Újabb értékes kézikönyvvel bővült az olvasóvá nevelésre ösztönző, az olvasást népszerűsítő kiadványok sora [1]
Az Így mesélj, hogy olvasson címet viselő segédlet elsősorban szülőknek, nagyszülőknek, nevelőknek készült kiadvány, amely az olvasásóvá nevelés alapvető elméleti és gyakorlati kérdéseit közérthetően, ugyanakkor tudományos megalapozottsággal kívánja az olvasó tudomására hozni, konkrét gyakorlati tanácsokkal, gazdag ötlettárral nyújt segítséget a nem intézményes keretek között folyó olvasóvá nevelés iránt érdeklődőknek
Szakmai körökben gyakran elhangzó frázis, hogy az olvasóvá válás döntő feltétele a szülői felelősségvállalás, valamint a korai megalapozás ebben a folyamatban. Ennek ellenére az utóbbi években kevés olyan kiadvány jelent meg, amely elsősorban a szülőket szólította volna meg ebben a témában. A könyv tehát hiánypótló, szerkesztője pedig az olvasóvá nevelés ügyének elhivatott képviselője, Pompor Zoltán, a KRE TFK oktatója, a RPI pedagógiai szakértője, aki közel két évtizedes pályafutása során tanulmányaival, előadásaival sokat tett az ügy előmozdítása érdekében. Oktatói, szerkesztői, szervezői munkássága során, melyben szervesen összefonódott a gyermekirodalom és az olvasóvá nevelés ügye, főleg azokat a lehetőségeket, esetleg külföldi mintákat [2] kereste, amelyek közvetlenül beépíthetők a hazai gyakorlatba.
A téma pragmatikus megközelítése nemcsak e korszerű kiadvány kézikönyv jellegében érhető tetten, hanem egész koncepciójában, sőt a címválasztásban is. A szülői felelősséget hangsúlyozó, mesélésre buzdító könyvcím abból a közismert tételből indul ki, mely szerint a mesehallgatás, mint az olvasóvá nevelés „előszobája”, az olvasóvá válás megalapozásának elengedhetetlen feltétele.
Egy kézikönyv elbírálási kritériumai között elsősorban a következő elvárásokat kérjük számon
Tartalmi gazdagság, tudományosság, közérthetőség, funkcionalitás, átláthatóság, további olvasásra ösztönzés, értékközvetítés, vonzó, esztétikus külalak. Vegyük sorra ezeket.
A kiadvány részletes elemzésekor, minden szakmai félreértés és elmarasztalás elosztása érdekében, célszerű az előszóban, valamint a fülszövegben megjelölt célcsoportból, valamint a kézikönyv-jellegéből kiindulni. Ez ugyanis választ ad arra a kérdésre, hogy miért nem találunk meg minden olvasáspedagógiával kapcsolatos kérdést a könyvben, illetve adott témakörökben miért nem nyújt bővebb, mélyrehatóbb leírásokat, elemzéseket. Aligha várható el tehát egy ilyen kiadványtól a teljesség, illetve a magasszintű tudományos, rendszerező kidolgozottság.
A könyvben közölt információk tájékoztató jellegűek, megértésük nem feltételez semmiféle előzetes képzettséget, ugyanis minden olvasóréteghez kíván szólni, lehetővé téve az olvasás örömének megismerését a szélesebb társadalmi csoportok számára.
A mű alapkoncepciója hasonlóképpen pragmatikus és szakszerű
A szerkesztő olyan ismert közéleti személyiségeket, írókat, költőket, színészeket (Lackfi János, Varró Dániel, Al Ghaoui Hesna, Molnár Piroska) kért fel egy-egy fejezet megírására, akik különböző szakmai területek képviselőiként hasznos ismereteket, tanácsokat, ötleteket osztanak meg saját, egyéni tapasztalataikból az olvasóvá nevelés terén. Ez a koncepció nemcsak az olvasóvá nevelés össztársadalmi jellegét hangsúlyozza, hanem azt is, hogy alapvető tényező az olvasás megszerettetésében a mintakövetés a példa. Kétségtelen, hogy a kötet egyik értéke a széles szerzői bázis.
