Vissza
  • 2023.05.09
  • Kovács Gergely

Vajon hány későbbi írót indít el a pályán egy rongyosra olvasott válogatás?

Kortárs és kortalan antológia fiatal felnőtteknek

Kovács Gergely kritikája.

Amikor elkezdtem olvasni ezt a könyvet, Morcsányi Géza, a Magvető Kiadót húsz évig vezető igazgató halálhíre fogadott. Nemrég, hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték az ezalatt náluk megjelent 842 kiadvány felsorolásával. Ebből ötven szépirodalmi antológia volt.

Az emlékezések között némaságával is beszédes a hajdani munkatársé, a feketére állított háttérképével gyászoló Péczely Dóráé.

Elgondolkodtató, hogy a Tízig aludni antológia szerzői közül a legfiatalabbak akkoriban születtek, amikor Morcsányi Géza 1995-ben átvette a kortárs publikációkban élen járó kiadó irányítását, tehát nemcsak a szerkesztő, Péczely Dóra (aki a Magvető főszerkesztője is volt egy ideig) tanulhatott személyesen tőle, hanem a gyűjteménybe bekerült harmincöt év alatti, legfeljebb feleannyi idős fiatalok is a magvetős könyveken szocializálódhattak.

Egy korszak lezárultával az összegzésként is felfogható gyűjtemény újabb éra nyitánya lehet.

Vajon hány későbbi írót indít el a pályán egy rongyosra olvasott válogatás?

Tízig aludni Kovacs Gergely Jásdi Juli Péczely Dóra antologia-01
 

„A kör bezárult” – írja a Tízig aludni utószavában a szerkesztő

A két líra- és egy novellagyűjtemény után a műnemi és szerzői kategóriák logikája alapján befejezettnek tekinthető, négykötetessé bővült gyűjtemény fő szerkesztési elvei következetesen érvényesültek. A Tízig aludni is követi a Szevasz elvét, (erről ITT írt korábban szerzőnk – a szerk.), amelynek alapján öt tematikus ciklusba kerültek a három kortárs és két kortalan klasszikus prózaírótól származó szövegek, melyek az alkotók harmincöt éves kora előtt születtek.

A korhatár azért emelkedett a Lehetnék bárki (erről készült egy Meseterasz-adásunk, és egy interjúnk is a szerkesztővel – a szerk.) harminc évéhez képest, mert „a prózaírásra később érik meg az ember” (320). A kötet végére hagyott ismertető szabadjára engedi az olvasót a jelentés- és kapcsolatképzés folyamatában, másrészt mintegy apológiaként hozzáteszi, hogy a szerkesztő személyes kedvencei – Ottlik Géza, Tar Sándor – épp azért maradtak ki, mert idősebb korukban közöltek először novellákat.  Cserébe viszont itt vannak a XIX. századi nagyok: Mikszáth és Tömörkény. Velük több korszak ifjú írói erősítik a fiatalokra jellemző, mégis egyetemes kérdések jelentőségét.

A bevont elbeszélésekből származó idézeteket címekként viselő, a korábbi gyűjteménynél részben szűkebb, részben tágabb tematikájú ciklusokban alapvetően a szubjektum és a másik kapcsolatának változatait ismerjük fel.

Az Ezeken nem segít a fürdés cikluscím jelzi, hogy a szereplők a férfi–nő-viszonyokról olvasva elsősorban a testi funkciók, a szeretkezés, az izzadás, a kiválasztás vagy épp az ezek hiánya köré épülő sztereotípiák által közelítik meg egymást

Tízig aludni Kovacs Gergely Jásdi Juli Péczely Dóra antologia-02

A kötetindító novella: A lányoknak folyton pisilni kell első mondata – „Vége a fesztiválnak” (7) – az ünnepélyes kereteken túli, hétköznapokba visszacsöppenő valóságélményt ellenpontozva, váratlan csattanóval teremti meg a gyűjtemény befogadásának megfelelő légkörét. Kemény Zsófi női elbeszélőjének énképét először az „erdélymélyi” fesztiválból ráragadt szagok határozzák meg, aztán a színpadi csillogáshoz képest alantas helyzetben utazó zenekar tagjainak rávetített közhelyeinek áll ellen.

Az erdélyi Ádám Szilamérral akár ugyanebbe a fesztiválba csöppenhetünk vissza, bár a kezdő kép itt is a lezártságot emeli ki: a főszereplő kamaszlánynak „még zúgott a füle…, ahogy a sötétben a sátor felé bukdácsoltak” (21).

Majd mintha a két különböző társadalmi csoportba tartozó fiatal nő egy másik korszakban, Móricz káposztát kapáló parasztlányai között kapna új helyzetet. A Csata című novella módos és szegény lánya valójában ugyanazokkal a vágyakkal méri az életet, de a zárókép azt sugallja, hogy a megpróbáltatások ellenállóbbá is teszik az embert.

Mécs Anna digitálisan fenntartott távkapcsolatot mutat be egy olyan régi szexuális jelentésű metaforára épített történetben, amely az előző háromnál kevésbé megnyugtató végkifejlettel zárul. A Lorenzo bejut a várba eljut ugyan a csúcspontra, de a feloldásból Péter csalódottsága csendül ki.

Örkény István itt olvasható korai novelláját nem az őt egyedivé tevő abszurd látásmód uralja ugyan, de a benne bemutatott helyzet is groteszk, amennyiben egy feloldhatatlan dilemmát a főszereplő poligámiával akar feloldani.

