saját stílussal.
Az 1977-es, Balogh Géza által rendezett A két kicsi pingvin című előadáshoz készült pálcás bábok: Ping és Pong meg az édesanyjuk kifinomult, elegáns, egymástól jól megkülönböztethető pingvinek, expresszív tekintettel. Lamenta, Ápec és Bépec kesztyűsbábok játékos, groteszk ördögök 1975-ből (Tamási Áron: Szegény ördögök [Furfangosok], rendező: Bánd Anna). Az összes kiállított alkotáson markánsan átüt Ország Lili védjegye.
Bródy Vera
A Bródy Vera által tervezett munkák meseszép, finom alkotások: a legkülönlegesebb mind közül Oberon és Titánia párosa (William Shakespeare – Szilágyi Dezső: Szentivánéji álom, 1963, rendező: Szőnyi Kató). Ez a két igéző szépségű, feketeszínházi báb pasztellszínű, áttetsző selyemből készült, aranyszállal díszített remek. A Tündérkirály koronája a korabeli, hatvanas évek formatervezőinek produktumaira emlékeztet, egyúttal nagyon friss és mai: nem hagyományos koronaforma, de geometrikus, stilizált taréjra emlékeztet, esetleg dizájnosan megkomponált virágszirmokra. Oberon arca kecsesen ovális, míg Titánia fejformája kerekded (ez a megkülönböztető jegy A pagodák hercege című előadás két botos bábjára, Rózsa királylányra és az Indiai királyfira is jellemző – Benjamin Britten – Szilágyi Dezső, 1970, rendező: Szőnyi Kató).
A 2021-ben elhunyt báb- és díszlettervező az ötvenes évektől dolgozott a Bábszínházban, ahol saját bevallása szerint rengeteget tanult a fiatal festő Márkus Annától és Ország Lilitől; mentora Jakovits József és Bálint Endre volt, a későbbi közeli barát. Bródy Vera a hatvanas évek végén Párizsba költözött, kétlaki életet élt, ám sosem szakadt el a Bábszínháztól és annak társulatától. Bámulatos munkái közül többek közt első önálló bábja, a Misi mókus is szerepel a tárlaton.
A Minden Báb! tárlat utolsó kurátori vezetése és finisszázsa május 27-én, szombaton 11 órától lesz.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
A megnyitóbeszéd videója ITT látható
Veress Gyöngyi
Kurátorok: Palya Gábor Dávid, Végvári Viktória DLA
Együttműködő partner: Budapest Bábszínház
Grafikai tervezés: Dessin Design