Vissza
  • 2021.08.04
  • Kovács Gergely

„Milyen furcsa forgatókönyveket produkál az élet!”

Kamaszkrimik Berg Judittól

Kovács Gergely kritikája Berg Judit két kamaszkrimijéről.

Berg Judit nemcsak ez egyik legnépszerűbb magyar gyerekkönyvíró, hanem a legszorgalmasabb is

Gyakorlatilag minden korosztály számára alkotott olyan sorozatba állítható történetfolyamot, mellyel Maszattól a Cipelő cicákon és Rumini (erről ITT írtunk korábban) fejlődéstörténetté gazdagított kalandjain át eljutott a gimnazistákig.

Az elmúlt másfél évtizedben az ő meséin könyvbaráttá nevelkedett kamaszok egy megbízható márkanév követőivé válva új műfajba kapnak betekintést: a nagy hagyománnyal bíró tinikrimibe, amely persze a befogadói ingerküszöb emelkedése miatt állandó frissítést igényel.

Berg Judit sikerét jelzi, hogy Az őrzők tavaly a HUBBY gyerekzsűrijének tetszését is elnyerte, idén pedig folytatódott a Bölcskey Gimnázium díszes csapatának krimibe illő kalandsorozata.

Berg Judit Krimi Kovács Gergely-01
Fotó: Unsplash

A kritika dicsérte Berg Judit mesteri készségét a tananyagként önmagában száraznak ható ismeretek nyomozós cselekménybe ágyazásával, a hitelesség elvesztése nélkül

Rónaszegi Miklós gézengúzos, Nógrádi Gábor történelmi-időutazós könyveihez és az Időfutárhoz lehetne hasonlítani a gyanútlan pesti tizenévesek világméretű műkincsrablásokba keveredésének szalonképes tanító célzatú bemutatását részben a sorozatjellegük miatt.

Ha Az őrzőket önmagában olvassuk, akkor rendkívüliségével együtt is még éppen hihető és az életveszélyen inneni kockázatot rejtő bűnügyi történetet követhetünk végig. Földvári tanár úr pedagógusi adottságai, felkészültsége, módszertana és kapcsolati hálója irigylésre méltó, „akármit mondott, az nagyon érdekes volt” (19) – kár, hogy nem járhat mindenki fővárosi elitgimnáziumba.

Az erőltetetten beszédes nevű Konok Ágnes a szuperhősnőkre emlékeztet, hiszen elhivatott és elszánt tényfeltáró újságíróként egyedül fel tudott nevelni egy káros szenvedélyektől mentes, okos leánygyermeket.

A hazánkba érkező Renard felügyelőt viszont szakmai odaadása vele szemben éppen eltávolította a gyermekeitől. A felnőtt szereplők közül ő a legrokonszenvesebb, esetlenségével együtt, még úgy is, hogy beosztottját a francia bűnügyi komédiák stílusában utasítgatja.

Az „ötvöscsöpis” krimivígjátékok toposza is visszaköszön: valamirevaló bűnözőnek külföldről kell érkeznie, és nemcsak kifinomultnak, műveltnek illik hatnia, hanem őrültnek is, mintha a tetteit motiváló téveszme fel is mentené erkölcsileg. Egy valós történelmi és társadalmi környezetbe helyezett szüzsé esetén a klisék az eltávolítás eszközei, nehogy túl komolyan vegyük az olvasottakat.

Emiatt azonban a bevonódás inkább szellemi jellegű

Feszült körömrágás helyett inkább vagyunk kíváncsiak a történelmi összefüggésekre, azok jelenbeli eseményekkel kialakuló kapcsolatára és a különböző cselekményszálak kapcsolódási pontjaira. Ez utóbbi az elbeszélő által említett előreutaló jelek alapján várt események bekövetkeztét jelenti. Szellemi torna céljából rá lehetett volna erősíteni néhány amúgy előforduló motívumra, melyek közül nekem a legszembetűnőbb az egyszer – önmagában feleslegesen – megemlített motoros fűkasza és a fémkereső detektor közötti hasonlóság, vagy a címben is megjelenő cselekvés többféle jelentésárnyalata.

Berg Judit Krimi Kovács Gergely-03
Fotó: Lionello Delpiccolo/ Unsplash

A „keresők” szótól azért is vártam többet, mert az őrzők az előző regényben nemcsak a kötelességtudó vagy kötelességüket félreértelmező koronaőröket jelölte, hanem az ékszert megmentő gyerekszereplőkre is kiterjesztették: „Mondom én, hogy mi vagyunk az igazi őrzők” (248).

A krimisablonok mesteri alkalmazása Berg Juditnál is azt a benyomásomat erősíti, hogy ifjúsági regényeink túlnyomó többsége szórakoztató irodalom marad, a lektűrzsánerek bevált eszközeit alkalmazva.

Egyértelmű az olvasói igény a szakértelemmel és alapos háttérmunkával megírt könnyed olvasmányokra

A tizenéves olvasók egy része azonban vevő lenne a mélyebb emberi, társadalmi, spirituális kérdések feldolgozására is. Ha a gyerek- és ifjúsági könyvekre a felnőttirodalomba történő bevezetésként (is) tekintünk, akkor a komolyabb tartalmak a kortárs felnőttirodalom olvasótáborát is szélesebbé tehetnék. Mindez persze jobbára a kiadók feladata és felelőssége. A szerzők közül Berg Judit eddigi életműve és elismertsége alapján a komoly témákat is olvasmányosan tálalhatná.

Persze aki ifjúsági kalandregényt vesz a kezébe, annak a műfaji jellegzetességek nemhogy megfelelnek, hanem éppen ezeket helyezi az elvárási horizontjára irányadónak. Viszont a valószerűség és a hitelesség alkalmas eszköz lenne az izgalom fokozására is.

