Vissza
  • 2022.03.12
  • Kovács Gergely

„Mondják el szent neveinket”

Forradalmi szabadulókönyv

Kovács Gergely kritikája Fodor Veronika hiánypótló és aktuális kötetéről.

A hagyományokra támaszkodva lehet egészséges jövőt építeni

Miért kell az ódon történelmi emlékeket újra és újra leporolni? Kinek hiányzik a kudarcos múlt emlegetése? Van még üzlet a gyerekeknek szóló történelmi kiadványokban? Gyanítom, hogy aki nyomtatott termékekkel foglalkozik, már önmagában a papíralapú értékközvetítéssel is azt a nemes elvet képviseli, hogy a hagyományokra támaszkodva lehet egészséges jövőt építeni.

A Pagony Abszolút töri című időutazós sorozata mellé a Manó Könyveknél is megjelent idén egy 1848 márciusába röpítő kalandjátékos kötet. Fodor Veronika Talpra, magyar! című epikus játéka sok tekintetben rokona a Corvin János Gimnázium udvaráról időutazással induló történeteknek. Ám ő nem alkalmaz semmilyen tudományos-fantasztikus fogást, a gyerekszereplők nem a mából röpülnek a múltbeli nevezetes napok forgatagába. A megszólított olvasó ehelyett szerves része az XIX. század közepi pesti életnek.

Nem a XXI. századi technológiából csöppen bele idegenként a történelmi kalandokba, hanem együtt jár-kel egy kilencéves kislánnyal, aki a szerzői utasítás szerint árnyékként követi a könyvet lapozó kiskamaszt.

Kettejüknek együtt kell – gyakran szintén észrevétlenül – megoldaniuk a feladatokat, miközben közeli ismerősük, a szomszédban lakó Vasvári Pál révén a történetekből megismert alakokkal is találkoznak.

A múlt életre keltésében kiemelt szerepet kap, hogy az utcanévtáblákon olvasható nevek személyiségéből is meglátunk valamit egy-két mondat erejéig

Petőfi és Vajda János például – joggal – rossz szemmel nézi, hogy a gyerekek ott lábatlankodnak a Pilvaxban. A történetszövés önironikus csavarjaként a mesélő mégis egyszerűen átsiklik az ehhez hasonló anakronizmusokon. Ezek nélkül ugyanis nem lehetne bevonni a gyerekeket a forradalmi forgatagba.

Az alcímben meghatározott műfaj – szabadulókönyv – a forradalom és a szabadságharc fogalmainak fényében új értelmet is nyer. Nem valódi szabadulójátékban veszünk részt, nem egy bezárt szobából kell kiutat találni a feladatok megoldása során, hanem egy nemzet függetlensége a tét.

Ha jól sikerül a március 13-tól 15-ig tartó három nap alatt minden kaland, akkor „a forradalom teret nyert”. Még rontani is lehet, hiszen a könyvben az összes fejezet újrakezdhető. Bár amikor a 2. fejezetben lelepleződnek a gyerekek, és azt olvassuk, hogy „a forradalom meghiúsul, véget ér a történet” (14), kicsit elcsodálkozunk.

Még szerencse, hogy minden ehhez hasonló zsákutca után szerepel kézírást imitáló betűtípussal az üzenet, hogy „lapozz az előző részhez!” Megnyugtató, hogy nincs veszve semmi: túl nagy lenne a felelősség egy kilencéves vállán, ha miatta bukna el a még el sem kezdődött forradalom.

Fodor Veronika Lanczinger Mátyás Poós-02
Forrás: Manó Könyvek

A befogadói életkorból és a műfajból következően nincs szó pillangóeffektusról sem. Bármit tehetnek/tehetünk, igazából mintha egy alternatív, mesebeli Pesten járnánk 1848 márciusában, ahol az ismert személyiségek mellett hamar felismerhető minták alapján ki lehet szúrni a titkos ügynököket.

Ezek az ügynökök a Mátrix-filmek Smith ügynökére emlékeztető módon annyira hasonlítanak, mintha egymás klónjai lennének, ráadásul mindenütt ott lapulnak.

Kiemelkedik közülük három egyénített figura, akik közül egy a szigorú főnök (Egrecír), egy haspók, egy pedig láthatatlan. Kámfor ügynök, aki foglalkozásának ellentmondva érzékeny arra, hogy levegőnek nézi a főnöke. Bár akad valódi buktató is, a veszélyérzet helyett inkább a komikum forrását biztosítják az esendő és kicselezhető bécsi spionok, akik – ha valóban ilyen létszámban jelen lettek volna ekkoriban Pesten – valószínűleg meg is akadályozhatták volna a politikai megmozdulásokat.

