„A Móra Kiadó családtag” – hangzik az ismerős szlogen: nem véletlenül érezhette családiasan magát a meghívottak ünneplő serege sem az idei Janikovszky Éva-díj átadóján. A 6SZÍN Teátrumban november 6-án délután felhangzó páros monológjai, fiktív lektori jelentése és misszilis magánlevelei, a rokoni kapcsolatok és a személyes ismertség/találkozások emlékei megidézték az egykori író-szerkesztő szellemiségét.
Mindjárt a vendégek érkezése közben Janikovszky Laura és Pálovics Brúnó adott elő a színpadon hangulatos dzsesszdallamokat, majd Csonka András műsorvezetőként emlékezett vissza iskoláskori sikeres szerepléseire a Janikovszky-szövegekkel, illetve személyes találkozásukra immár műsorvezetőként a vidám, ironikus és önazonos személyiséggel, aki ma ugyanazt jelenti az olvasók számára, mint egykor: gyerekhez, felnőtthöz egyaránt szóló jó irodalmat.
Horváth Lili és Kakasy Dóra három páros monológot adott elő a névadó A lemez két oldala című művéből, melyekben a női szerepek változásait és sémáink állandóságát, illetve ezek ütközéseit ábrázolták egy asztalnál ülve.
Az idén hatodik alkalommal kiosztott Janikovszky Éva-díjról elöljáróban megtudhattuk, hogy az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre 2007-ben azzal a szándékkal, hogy olyan irodalmi és művészeti alkotások alkotóit díjazza, akik a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit életszerűen, hitelesen és humánusan mutatják be. A korábbi években Marék Veronika író, illusztrátor, Alföldi Róbert színész, Lackfi János költő, Rigó Béla költő, Varga Márta iskolaigazgató, Nógrádi Gábor író és Bartos Erika illusztrátor vehetett át Janikovszky-díjat.
Janikovszky János tulajdonos, a kiadó vezérigazgatója, az írónő fia ünnepi beszédében felolvasta édesanyja 1998-as levelét „Janókámhoz”, majd a halála előttit: „A kiadóra vigyázz!” Janikovszky János édesanyja betegségének tagadásáról elfogódott hangon beszélt a hallgatóságnak: „A negligálással szerettem volna minél tovább életben tartani.” Ezúttal a családias nyilvánosság előtt válaszolt a levelekre. „Képzeld, a Mórára harmincan vigyáznak naponta a kiadói munkatársak, évente 300-350 könyvet jelentet meg.” Majd felsorolta az impozáns lajstromot, mi mindent neveztek el az írónőről: alapítványt, díjat, iskolát, óvodát, utcát, kollégiumot, teret, és telt házzal fut az életéből készült darab előadása.
Ezután a díjátadás következett: J. Kovács Judit drámapedagógust Sándor Ildikó néprajzkutató, mesemondó laudálta. „A nagyok világa a szülők ölében kerekedik” – összegezte gondolatait, melyek az ölbeli játékokat mint a dráma és a drámapedagógia előkészítését mutatta be. Ezek érzelmi, észbeli és tudás előtti fontosságát a nyelv rögzíti, a Kerekítő könyvek és foglalkozások pedig ezt a tudást segítenek átadni. Így arra a kérdésre is igen a válasz a Kárpát-medence-szerte tartott képzések és foglalkozások alapján, hogy tanulható-e az anyaság.
Zágoni Balázs író, egyetemi oktató következett a színpadon, ő irodalmi munkásságáért kapta az elismerést. Pacskovszky Zsolt, a kiadó főszerkesztője laudációjában egy kitalált lektori jelentést adott Janikovszky Éva szájába. Eszerint a Móra Könyvkiadó egykori szerkesztőnője egy őszi délután irodájában ülve szomorkásan gondol az eljövendő könyvekre, melyeket már nem fog olvasni, s a jövőbeli szerkesztőkre, akiknek viszont megadatik ez az élmény. „Egyszer majd jön valaki, talán már meg is született, jön majd, felnő, és ír egy regényt, vagy talán kettőt is, egy különleges, titokzatos gömbről. Igen, egy gömbről. Okos, filozofikus, izgalmas, kalandos, mély, disztópikus ifjúsági regényt, amelyet a felnőttek is kíváncsian olvasnak, mert olyan gyermeki tudás lesz benne, ami bennük is megvolt egykor, és nem is értik, hová tűnt az évek, a hétköznapok monotóniájában. Egy nap jelentkezik ez a valaki itt a Móránál, és a majdani kollégák tudni fogják, hogy ritka kincsre leltek. […]” Pacskovszky fény villanását és egy gömb suhanását vizionálja az írónő helyébe képzelve magát – utalva Zágoni A Gömb és Odaát című disztópikus ifjúsági regényeire, melyek, mint a jó ifjúsági regények, a feszültséget végig fenntartják, finom humoruk van, érzékenyek a gyengék és kiszolgáltatottak iránt, és hit van bennük. Mivel, ahogy a szerkesztő hangsúlyozta: „Hit nélkül létezhet irodalom, de nem létezhet gyerek- és ifjúsági irodalom.”
Zágoni Balázs a díjat megköszönve visszaemlékezett hat évvel korábbi benyomására, melyet a kiadóba lépve először érzett, és amely, bár szerinte is közhely, illik az ő élményére és bizonyára sokakéra a mostani díjátadó hangulatból kiindulva: „olyan volt, mintha családra találtam volna”.
A díjazottakról további részletek ITT találhatók.
Fotó: Gergely Beatrix/mora.hu