Vissza
  • 2021.06.14
  • Kovács Gergely

„Könnyesre nevették magukat bizonyos mondatokon”

Kovács Gergely kritikája Rump Tímea Levendula hercegnő című könyvéről

Tündérvilág az automatából

Akár légies halhatatlanok, mint Tolkien tündéi, vagy nőiesen tündibündi, csilingelő apróságok, mint Pán Péter barátai, akár a magyar népmesék Tündér Ilonája a szereplő, a tündérek jóindulatú segítőkként állnak rendelkezésre a bajban. A modern gyerekirodalom első vonalát jellemzően a korábbi hagyományokkal szembeni kritikus vagy ironikus reprezentáció jellemzi, a kortárs mesék a feladatukhoz kötött, analógiás kapcsolatra épülő metaforikus megoldásokat kedvelik.

A Tündérboszorkány vagy a Csomótündér például hétköznapi hivatással – könyvtáros, hivatalnok – jelenik meg. Látszólag könnyű új tündéres mesével előállni, hiszen nincs kanonizált tündérképünk, nehéz viszont igazán újat mondani róluk.

rump timea levendula kovacs gergely-02
Fotó: hok.uni-eszterhazy.hu

Rump Tímea POKET-könyvként kiadott Levendula hercegnő című meseregénye első olvasásra kevés meglepetést okoz

A könyvautomaták hazai elterjesztését magára vállaló POKET kiadó eddigi közel negyven számozott kötete, illetve vers- és novellaantológiája mellett tizennégy ifjúsági vagy gyerekkönyvet találunk, melyek közül a közkedvelt magyar gyerekkönyvek – a Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál című könyvéből készült film, majd könyv, az Égigérő fű vagy Kiss Ottó Csillagszedő Máriója – és több XXI. századi európai ifjúsági regény újraközlése hiányt is pótol. A halvány, sárgás alapon színes geometrikus formákkal díszített ifjúsági sorozat elkülönül a kiadó többi kötetétől.

Az automatáknak komoly szerep jut az olvasóvá nevelés nemes harcában is, hiszen egyedi, vagány dolog gépből könyvet venni. Másrészt viszont korlátozzák is a vásárlást, hiszen egyelőre csak a főváros csomópontjain és a vidéki nagyobb városokban találkozhatunk velük.

rump timea levendula kovacs gergely-03

Előny azonban, hogy Vecsei H. Miklós és az irodalmi vezetőként feltüntetett Grecsó Krisztián éppen a tizenévesek között lehetnek olyan húzónevek, akik garantálják a tartalmas olvasnivalókat. A kiadványokhoz ismert előadók, művészek adják arcukat és rövid ajánlójukat, a közösségi médiát felhasználva közösségként nevezik meg a kiadó és a vásárlók – alapvetően mégis kereskedelmi jellegű – kapcsolatát. A kialakulófélben lévő márkahűség lehet az alapja a bizalomnak, mely a kevéssé ismert címek felé vezetheti a vásárlók kezét.

Olyan komoly, gyakran húsba vágó témákat feldolgozó könyveket is köszönhetünk nekik, melyek első magyar kiadásából több cím már nem is kapható a boltokban. Kira Poutanen A csodálatos tengere az anorexia, Guus Kuijertől a Minden dolgok könyve a családon belüli erőszak és az előítéletek, Rosemarie Eichinger Esznek-e a halottak epertortát? című regénye a kamaszkori gyász élményét segít feldolgozni a fiatal olvasóknak. Ezek a saját országukban elismert és díjazott ifjúsági könyvek nálunk kisebb figyelmet kaptak ugyan, de a POKET felismerte jelentőségüket. Újításként pedig a klasszikusok, fordítások és antológiák mellett azzal támogatja az ígéretesnek ítélt szerzőket, hogy pályázathoz kötődő első közlésű könyvet is kiadott.