Ha ügyesen lapozunk és döntünk, a valósághoz hűen sikerre visszük a forradalmat

Bölcs döntés volt éppen ezt a jeles napot választani a szabadulókönyv témájául, hiszen a fiatalok által fellelkesített csoportok tettlegesség és ellenállás nélkül elérték, hogy az országgyűlés komolyan foglalkozzon a követeléseikkel, az uralkodó pedig szentesítse a törvényeket. A március 15-én történteket minden iskolásnak ismernie illik – ha nem hallotta még valaki eleget az ünnepi műsorokban, akkor Fodor Veronika könyve segíthet élményszerűen megtanulni a neveket, helyszíneket és szófordulatokat.

Fodor Veronika Lanczinger Mátyás Poós-04
Forrás: Manó Könyvek

Az interaktivitás jól ismert fogásai mellett a kötet a társasjátékok és készségfejlesztő feladatgyűjtemények ötleteit is alkalmazza. Titkosírásos kódfejtés, a Nemzeti dal nyomdai kliséjének tükörírásos kiegészítése, a pesti utcák labirintusszerű akadálypályája bevált feladványtípusok ötletes alkalmazásaként vezet be a történelembe, ahogy a kalapos ügynökök felismerése a vásári tumultus rajzán vagy az oda nem illő tárgyak kiszúrása is. Eközben ismeri meg a játékos-olvasó a korabeli pesti helyszíneket, a forradalom főszereplőit vagy például a jellegzetes ételeket. (Fodor Veronika sejti, hogy a hasuknál jól meg lehet fogni a gyerekeket.)

A tizenévesekre nem egyszerű olvasóként, hanem a cselekménybe bevont szereplőként gondoló szerző a legtöbb hasonló könyvtől eltérően itt több egyedi eljárással dolgozik. Az első oldalon a párizsi forradalom hírével megjelenő újságkivágással vezeti be az 1848-as tavasz történelmi valóságába a játékost, majd tisztázza a legfontosabb játékszabályokat. A félkövérrel szedett nevek és fogalmak magyarázatát pedig a kötet végén, Kámfor ügynök titkos aktáiban találjuk meg.

Fodor Veronika Lanczinger Mátyás Poós-03
Forrás: MiDió.hu

Lanczinger Mátyás híven követi a lényegre törő szöveg sallangmentes stílusát. Egyszerűen, lendületes vonalakkal megrajzolt feladványai, képrejtvényei, tárgyai, épületei és figurái rokonszenvesek, még a kötekedős Petőfi is mosolyog a borítón, ahová az illusztrátor az olvasó-játékos fiktív figuráját is felrajzolta. Itt ugyan fiúként szerepel, de a könyvben bárki elfoglalhatja a helyét.

Egy kislányt és a vele különféle egyszerű feladatokat végrehajtó gyereket – az olvasót – első hallásra veszélyes forradalmi helyzetbe keverni

Mivel azonban ismerjük a március 15-ei események békés lefolyását, a kislány jelenléte megnyugtató tény is, bízhatunk abban, hogy a könyv nem fogja megváltoztatni a történelmi tényeket. Akkor viszont mitől lesz izgalmas a kalandjáték? Ha az iskolai ünnepségeken, történelemórán hallott események ugyanúgy zajlanak, hol marad a választás lehetősége?

Ha filozofikus tanulságot kellene társítani a meg nem változtatható történelmi eseménysorhoz, akkor azt írnám, hogy végigjátszva a három nap fordulatait, egy kiskamasz éppen azt tanulhatja meg, hogy az egész nagy tabló apró részletei is fontosak, bár a történelem menetét a kisember akkor sem befolyásolhatja, ha éppen főszereplőnek érzi magát.

Miért is kellene, hogy elfeledjük azt a néhány ünneppé emelt napot, amely arra emlékeztet bennünket, amikor nagyjából egységben tudtak cselekedni az elődeink?

Ha meg ráadásul egy-egy ötletesebb iskolai összeállítás forradalmian új megközelítést, szokatlan verset vagy zenét, mélyebben átélt szenvedélyt tud felmutatni, az intenzív élmény csak közelebb hozza a fiatalokhoz azt a közös kincset, melynek birtokában közelebb érezhetik magukat a szomszédban és a határon túl élő magyarokhoz is.

Ezekhez a jövőbeli interaktív foglalkozásokhoz jó alap lehet a Talpra, magyar!

 Kovács Gergely

 

Fodor Veronika: Talpra, magyar!

Illusztrátor: Lanczinger Mátyás

Manó Könyvek, 2022

160 oldal

Olvassátok el a szerzővel készült interjúnkat is ITT

 

további Kritikák

A természetnek szabad akarata van, intő előjeleket küld az ember számára

Steinmacher Kornélia kritikája.

Tovább
Menni vagy maradni?

Kovács Gergely kritikája.

Tovább
Rendszer a lükeségből?

Nagy Gabriella Ágnes Timo Parvela Pate-sorozatát elemzi és ajánlja felnőtteknek és gyerekeknek is.

Tovább