Vissza
  • 2023.01.10
  • Kovács Gergely

Ezeréves tudat gyerektestben

Kovács Gergely kritikája.

Az Abszolút Könyvek gazdag kínálatát a legjobb hazai szerzők mellett egyedi árnyalatokkal gazdagítják a külföldi gyerekkönyvek magyar fordításai

Külön öröm, hogy a képernyőket uraló amerikai tinisorozatok és -filmek helyett főleg európai könyveket kapnak gyermekeink. A brit Ross Welford fantasztikus kiindulópontokból indított ifjúsági regényei többféle tudományterületet is érintenek, miközben szülőhelyén, egy észak-angliai tengerparti városkában és környékén játszódnak.

Ross Welford A ezeréves fiú Kovács Gergely-02
YouTube/ Authors Online: Ross Welford
 

A lokálpatrióta író honlapján még egy drónfelvételes videót is megosztott, hogy olvasói elképzelhessék eddig megjelent hét regényének a helyszíneit. Többi, magyarul még nem olvasható regényének figyelemfelkeltő címe is magas labdával indít.

Az Időutazás hörcsöggel, A srác, aki az űrből jött, A kutya, aki megmentette a világot és a Mit ne csinálj, ha láthatatlanná válsz? a legjellemzőbb címek a hét közül, melyekben az író az életnek a gyerekeket is foglalkoztató fontos kérdéseit veti fel, hogy a humor eszközeivel kerekítsen a valóságon túli alaphelyzetekből izgalmas cselekményt.

A tizenkét éves Ethel például a pattanásaira keres gyógyírt, amikor véletlenül láthatatlanná válik. A hörcsögös regényben pedig a főszereplő kisfiú az elhunyt apa időgépén utazik vissza 1984-be, hogy megmentse apja életét. (A nyolcvanas évek közepe egyébként is kultikus filmek – Vissza a jövőbe, Stranger things – csomópontja. Történehetett ott valami zavar a téridő-kontinuumban…)

Ross Welford A ezeréves fiú Kovács Gergely-07

Az ezeréves fiú címe a szerző saját bevallása szerint egy éjjel pattant ki a fejéből

Talán egy Mel Brooks-rádióvígjáték címének hatására, amelyet egyébként sosem hallgatott meg. Mivel reggel is emlékezett rá, némi történelmi és nyelvészeti kutatómunka után kalandregényt körített hozzá. A kortalan gyermek köré épülő kiindulóhelyzetet elfogadhatóvá kellett tennie, amiben segítségére volt ragaszkodása a gazdag történelmi múltú Northumbria nálunk alig ismert vidékéhez, ahol a Tyne-folyó az Északi-tengerbe ömlik. A hely hangulata az angol gyerekek számára bizonyára más, mint a magyaroknak, hiszen kevés kiskamasznak vannak ismeretei a Nagy-Britanniát benépesítő északi népcsoportokról.

Ráadásul a tengerentúli filmélmények annyira befolyásolják a befogadás lélektanát, hogy pár oldalba telik, mire az angol nevek olvasása közben Angliára hangolódunk, hogy az ezer éven átívelő történet igazán értelmet nyerjen.

Az angol gyerekek számára olyasmi lehet Ross Welford könyveinek jelentősége, mint nálunk az Abszolút töri részeié: a megszokott helyszíneket a múlt részben kitalált, részben valós emlékeivel varázsolják többrétegű emlékezethelyekké.

Úgy telítik élettel a hétköznapi díszleteket, hogy abban az olvasók megláthassák helyi hagyományaikat, megérthessék hovatartozásuk lényegét. Az ezeréves fiú egyik legérdekesebb epizódja a múzeumfaluba tett osztálykirándulás, mikor a töredékes mai ismeretekből leegyszerűsítve kialakított középkori környezet elemeiről Alfie jól nevelten elmondja a véleményét, az idegenvezető viszont leállítja a nagyképű okostojásnak látszó, tapasztalt fiút. A patikamérlegen kimért történelmi tények ellenére sem történelmi regényt olvasunk, inkább afféle burkolt bevezetőt az idő filozófiájába.

Ross Welford A ezeréves fiú Kovács Gergely-03
Unsplash/ Roman Kraft

Az alapötlet kibontásának legfontosabb eleme a tizenegy éves fiú testében rejtőzködő ezeréves tudat

Az emberi ésszel elképzelhetetlen mennyiségű emlék azonban nem torzítja el Alfie személyiségét. Ugyanarra vágyik, mint minden ember, bár leginkább a kiskamaszokhoz hasonlít. Az évezredes memóriával köztünk járó élő történelem jelenségét nem is feltétlenül ifjúsági regény témájaként kellene tálalni, ahogyan például a Benjamin Button különös élete sem gyerekfilm. Az átka miatt meghalni képtelen örök zsidó Arany János versében is megjelenített személyisége összetettebb Alfie-énál, de ennek kibontását nem várjuk el egy gyerekkönyvtől. (Viszont egy érzékenyebb kamaszt gondolkodásra indíthat.)