rump timea levendula kovacs gergely-04

A felsoroltakhoz képest a Levendula hercegnő elbeszélői hangja és cselekményvezetése egyszerű

A gépben nem látható, így a könyvre sem nyomtatott fülszöveg helyett szűkszavú internetes ismertető hangsúlyozza Rump Tímea fiatalságát. Rövid keresés után kiderül, hogy az Eszterházy Károly Egyetem hallgatójaként is több versét és novelláját kiadták. A Levendula hercegnő a szerző elmondása szerint pár évig a fiókban várt kiadóra, mielőtt az apró betűs, zsebkönyvméretű regény bekerült az utcai gépezetek üvegfala mögé. A Levendula hercegnővel elsőkötetessé avatódott szerző több helyen is publikált versei és a kiskamaszoknak szóló meseregény stílusa között akkora a különbség, mintha az utóbbi még kamaszkorában vagy még régebben született volna.

Az ajánlóban ígért felnőtt érzékenység inkább leegyszerűsítő tanáros leereszkedés. A főszereplő, Szabó Kira személyéhez kötődő és a szövegbeli utalás alapján is kitalált tündérbarátnő túlmagyarázva előadott, kiszámítható tanmesékkel vezeti be a 12 éves kislányt a kortársakkal folytatandó megfelelő interakciók rejtelmeibe, megmutatva az esetleges elutasítás feldolgozásának lélektani eszközeit is.

 

A tündérvilágból merített didaktikus példázatok a kis betűmérettel és a gyakran egy-két mondatos, rövid bekezdésekkel együtt zavaróan ható dőlt betűs megoldással különülnek el a fő cselekménytől. Úgy tűnik, mintha a kiadó irodalmi szerkesztő bevonása nélkül – csak az egy-két elütésen átsikló olvasószerkesztővel átnézetve – közölte volna a meseregényt, pedig egy szakavatott szem csodákat tehetett volna. Ugyanis számos értéke, önálló leleménye és játékos, jó humorú megoldása érdemessé tette volna a Levendula hercegnőt a szerkesztői beavatkozásra.

rump timea levendula kovacs gergely-05
Fotó: Daiga Ellaby/ Unsplash

Gondosan felépíti például a címben szereplő illat motivikus kapcsolatait

Gyönyörű, szinesztéziára épülő ötlet a testi szépség és az illatok kapcsolata, illetve hogy a tündérek egy mindig jelenlévő jellegzetes illattal születnek. Az emberek világától azonban nem tér el különösebben a tündérek egymással folytatott kommunikációja, őket is korlátozza a testi adottságot elsőrendű jelentőségűnek tekintő felületes emberi megközelítés, hiszen a jó illatúakat találják szépnek.

Kisebb ellentmondás, hogy bár az egyes tündérek az emberi ujjlenyomathoz hasonlóan egyedi aromával születnek, az illatok megnevezéseiből eredő tündérnevek variációi végesek. (Van szó ugyan grízestészta-illatú tündérről, de nincs például a különféle levendulaillatokról, hanem csak az összefoglaló Levendula név szerepel a könyvben.)

A kommersz tündéres történetek alapelemein nem változtatott a szerző, kitalált lényei légiesek, aprók, segítőkészek és kiszolgáltatottak, mint a Disney-féle apróságok.

Kira kritikusan fordul a meg nem nevezett olvasmányaiban ábrázolt tündérek felé. „A történetben a tündérek kövérkés, alamuszi lények voltak, sznob és gőgös magatartással” (84). Bár e mondat alapján Rump Tímea is elfordul egy meghatározatlan epikai hagyománytól, az ő tündére csupán újabb változata lett az eddig felhalmozott gazdag kincsnek.