A kiadvány pragmatikus szemléletén túl további két erénye a tartalmi gazdagság, valamint az átláthatóság. Mindez a műfajisággal függ össze, és a kiadvány egész struktúráját befolyásolja. A téma többszempontú taglalása, a tartalom tematikus felbontása, az ajánlások és tanácsok tematikus elrendezése a könnyebb eligazodást, a tájékozódást segíti. A könyv szerkezetileg a 12 × 10 oldalas felépítésű. A különböző területekről érkező szerzők egységesen tíz oldalnyi egyéni résszel járulnak hozzá a téma ismertetéséhez. A könyv ötletes címválasztásán túl, a rovatcímek is hasonlóképpen beszédesek, előrevetítik a tartalmat, felkeltik az érdeklődést, nyomatékosítják a szerzők személyes elköteleződését az olvasás ügye iránt: Úgy hallottam, hogy… És azt hallottad? Rajtam nem fog múlni.
Az egyfajta bemutatkozásként is felfogható személyes vallomást követően, amely a könyv alapkoncepciójára épít, és amely esetenként az olvasóvá válás lehetséges receptjeként is funkcionál, a témával kapcsolatos előítéletek tisztázását célzó Úgy hallottam, hogy… rovat következik, amelyben szerzőnként három, összesen harminchat olvasáshoz fűződő kijelentés igazságértékét állapítják meg a szerzők.
A továbbiakban egy-egy páros oldalban az olvasóvá nevelés legfontosabb területeit mutatja be tizenkét fejezeten keresztül
A fejezetek betekintést nyújtanak az életkorok szerinti olvasóvá nevelés kérdéskörébe, a szövegértő olvasás fejlesztésének problematikájába, de számba veszik és kifejtik a gyerekkönyvek kiválasztásának kritériumait, a hangoskönyvek, a kortárs gyermekirodalmi tendenciák (tabutémák, problémacentrikus gyerekkönyvek) és a kötelező olvasmányok sajátos kérdéseit is. Mindezek fontos területek, amelyek szorosan kapcsolódnak az olvasóvá nevelés elméletéhez és megvalósításához.
A tartalmilag gazdag kiadvány tehát az olvasástudomány megannyi területére kiterjed az olvasáspszichológiától az olvasásszociológiáig, a könyvtárpedagógiától az irodalomterápiáig.
Ezeknek az olvasással éritkező területeknek a kifejtése csak olyan mértékben jut feldolgozásra, amennyire ezek az ismeretek, tapasztalatok az olvasásra nevelés felelősei számára az olvasásfejlesztő folyamatok megértéséhez, az olvasóvá nevelés magalapozásához és megvalósításához szükségesek.
A tizenkét főtéma kibontását egészítik ki fejezetenként az És azt hallottad? alfejezet, amelyek tartalmilag szervesen kapcsolódnak a főfejezetekben bemutatott kérdéskörhöz. Olyan érdekes és hasznos információkat közölnek a témával kapcsolatban, amelyek a további tájékozódást, kutatást szolgálják.
A Rajtam nem fog múlni rovatban a szerzők konkrét tanácsokat, személyes ötleteket adnak az olvasás megkedveltetésére. A könyvajándékozás, meseolvasás, családi közös olvasás, könyvesbolt közös meglátogatása, mesehallgatás, könyvtárossal való konzultálás, kedvenc íróval való találkozás stb., megannyi ötlet, amelyet tanácsként kapunk a szerzőktől az olvasás megszerettetése gyanánt.