Az őrzők és A keresők tizenéves szereplői azonban többnyire kétdimenziósak maradnak. A műkörmük miatt aggódó lánykák, a beszólogatós alfahím és szatelitjei, a horrorkedvelő fiú, a tájékozott „Doki” régi ismerősökként teremtenek otthonos légkört. Az önállóbb és rokonszenves, főszereplővé emelkedő fiatalok, Dani, Bora és Lea képesek lennének akár az egész balhét elvinni az első regényben, de a másodikban teljesen háttérbe szorulnak.

A galibákat keverő vagy azokba keveredő mellékszereplők miatt viszont nem tudunk őszintén aggódni.

A két regényben jelentősen eltolódnak az arányok

Míg Az őrzőkben valódi bűncselekmények – emberrablás, személyes szabadság korlátozása – kapcsán valódi veszély állt fenn a cselekményidő alatt is, addig A keresőkben a ténylegesen megtörtént és most felidézett, összeesküvés-elméletbe illő negyven–negyvenöt éve lezajlott tisztázatlan halálesetek sokkal hátborzongatóbbak a jelenbelieknél.

Hiába találnak a gyerekek a horgásztóban egy tetemet, és hiába lesz csupa vér egyikük, egy nap alatt elmúlik a sokk. Volt, aki „nem tudott úrrá lenni a remegésén” (132), másikuk homloka verejtékezett, de aztán „mindenki jókedvűen tett-vett” (238), mintha csak filmen látták volna az egészet.

A médiának egyébként – a valósághoz hasonlóan – a szereplők gondolatvilágában és a szövegben is kitüntetett szerep jut.

Azt sajnálják leginkább, hogy kimaradtak a hírekből. Ráadásul A keresők cselekménye pár hónappal Az őrzőkét követően zajlik, a tizedikes gyerekeken viszont nem látjuk az élmények érlelő hatását. Nem várhatunk el kalandregénytől jellemfejlődést, de a hiteles ábrázolás nem csak a turisztikai és régészeti szempontból érdekes földrajzi helyeknél jelenhet meg, amelyek leírásában viszont szinte tobzódik mindkét regény, ezek akár útikalauzként is olvashatók.

Kalandregényhez képest sok háttérinformációt kapunk

Berg Judit Krimi Kovács Gergely-02
Fotó: Kevin Jackson/ Unsplash

Alapos leírást a Mátyás-templomról, a budai Vár alatti barlangrendszerről, a Balaton-környéki, hajdani pannóniai régészeti lelőhelyekről. (Ráadásként számozott végjegyzetként megjelenő enciklopédikus adatokat.) A két könyv valódi értéke abban rejlik, hogy ha sikerül bevonni a nem túl eredeti helyzetekbe a kamasz olvasót, akkor a történelmi, városföldrajzi, régészeti ismeretanyagot is el lehet neki adni. Ebben a tekintetben tényleg hasznosak. Azonban – főleg A keresőkben – túlmagyaráz a regény, pontosabban a szereplői.

A történelemtanártól még elfogadjuk a részletező és adatokban gazdag bevezetőt. Csakhogy a nyaralása közben szagot fogó francia nyomozó alapos ismertetője a dél-amerikai műkincshamisításról, miután rájött, hogy az egyik perui gazember motorján száguldozik a lánya, kissé hosszúra sikerült ahhoz képest, hogy Renard felügyelő pontosan tudja, mire képes egy Suarez-féle alak.

Egyébként a sokat kárhoztatott hazai idegennyelv-oktatás dicséreteként is hat, hogy nemcsak a szabadbattyáni rendőr képes kihallgatni a peruit, hanem még beosztottja is tolmácsol a franciának. A gyerekek többsége is szabatosan fogalmaz, bár a spanyolul (dőlt betűvel) leírt mondatok magyar fordításukkal együtt esetlenül hatnak, akkor is, ha nem gondolunk bele abba, milyen választékosan fogalmaznak a külföldiek a számukra is idegen közvetítőnyelven.

Berg Judit kamaszai mindig példamutató  szalonképességgel fogalmaznak, a narrátor pedig néha a hajdani őrsi naplók pontosságával: „A kilátás pazar volt, így a legnagyobb egyetértésben ültek ki megtervezni a napot, miközben a felnőttek kávét, a gyerekek gyümölcslét kortyolgattak” (49).

De igazságtalanság lenne kisebb hibák miatt elmarasztalni a fordulatos cselekményű ifjúsági bűnügyi oktató- és kalandregényeket. Alapvetően lendületes, mozgalmas, valamint okos, látókört szélesítő és etika és nyelvhasználat tekintetében is példamutató könyvek, melyek folytatásánál érdemes figyelembe venni a benne szereplő diákok terhelhetőségét. Erre az évre már ne keverjük őket több bajba.

 

Kovács Gergely

Berg Judit: Az őrzők

Ecovit Kiadó, 2020

272 oldal

3640 forint

 

Berg Judit: A keresők

Ecovit Kiadó, 2021

271 oldal

3990 forint

további Kritikák

„Először is egy könyvet keresünk, ami rólunk szól”

Kovács Gergely együtt száguld Vajon Nagyival a városban.

Tovább
A családi vígjátékok esete az analitikus pszichológiával

Piret Raud Segítség! Anyu összement! című könyvéről Nagy Márta Júlia írt kritikát. 

Tovább
Mesék maszkon innen és túl

A láthatatlanná tevő maszk című kötetről Zólya Andrea Csilla írt kritikát.

Tovább