Bár a férfi–nő-kapcsolat köré épül az első öt novella, mégis mintha a girlpower erőt sugalló üzenete egységesítené őket. Mind az öt fiatal nő erős, ellenálló, és a kételkedéseivel együtt is viszonylag független. Az élethelyzetek között akad olyan, amely miatt a kötet hátsó borítójára okkal került tizennyolcas karika. Az ugyanitt idézett Mi lesz belőled cím egyébként éppen a célközönségként elképzelt fiatal felnőttek számára fontos kérdés. Örkény a zárómondatban a berlini olimpiára készülő vízilabdásokkal kapcsolatban történelmi kérdést is felvet: „Kikapunk, Bandikám! És mi lesz belőled akkor, Magyarország?” (68)

Tízig aludni Kovacs Gergely Jásdi Juli Péczely Dóra antologia-03

A második és a harmadik ciklus az anyával, illetve az apával való kapcsolatot állítja a középpontba, kibővülve a nagyszülők iránt érzett ellentmondásos viszonyokkal

E két egység között erős tematikus áthallásokat találunk. A négy klasszikus szerző a rájuk jellemző eszközökkel lélektani kísérletként vezet végig groteszk helyzeteket. Kosztolányi és unokatestvére, Csáth Géza egy-egy szülő személyiségtorzító gyászát festi meg, míg Kaffka Margit és Tömörkény István erkölcsileg és jogilag nehezen feloldható helyzeteket.

Harag Anita és Biró Zsombor Aurél háromgenerációs novellái a nagyszülő és az unoka teherként megélt kapcsolatáról ír.

Könnyedebb hangvételű, de feszültségben a többihez mérhető novella Czakó Zsófiáé és Gubis Éváé.

A ciklusindító szövegek egy késleltetett falusi eseményre való feszült készülődést és a végső csalódást mutatják be. Moesko Péter Pótbúcsúja és György Alida Az első bálja egy lázas beteg fiú, illetve egy túl fiatalnak ítélt lány kiábrándultságával ér véget. A falusi búcsú körhintáján ragadt fiú és az első cigarettától fuldokló lány a társadalmi elvárások kényszerpályáinak tükrei.

A beavatáshoz az áldozathozatal hangsúlyos, sőt szakrális jellegű ábrázolásának motívuma járul a negyedik csoport első elbeszélésében. Moskát Anita siófoki története (Hattyú) és Papp-Zakor Ilka novellája (A Nagyanya története) rituális, illetve mágikus-realista jegyeivel eltávolodik a valószerű ábrázolástól.

Mészöly Miklós kevésbé ismert novellája (Állatok, emberek) apokalipitikus pusztulásmítoszokat idéz. Ezekben a történetekben állatok tűnnek fel sólyommotívumként, de a természet és az ember mellett itt is hangsúlyos marad a személyközi kapcsolatok ábrázolása.

Vonnák Diána kisprózája (Dagály) többféle kortárs problémát is bevon a gyermekét magyarként külföldön egyedül nevelő homoszexuális szülő többrétegű idegenségérzetének ábrázolásával.

Hajnóczy Péter iskolai tananyagként is közismert fabulája (A hangya és a tücsök) pedig játékosságával az utolsó ciklus hangvételét előlegezi.

Tízig aludni Kovacs Gergely Jásdi Juli Péczely Dóra-01

„Az élet nem igazságos” közhelye Fehér Boldizsár álapokrifjében hangzik el. A Brian életét és Woody Allen szatíráit idéző újszövetségi keretű történet a legviccesebb a gyűjteményben

Ezt a komikus hatást ellenpontozza a három felbontott időrendű jelenetből álló Tudom, ahol Kovács Bálint egy nő veszteséggel záruló kapcsolatait boncolgatja, és a Félelem című rémtörténet, melyben Galgóczi Erzsébet egy bűncselekmény elkövetését írja le.

Mikszáth többféle önéletrajzi elemet és más műveiből is ismert motívumot ötvöz a Frivol akta című, levéltári leletből kiinduló anekdotikus történelmi novellájában.

Puskás Panni a kilencvenes évek retró hangulatát idézi meg Terror című írásában, mellyel mintegy be is zárul a kör. Itt ugyan nem pisilnie kell a lánynak, mint Kemény Zsófi novellájában, de a mellékhelyiség az utolsó helyzet közege.

Jásdi Juli mindegyik szöveget kísérő, illetve minden egyes ciklust bevezető vastag, fekete vonallal rajzolt képei a szöveg központi motívumából kibontakozó asszociatív látomások, melyekben a kitöltő fekete szín szó szerint és tragikus értelemben is gyászos, komor hatást kelt.

Visszatérő motívum a halál, akár transzformált halálfej vagy vérző test formájában. A feketeség miatt még a kiömlő víz is ebbe a motívumkörbe illeszkedik. Az egymásba futó, átalakuló alakzatok – férfifelsőtestek sorából cipzár, félbevágott káposztafejből az emberalakot körülvevő auraszerű áramvonalak, hattyúból gépi fagyi a tölcséren – a játékos elemet sem nélkülözik.

A Pagony új szöveggyűjteménye túlmutat az ifjúsági kategória műfaji és tematikus korlátain. A kiadó könyvein felnőtt fiatalok remélhetően bizalommal olvassák őket, és lesz merszük, kedvük belevágni a kortárs irodalom felfedezésébe.

Kovács Gergely

 

Tízig aludni – 25 kortárs és kortalan novella

Szerkesztő: Péczely Dóra

Pagony Kiadó Kft., Tilos az Á Könyvek, 2022

Illusztrátor: Jásdi Juli

328 oldal

4990 Ft

 

további Kritikák

„A régi mesék egyszerűbbek voltak.”

Szecsődi Tamás Leó: Táguló világom – Mesés iránytű a világhoz gyerekeknek. Kovács Gergely kritikája. 

Tovább
A fény mindenütt ott van

Pataki Mónika Lilla kritikája.

Tovább
Belezúghat-e Juli Sándorba?

Kovács Gergely kritikája.

Tovább