Vissza
  • 2020.10.27
  • Nagy Gabriella Ágnes

Ülök a belső erkélyen a halállal

Nagy Gabriella Ágnes Mészöly Ágnes Fekete nyár című regényét olvasta, és teszett neki.

„Most nem kellene sírnom? – gondolta Fanni, és elsírta magát”

A könyv narancssárga borítójának bal szélén egy fekete ruhás lány áll, és elnéz a bal sarokban guggoló haláldémon felett. Ezzel akár össze is foglalhatnánk Mészöly Ágnes legújabb kamaszregényének témáját, hiszen Pamuk Fanni, a tizenhat éves főszereplő halállal és haláldémonnal kapcsolatos kalandjait olvassuk több száz oldalon át.

Ez a könyv azonban nem lírai elbeszélés a halál és az élet kérdéseiről, hanem egy virtuóz, kortárs nyelven megírt, sodró lendületű történet, amely több szálon fut. 

Nézzük tehát, hogyan beszél a halálról, az átjáróról és az életről, amelyben a szenvedély úgy szív magába, mint egy fekete lyuk.

A cselekmény egy kispesti lakótelepen és egy egyházi gimnázium falai között játszódik – egy-egy epizód erejéig pedig Skóciában, egy fesztiválon, illetve osztálykiránduláson. Fanni utálja az iskolát, bár két dolog miatt mégis jelentős szerepet játszik az életében: egyrészt gyakran az egyes cselekedetek a kereszténység kontextusában értelmeződnek, bármilyen céllal is hangozzanak el bibliai idézetek vagy utalások a szereplők szájából; másodszor pedig: ez az az iskola, ahova Fanni édesapja is járt. A cselekmény szempontjából ez azért fontos, mert ennek a szálnak kapcsán bomlik ki a családi titok története, és válik Fanni szemében jófej apja először egy gerinctelen meztelen csigává, majd végül egy új életet kezdő szülővé. Mert a regény nemcsak a halálról szól, hanem azoknak a családi titkoknak a felszínre töréséről is, amelyek folytonos tünetekkel járnak, s amelyek ott díszelegnek az apa érettségi tablóján, és szó szerint ott élnek a szomszéd lakásban, például a nyolcvanéves Helga néni személyében, akivel éppen emiatt nem szabad szóba állni.

Fanni számára nem az identitáskeresés okozza a legnagyobb problémát

Nagyjából tudja, kicsoda ő: azonosult egy haláldémonnal, utálja az iskolát, mégis, a „lelke” akkor tud megnyugodni, akkor kel életre, amikor „lefutja azt a kört”, amit a családi titok feltárása és a feszültségek feloldása megkövetel. Ahogyan Marie Curie és Paul Langevin különös szerelmi kalandja sem tudott a maga idejében kiteljesedni, és sajátos módon unokáikban folytatódott, úgy Pamuk Fanni is „megfutja” apja egykori szerelmének, Tamarának fiával azt a történetet, amelyben nyugvópontra jut a családi feszültség. Fanni generációs eltolással egyenlít, de nem csak az igazságkeresés és feltárás értelmében.

Mészöly Ágnes Fekete nyár-01
Fotó: oskar zhitnitsa/ unsplash

A titok, azaz a szomszédban lakó Helga néni haldoklik, és mintegy hattyúdalként elvállalja Fanni haláldémonjelmezének elkészítését. Közben megtanítja Fannit varrni, anyagot választani, szabni, tervezni, de arra is, mi a gondoskodás, és mi a halál. Helga nénivel ugyanis nem a családja, hanem a haláldémonjelmezt viselő lány marad egyedül a kórházban a halál pillanatában. Az időnkívüliséget, valamint a fikcionális jelleget egyszerre erősítik a fejezetek elején megjelölt dátumok (a történet 2020. április 20-tól július 21-ig tart),  melyek rendszerint a konkrét történelmi idő megjelölését szolgálják. Ebben az esetben azonban erről nem lehet szó, teljesen biztos ugyanis, hogy 2020 áprilisa és májusa között egyetlen gimnazista sem járt iskolába. 

A regény három narratív síkot mozgat

Egy narrációs síkot a mindentudó narrátorral, Fanni naplószövegeit, és egy fiktív anime-sorozat epizódjainak leírását. Az összekötőelem a három sík között Urara, a haláldémon, és maga a halál. A földi eseményekről szóló részek, Fanninak és családjának, barátainak története párhuzamosan fut azzal a japán történettel, amely a hármas tagolású birodalmakban játszódik a létezés különféle szintjein. Ezt a szöveget nem csupán a japán animék világa alkotja, hanem a Gilgames, a Tibeti Halottaskönyv, valamint egyéb archaikus képzetek az alvilágról, földi világról és felsőbb világról.

