Mikó Csaba történelmi háttér elé képzelt kalandregényét a steampunk elemeivel tarkított krimiként harangozza be a fülszöveg
Ráadásként azt is ígéri, hogy A mutatványos „alternatív történelmi magyarázat a forradalom kirobbanása előtti eseményekre”.
A vaskos kötetet első ránézésre nem túl magas elvárásokkal vettem kézbe. A könyvtárgyat egyedivé és vonzóvá teszik ugyan Gilicze Gergő rajzai, térképe és különösen a lila és barackszín kontrasztos párosításával megalkotott szimmetrikus borító, de arra számítottam, hogy a cselekményelemeket előrevetítő részletek csak egy trendi lektűr szükséges kellékei.
A történelmi témájú ifjúsági regények valóban népszerűek, különösen, ha valamilyen fantasztikus jelleggel megbolondítva igyekeznek a kamaszokhoz közelebb hozni a tanórai anyagot. Viszont kellemes meglepetés ért, mire a bő félszáz oldal háromnegyedéhez értem.
Tagadhatatlan, hogy sok kötelező elem fordul elő a regényben
Romantikus vonásként egy mindenre elszánt, az elnyomó rendszert képviselő, úri modorú, pengeéles elméjű de protézissel küzdő kopó. Önfeláldozó, karakteres mellékszereplők, akik a legváratlanabb helyzetekben segítik ki a kalandorokat. Jól bevált a főszereplők közötti dinamika alapváltozata, melyben két jó barát és egy gyönyörű lány háromszögéhez járul egy nemes ügy, amelyet valamelyikük látszólag elárul.
Mikó Csaba bőkezűen és ötletesen adagolja a komikus mellékszereplőket, miközben patikamérlegen méri ki a leheletnyi erotikát, hogy a fizikai erőgépek mellett a kémia is szóhoz jusson.
A népmesei jó tett helyébe jót várj elve alapján beavatkozó epizodisták között nem túl eredeti, de rokonszenves a pesti színész, Dobai Ármin, a szolnoki főcsendbiztos, Hamvai mint halogató fürdőforradalmár vagy Dóka Péter, a többnejű szegedi mutatványos. Az utóbbi nevében nem lehet nem ráismerni a Móra főszerkesztőjére, akik mindketten a gyerekeket szórakoztatják. Alakjában pedig Mikszáth egyik anekdotikus mellékalakjára, A fekete város Quendel apójára, aki Hilil basaként valósítja meg önmagát, persze titokban.
A szegedi „török” mindhárom felesége egyöntetűen feleli a kérdésre, hogy nekik így jó, kinek mi köze hozzá. Elképzelni is nehéz, hogy 170 éve ez megvalósítható lett volna egy alföldi városban, de a felvetett kérdésre a válasz igazából mai: hadd valósítsa meg mindenki a saját vágyait! Anakronizmus a XIX. századhoz képest, de mégiscsak mai regényről van szó, amely a női önmegvalósítást is tematizálja, más kortárs problémákkal együtt. Az abúzus traumáját hordozó Lili annyira elszántan akar egyetemre járni, hogy még meg is vív fiúruhában a nőgyűlölő professzorral az egyik leglendületesebb jelenetben. A szereplők által használt nyelv modernségétől eltekintve több, a késő reformkorba nem illő fogalom is előfordul A mutatványosban. A főszereplők egyetemi stúdiumaival kapcsolatban az, hogy „régész szakosok”, csak akkor lenne zavaró, ha a gőzgépek széles körű steampunkos felhasználásától sem tudnánk elvonatkoztatni. (Érdemes Baka L. Patrik tanulmányát is a steampunkról ITT)
Ha viszont elfogadjuk, hogy egyfajta alternatív valóságról olvasunk, akkor bármi elképzelhető
A gyorsan pergő kalandok közben a főszereplők Attilától a török időkön át Rákócziig, Bercsényiig villogtatják alapos történelmi ismereteiket. Érdeklődést keltő, illetve tananyagot kiegészítő olvasmányként hasznos könyv A mutatványos, még ha ebben az elképzelt múltban túlzó leegyszerűsítés is a reformkori Magyarországot szegényekre és arisztokratákra osztani, illetve a tipikus gestapós vonásokkal megrajzolt osztrák titkosrendőr hatalmát hangsúlyozni. Von Krausshoz képest szinte rokonszenves a terminátorként, elpusztíthatatlanul mindig megjelenő koronaőr, akiről a T-800-ashoz hasonlóan nem mindig egyértelmű, hogy pusztítani vagy menteni ér oda a kellő pillanatban.
Az ifjú olvasóban talán nem a történeti hitelesség kérdése merül fel, ha történelmi nyomozásként igyekszik követni a szálat.
Sokkal inkább a főszereplők újabb és újabb, egymásnak ellentmondó hipotézisei azzal kapcsolatban, hogyan is értelmezzék a központozás nélküli négysoros vers rejtélyes üzenetét. Az ilyen jellegű kaland- és bűnügyi regényekkel kapcsolatosan úgy érzem, a szerző egyenlőtlen esélyekkel rángatja bele az olvasót egy olyan feladatsorba, amelynek ő tudja a megoldását, az olvasót viszont következetesen, előre kitervelten vezeti félre. Ráadásul az újabb és újabb magyarázatok sokszor ismétlik a már elhangzott tényeket, csak éppen más megvilágításba helyezve. Enyhítő körülmény, ha a detektívtörténetet az irodalmi műelemzés allegóriájaként fogjuk fel, s az információmorzsákat egy nagy, egységes jelentés töredékeiként illesztjük egymáshoz. A krimi által gyakorolhatjuk a műelemzést és -értelmezést, hasonlóan a régészek munkájához, akik elrejtett törmelékekből gyakran a képzeletük és tapasztalataik alapján rekonstruálnak egy rég elmúlt valóságot.