A személyesség és a funkcionalitás koncepciója, mely áthatja az egész kiadványt, az utolsó könyvajánló rovatban is érvényesül
Az egyes fejezetek végén a szerzők az ajánlott korosztályt pontosan megjelölő, magas irodalmi, esztétikai értéket képviselő ajánlólistát állítottak össze. Az első oldalon három-három rövid leírással kísért könyvet ajánlanak a szerzők a témával kapcsolatban. A második oldalon már számosabb a könyvlista, ezúttal tartalmi leírások nélkül, az ajánlott korosztály pontos feltüntetésével segítik a szerzők a könyvválasztást. A lapok alján egy-egy kiemelt könyv, a szerző ajánlata, a vele szemközti oldalon egy-egy fontos szakirodalom kerül bemutatásra. Ez utóbbi alapján a könyv végére az olvasóvá nevelés utóbbi két évtizedének legfontosabb olvasóvá neveléssel kapcsolatos szakirodalomlistáját kapja meg az olvasó. Az ajánlólisták érdeme, hogy bennük kielégítő arányban kapnak helyet a klasszikus és kortárs művek. Kiválasztásuk megbízható esztétikai értékek mentén körvonalazódik.
A kiadványt a Biztos forrásból fejezet zárja, melyben azok fontosabb intézmények, honlapok, egyesületek olvashatók, amelyek további fogódzókat nyújthatnak a téma iránt mélyebben érdeklődőknek. Szakszerű és megbízható összeállítás.
Hasonlóképpen a kézikönyv gyakorlatközeli koncepciójáról tanúskodik a fejezetek metszéspontján beiktatott duplaoldalas „ötlettár” (21 napos kihívás), amely az olvasás megszerettetésének három hétre kiterjedő (ennyi időre van szükség egy tevékenység szokássá válásáig) könnyen alkalmazható eljárását, módszerét kínálja fel az olvasás szokássá formálásának célja gyanánt.
Ötletgazdag, pragmatikus jellegén kívül kiemelném a kézikönyv interaktív jellegét, amely korszerű eszközök bevonásával próbál a mai digitális társadalomban szocializálódott generáció olvasói igényeihez alkalmazkodni. Itt említeném meg a számos szerkesztési ötlet mellett a könyvvel megvásárolható mesekönyv-alkalmazást, amely olvasás- és képességfejlesztő feladatokkal szorgalmazza a klasszikus és modern mesékkel való ismerkedést.
Kár, hogy a kiadványba egy pár szerkesztési, tördelési hiba is becsúszott (például egy teljes oldalnyi tartalom kétszer került be a könyvbe a 10. és 11. fejezetekben, a 15. oldalon a Rajtam múlik fejezetcím eltér a többi fejezet címétől stb.). Mindezt azonban kárpótolja a kiadvány színes, vonzó külleme, a gazdag, megnyerő illusztráltság.
Az információkban és ötletekben gazdag kiadvány azok közé a hasznos és korszerű segédletek közé tartozik, amely az olvasóvá nevelésre mint össztársadalmi feladatra tekint, és amely nemcsak az olvasóvá nevelés elméleti kérdéseiben segíti a tájékozódást, hanem a gyakorlati tanácsok, ötletek mellett személyes példákon keresztül buzdítja a mindenkori szülőt, nevelőt az olvasás megszerettetésére.
Makkai Kinga
Így mesélj, hogy olvasson – 12 fejezet gyakorlati tanácsokkal az olvasóvá neveléshez
Szerkesztette: Pompor Zoltán
Illusztráció: Fazekas Edina és Czuder Tamás
Móra Kiadó, 2019
134 oldal
3490 Ft
[1] Nagy Attila: Olvasásfejlesztés, könyvtárhasználat – kritikus gondolkodás, Osiris Kiadó, Budapest, 2001., Fenyő D. György: Kiből lesz az olvasó?, Ötletek, módszerek szülőknek, pedagógusoknak, Animus Kiadó, Budapest, 2006., Szilágyiné Gálosi Ildikó: Az olvasóvá nevelés megalapozása, Szeretve Tanulni Oktatási Egyesület, Budapest, 2008., Szávai Ilona (szerk.): Tanulmányok az olvasás fontosságáról, Pont Kiadó, Budapest, 2009.
[2] Lásd Pásztor Csörgei Andrea – Pompor Zoltán: Az olvasóvá nevelés hazai és nemzetközi jó gyakorlatai, In: Mesebeszéd, FISZ, Budapest, 2017. vagy Pompor Zoltán: Olvasóvá nevelés – alulnézetből, In: Anyanyelvpedagógia, 2010/4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=293