A létsíkok folytonos egymásba játszása, az átjárás az élők és a holtak birodalma között igen fordulatos cselekményt eredményez – a narrációs síkok és a létsíkok egymásra vonatkoztatásához tüzetesen el kell olvasni az egész regényt.

Fanni az önálló fejezetekben megjelenő anime-világban hisz, és nem a keresztényi dogmákban – miközben cselekedetei a legkeresztényibb cselekedetek. Semmi mást nem csinál ugyanis, mint tisztelve Helga néni méltóságát, kitartóan gondozza a végsőkig, nem fél, nem irtózik a haldoklótól vagy a haláltól. Egyetlen dolog vezérli, hogy elkészüljenek a jelmezzel, és a néni békésen, méltó módon, megbékélve tudjon meghalni. Fanni nemcsak a szerelmek, az iskolai felelősségvállalás vagy a nagy igazságok felderítése révén nő föl, hanem a lehető legkevésbé medikalizált elmúlás közvetlen, testi és lelki tapasztalatán keresztül. A haláldémonjelmez, az igazság, a szerelmek mellé ajándékba kapja a halállal való találkozást.

Mészöly Ágnes Fekete nyár
Fotó: hoach le dinh/ unsplash

Ráadásul mindent lefilmez, dokumentál

A szűk online rajongótábor ezeken a felvételeken keresztül követheti szinte napról napra a bonyolult jelmez elkészítésének fortélyait és a haldoklás folyamatát.

A regénynek a karakterformáláson, a fordulatos cselekményszövésen, a kamaszokat foglalkoztató problémák felvetésén túl, nagy érdeme az összetett narráció, a különböző szintek egymásra vonatkoztatása, a bátor, vicces metaforák és hasonlatok, amilyeneket tényleg csak a kamaszok tudnak kitalálni; és az az egyszerűség, ahogyan az egyik legnagyobb tabutémáról beszél.

A halálképzetek nem is az elmúlásra, hanem a köztes létre vonatkoznak. Ezek szerint vannak olyanok, akik az átjáróban dolgoznak, és a holt lelkeket kísérik a Felső Birodalomba, vannak olyanok, akik ebben a köztes létben saját félelmeikkel szembesülnek, vannak olyanok, akik meg akarják zavarni a köztes lét rendjét, és van egy megismerhetetlen Túloldal az Alsó, Középső és Felső Birodalmon túl, ahol a végső béke, a megsemmisülés vár, ahonnan már nem lehet visszatérni, következésképpen beszélni sem róla.

Fanni monológja Helga néni halálos ágya mellett meglepően profán

Nem akar áhítatos lenni, nem akar meghatni, és nagy bölcsesség megfogalmazására sem vállalkozik, hiszen pont az ezt feltáró mondat marad félbe: „A lényeg, tetszik tudni, úgyis az, hogy… Helga néni?” Fanni nem filozofikus, kerek bölcseleti mondatokban fogalmazza meg a létezés értelmét, hanem megcselekszi, megéli azt. A regény utolsó mondatai a fiktív anime-sorozatból származnak: ezek szerint nem a Túloldal a lényeg, hanem az az élet, amit itt élünk. Amelyhez hozzátartozik a publikusan vállalható nevetés, és az a sírás is, amit el szoktunk rejteni. A halott ágya mellett feltörő hangos zokogás, az élet és a haldoklás tapasztalatáért érzett hála és köszönet, a haláldémonjelmez csillogása, és az első hely a Cosplay-versenyen sokkal többet jelent, mint a töri bukás – ami Grünwald tanár úrral együtt a háttérben végigkíséri a történetet.

És amit az élettapasztalatok végre értelmessé tesznek: ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában Fanninak sincs kedve többé dacból megbukni.  

 

Nagy Gabriella Ágnes

 

Mészöly Ágnes: Fekete nyár

Tilos az Á Könyvek

Pozsonyi Pagony, 2020

420 oldal

3990 Ft

további Kritikák

Abszurd és megható mesék

Harcos Bálint A halandzsarablók című kötetét Kovács Gergely elemezte. 

Tovább
Hangulatban lebegés – Máté Angi világa

Máté Angi munkásságáról Gesztelyi Hermina írt alapos elemzést.

Tovább
A mese és a zord valóság költői ötvözete

Majoros Nóra Az orrszarvú és madarak című könyvéről Szokács Eszter írt kritikát.

Tovább