A regény másik motívuma a gyerekek és a felnőttek vágyainak eltérése

Gyerekként a legjellemzőbb vágyunk, hogy felnőjünk, és nagyobb fokú szabadságot éljünk meg, míg felnőttként már lassítanánk az öregedés folyamatát, hogy minél több élménnyel gazdagodhassunk. Alfie lélektanilag megalapozott célja ilyen hosszú idő után is az, hogy felnőhessen, és átélje, amit eddig gyerektestben nem próbálhatott ki, viszont az elmúlástól sem retteg. Az első fejezetek Alfie első személyű elbeszélésével vezetnek be a címben előrevetített szokatlan szituációba.

A fantasztikus helyzet ellensúlyozására és kicsit a természetes olvasói kétkedés tükreként szerepel a hétköznapian álmodozó, gátlásos és kíváncsi Aidan, aki alternatív narrátorként játszik kiemelt szerepet, hogy aztán néhány egységenként váltakozva lássuk mindkettejük nézőpontjából az eseményeket. Bevált írói fogásként mindketten megszólítással igyekeznek bevonni az olvasót a meséjükbe, amihez többé-kevésé következetesen vissza-visszatérnek.

Ross Welford A ezeréves fiú Kovács Gergely-04
Unsplash/ Robert Linder

Sajnos azonban az egyik magyarul esetlenül hangzó fordítási hiba éppen ezekben a kiszólásokban rejlik

Az eredetileg valószínűleg utókérdésekként (tag questionként) megfogalmazott, visszaigazolást váró kiszólások a magyar beszédben a mondat végén szereplő „nem igaz?” szófordulatokkal kevésbé jellemzőek. Szerencsére a fordító, Rádai Andrea változatosan alkalmazta az utókérdések különböző megoldásait, így előfordul a kérdés végére került „mi?” és a mondat belsejébe helyezett „ugye” is. Kevésbé szerencsés a „családszolgálat” (167) hivatalos megnevezése, hiszen magyarul ehhez legközelebb a családsegítő állna. Sajnos magyarul elvesztek az archaizáló fordulatok, így hiába utalnak ezekre a szereplők, legfeljebb elfogadjuk, hogy nekik furák: „Sőt, kitűnően. Ki a fene beszél így?” – gúnyolódik az iskolai zaklatóként visszatérő fiú – mellékesen éppen az agresszív kamaszok körében nem annyira használatos szóval, amely itt mintha egy durvaságot helyettesítő szalonképes megoldás.

Az ellenszenves kötekedővel, Inigo Delombrával kapcsolatban viszont ötletes szerzői megoldás érzékelteti a család három nemzedékén átívelő feszültséget, melyet az öreg Jack bocsánatkérése old fel az akciófilmbe illően viharos zárójelenet előtt, mintegy késleltetésként. Ehhez a mellékszálhoz tartozik egy irodalmi kikacsintás és tisztelgés a 210 éve született Charles Dickens felé is.

Alfie legféltettebb kincse a barátként dedikált Dickens-összes, amelyet egy ládában még az égő házból is sikerül kimentenie.

A négy részre és 105 fejezetre osztott szerkesztésmód is a mestert idézi, akire a folytatásos regények hőskorából az újságokban megjelent fejezetek nyitva hagyott befejezése és a szereplők különös szóhasználattal, egyedi szokásokkal való jellemzése is emlékeztet.

Ross Welford A ezeréves fiú Kovács Gergely-05
Unsplash/ Quinten de Graaf

Aidan apja folyton az új ház felújításába igyekszik bevonni vonakodó fiát, a gyermekvédelmis Sangeeta egy kezdetektől gyanakvó nyomozó kitartásával próbálja kideríteni az elmondhatatlan igazságot Alfie valódi életkoráról.

A legeredetibb szereplő a korához képest apró termetű, de annál határozottabb és önállóbb Roxy Minto, aki a visszafogott, óvatos fiúkat a legeszementebb kalandokba viszi bele. Az ő személyisége nemcsak arra alkalmas, hogy a három gyerekszereplő a személyiségtípusa alapján kölcsönösen kiegészítse egymást, hanem arra is, hogy a lányok érdeklődését felkeltse. Bár a tapasztalat és a kutatások szerint erre leginkább a fiúknál van szükség. Talán ezért is eléggé – már címében is – fiús a könyv. Lelkizés és érzelmek helyett inkább kalandok zajlanak, szereplői az életkorból eredően a barátság útját járják, még úgy is, hogy mindkét elbeszélő a maga módján reflektál az eseményekre. Aidan a minden összefüggést megérteni akaró gyerek eszével, Alfie a sokat tapasztalt különleges lélek hétköznapivá válásának vágyával.

Az ezeréves fiú izgalmas, fordulatos, a tempót érzékenyen váltogató regény, amelyet talán követ majd Ross Welford többi könyve is.

 Kovács Gergely

Ross Welford: A ezeréves fiú

Fordító: Rádai Andrea

Pagony, Abszolút Könyvek, 2022

357 oldal

4790 Ft

további Kritikák

Tündérország kontra Budapest

Rojik Tamás Holdezüst és Éjsötét címmel megjelent regényéről Szokács Eszter írt kritikát

Tovább
Megtaláljuk a Fiút Názáretben?

Kovács Gergely kritikája Nógrádi Gábor Akit keresnek: Jesua című kötetéről

Tovább
Útközben

Lovas Anett Csilla kritikája Magyar Katalin Jeripusz című, újra kiadott regényéről.

Tovább