A bonyodalmat a realista megközelítésű ifjúsági regényekhez hasonlóan a hétköznapi családi és a személyes válsághelyzet adja

A kamaszkor elején a barátnője elköltözését és a szülei válását a korábbi harmonikus világ széthullásaként megélő Kira regresszív reakcióként idézi meg a jól ismert elemekből felépített képzeletbeli tündérbarátnőt, vagyis életkorához képest a pár évvel fiatalabbak lelki folyamatait mutatja, a kisebb gyerekeket érdeklő tündérek világával. A legtöbb gyermeki viselkedést idéző szót akkor sorolja a szöveg, amikor Kira a tündér távozásán felzaklatva, magáról elfeledkezve vetődik a tündérhercegnő után, és a viselkedését megdöbbenéssel figyelik: „bekattant a kislány”, „toporzékol”, „a visító” Kira viszont egy tejfölös lángossal megnyugtatható (94–95).

A fiatalabb életkorhoz kötődő mesebeli lények iránti vonzódás segíti át a változások nehézségein. Viszont éppen az odaértett befogadó életkori jellegzetességeit nehéz a tündérmotívum ilyen ábrázolásához kötni.

Ha a Kirához hasonlóan érzékeny tizenhárom éveseket szólítja meg a regény, akkor felmerül a kérdés, hogy a tündéres mesékhez tudnak-e még kapcsolódni, a bulizós-fiúzós tiniregényekhez pedig remélhetőleg fölfelé olvasó kislányokként lehet közük.

Az életkoruknál idősebbeknek címzett regények olvasása amúgy is jellemző a gyerekekre: Leiner Laura gimis regényeit többnyire a felső tagozatosok találják izgalmasnak, az életkori előrehaladást kötetenként követő Harry Potter-sorozatot pedig gyakran még fiatalabbak.

rump timea levendula kovacs gergely-07
Fotó: Sharon Mccutcheon/ Unsplash

A Levendula hercegnő a megformáltság tekintetében ifjúsági lektűr, könnyű olvasnivaló egy hosszabb villamosozáshoz

A konfliktusok nem megrázóak, szinte csak a háttérben zajlanak. A problémákat nem Kira oldja meg, csak elfogadja, a gondok pedig elcsitulnak. „Apa elköltözött. Annyira nem is volt szörnyű… Pár hét után egészen megszokta a helyzetet” (79). „Az iskolában is jobbra fordult minden. Nyitottabbá vált, és egész jóban lett mindenkivel” (80). A konfliktus–példázat–megoldás ismétlődő egységei világos szerkezetet eredményeznek, a kislány lelki és szellemi érésének fokozatai érezhetőek, és sejthető, hogy a tündér végül szükségtelenné válik, miután Kira lelki társra talál. A regény vége úgy hoz megnyugvást, hogy a csöpögős hepiend elmarad. A legkörültekintőbben megírt fejezet éppen az utolsó, amelyben a tündér nem is szerepel. Mintha a szöveg esetlenségei is elmaradnának a gyerekes főmotívumtól eltávolodva.

A kezdő író szöveggondozás nélkül közölt könyvének így is vannak értékei. Rump Tímeára leginkább a mű eladhatósága hívhatja fel a figyelmet.

Ha a POKET grémiumát sikerült meggyőznie, és ha a megfelelő marketing segít elhelyezni őt a gyerekkönyvpiac palettáján, akkor képzelőerejére és lírai alapbeállítottságára építve még találkozhatunk a könyveivel.

 

Kovács Gergely

 

Rump Tímea: Levendula hercegnő

POKET Publishing, 2020

129 oldal

1500 forint

további Kritikák

Egy rakéta megszelídítése

André Ferenc kritikája Tóbiás Krisztián A mikulás rakétája című könyvéről.

Tovább
Akkor ez tényleg forradalom?

Mizsur Dániel Kiss Judit Ágnes kötetét ajánlja.

Tovább
A tranzitzóna és a kozmosz

Nagy Gabriella Ágnes kritikája Dániel András: És most elmondom, hogyan lifteztem című kötetéről.

Tovább