A mutatványos több szempontból is jól elemezhető motívumhálót mutat fel, ilyenek például a regény terei
Rendszerint mozgalmas urbánus környezetben menekülnek vagy találnak egymásra a szereplők, országrésznyi távolságokat utaznak be gépek segítségével, mialatt föld vagy víz alatti barlangokban, épületek vagy közlekedési eszközök szűk, zárt tereiben történnek a kinyilatkoztatások, vallomások, az éppen akkor igazságnak hitt tények feltárása. Akad ezek között kripta, budavári labirintus, búvárharang és vasúti fülke. Visszatérő helyzet például az óriási színházi csillárban, majd a léghajó gömbjének alsó üvegezett fülkéjében kettesben maradó András és Lili félbeszakított intim közeledése. Az arany embert (is) idézi a természetes vizek gyakori megjelenése, amelyeknek komoly dramaturgiai szerep is jut. (Attila sírjával kapcsolatban ez természetes is.)
A régészet azért alkalmas téma egy nyomozós regényhez, mert szinte minden álmodozó gyerek fantáziáját megmozgatja.
A mutatványosban ráadásul Attila koporsóját és kardját kell megtalálni egy szebb jövő reményében. A történelmi korszakok közül az egyik legismertebbnek, a márciusi forradalomnak előzményeként elképzelt kalandokról olvashatunk: az 1847 augusztusában három nap alatt lezajló cselekmény a figyelmes olvasót bevezeti a reformkor végének hazai környezetébe. Mulatunk a pesti arisztokráciával, látunk tiltott történelmi színdarabot titkos éjjeli előadáson, halljuk Budán Mailáth országbírót a leváltása előtti utolsó pillanatokban, elvegyülünk a nagyvárosok forgatagában, utazunk gőzhajón a Dunán, vasúton Szolnok és Pest között, és olyan eszközökön, amelyek nélkül valóban nehezen elképzelhető akár a steampunk, akár az, hogy ilyen rövid idő alatt bejárjuk fél Magyarországot a sáros, poros utak korszakában.
Különös kettősséget eredményez a történelmi hitelességhez való ragaszkodás és a gőzerő sokrétű fiktív alkalmazása
Míg az elsőt erősen leegyszerűsített változatban tálalja a regény, utóbbit olykor erőltetettnek érezzük. Az árva gyerekből ügyes tolvajjá, majd egyetemistává, később az úri közönséget kihasználó mutatványossá fejlődött Zólyomi András egyszerre idézi Twist Olivért, Petőfi Apostolának Szilveszterét és a realista karrierregények alacsony sorból kis erkölcsi hibával magasra törő hőseit, például Timár Mihályt. Barátja, Bogdán László a Frankenstein emberkísérleteinek gyanújába keveredik. Közös szerelmük, a csábító nevű, vörös hajú és zöld szemű Lili már inkább a modern angol regények társadalmi korlátokat átlépni próbáló nőalakjait idézi.
A helyszínek A mutatványos idejében kedvelt bestseller világára emlékeztetnek:
Kuthy Lajos 1846–47-ben közölt, a jó és a rossz ellentétére épített, Hazai rejtelmek című romantikus krimije Pest mellett Kelet-Magyarországon, folyók árterein, mocsaras, lápos területein játszódik.
Persze itt főképp sajkán közlekednek a szereplők, legfeljebb lovon. Mit nem adtak volna, ha felülemelkedhettek volna az elmaradottság jelképeként emlegetett mocsáron egy gőzhajtású léghajó vagy akár egy önhajtású kétéltű jármű segítségével! Mikó Csaba érdekes játékba fogott. A nagyközönség elől eltitkolt gépekkel a rejtélyes – egyébként beszélő nevű – Arcano gróf siet hőseink segítségére. A valóságban tényleg ekkor indított Pest–Szolnok-vasútnak a kalandok között is jut szerep, de a gőzgépek energiaigénye és önsúlya nem tette lehetővé, hogy akár a szárazföldön gurulva, akár a levegőbe emelkedve alkalmazhatók lettek volna. Ha viszont a képzelet szárnyán – és Kicsit Verne Gyula nyomán – felemelkedhetünk egy gőzzel irányított acélgömbben az éjszakai Alföld fölé, akkor akár Debrecen fényeiben is gyönyörködhetnénk. (Már ha lett volna akkoriban ilyen jelentős közvilágítás az ország egyik legnagyobb városában.)
Egyébként kiváló megoldás a gőzgépek hazai elterjedésének hőskorához kötni a steampunk cselekményt nem alakító, de jelentős mértékben felgyorsító elemeit
E gépek nélkül a közlekedésre alig alkalmas vidékeken jelentősen elhúzódott volna a történet kibontása, elveszítve a feszes tempót. Érdekes párhuzam, hogy a vidéki magyar infrastruktúra elmaradottsága éppen annak a Jókainak volt gyakori témája – például az Egy magyar nábob elején –, akit részletező leírásai vagy korszerűtlennek tartott nőábrázolása miatt manapság többen kihagynának az iskolai olvasmányok sorából. Pedig a steampunk vagy a sci-fi műfajáról még mit sem sejtő Jókai Mór A jövő század regényében már írt használható repülő szerkezetekről, melyek segítségével megszabadítják hazánkat a ránk támadó orosz seregektől…
Kovács Gergely
Mikó Csaba: A mutatványos
Illusztrátor: Gilicze Gergő
Animus Central Kiadó, 2022
586 oldal
5299 Ft