Vissza
  • 2022.05.17
  • Hutvágner Éva  

Kis emlékezetkalauz

Hutvágner Éva kritikája Kolozsi László könyvéről.

Adott egy jól megragadott, alapvetően elméletileg megközelíthető kérdés: az emlékezet mibenléte

Kolozsi László regénye, A Hold emlékei ezt a kérdéskört vizsgálja, körüljárva a mitológiai, orvosi, pszichológiai oldalát számtalan szereplővel, megkapó és pergő cselekménnyel és könnyed, csevegő hangon, amit fiatal olvasói (9–12 év) jól érthetnek.

A Hold emlékeinek főszereplője Pedró: neve ellenére magyar fickó, aki becenevét különleges, karakteréről, haj- és bőrszínéről kapta. Pedró és az általa megélt kalandok a minden bizonnyal nem túl távoli jövőben játszódnak, egy olyan ponton, amikor főhősünk célja, hogy egy épp induló disztópiából ha nem is utópiát, de egy semleges „régi” világot hozzon létre.

Kolozsi Laszlo Hutvágner Éva A HOLD EMLÉKEI-04

A történet szerint ugyanis Pedró, aki űrhajós, csillagász, egy Bábel nevű űrállomáson dolgozik, mikor a világűrben lévő távcsövet űrséta során bütykölgetve azt látja, hogy valamiféle pulzáló hullám éri el a Földet. Különleges, rossz előérzete csak megerősödik, mikor a kollégái is furcsán kezdenek viselkedni. Mivel a távoli jövőben az űrutazás nem különösebben nagy cucc, gyorsan visszatér, hogy szétnézzen „otthon”.

Hazatérés után, már a földi állomáson érzékeli a problémát: a különleges hullám az egész bolygót érintette, s hatására eltűnt az emberek hosszú távú memóriája, azaz minden valaha volt emléke.

A kötet ettől kezdve ennek a problémának van alárendelve

A cselekmény (talán túlságosan is alátámasztva követi a bemutatni kívánt tárgyat) a különböző helyzetekhez kapcsolható emlékezet fajtáit, típusait és az emlékekkel egyáltalán megtörténhető eseteket veszi sorra, kezdve a rövid és hosszú távú emlékezet elvesztésének következményeivel – a boldogtalan emlékektől való elzárkózáson át az Alzheimer-kórig és az időskori demenciáig –, sőt, találkozhatunk traumatizált „mellék”-főhőssel, szándékos felejtéssel, továbbá a gyermeki és az időskori emlékezet is említést kap.

Kolozsi Laszlo Hutvágner Éva A HOLD EMLÉKEI-03
Kép forrása: Unsplash

Pedró elindul haza, útközben meglátogatja szanatóriumban lakó apját – és szembesül a világon elhatalmasodó káosszal: az emberek, elveszítve az életükről szerzett tudás minden morzsáját, pillanatnyi állapotuknak megfelelően kezdenek viselkedni (szó szerint és átvitt értelemben is állatokként), csak az éhség, a szomjúság, a félelem, a kíváncsiság stb. parancsának engedelmeskedve, nem gondolva a következményekre.

Pedró a szanatóriumban társra lel egy neurológus orvosprofesszorban, és ketten együtt felfedeznek egy kislányt, aki egy épületben bújt meg valahol Budapesten: őket kettejüket nem érte a hullám, mert egy nagyobb „szerkezet” felfogta az emlékezetvesztést okozó hullámot. Kalandjuk abban áll, hogy felfedezzék a hullám okát, és valamiképpen visszaadják az emlékeket a fékevesztettnek tűnő helyzetben az emberiség egészének.

Alapvetően rengeteg információ cikázik át a könyvön, és igencsak plasztikusan simul a cselekménybe az emlékezet mibenlétének kibontása: a kalandok során, mellékszereplők és különböző beszélgetések segítségével, meglepő fordulatok közepette találkozunk az emlékezet egyes aleseteivel, tudományos és mitologikus felfogásával.

Kolozsi Laszlo Hutvágner Éva A HOLD EMLÉKEI-02
Kép forrása: Unsplash

A könyv nagy előnye, hogy egy kalandos, néhol menekülős, a jók harca a gonosz ellen-szituációba futó, sokszereplős, rejtélyes, néhol mágikus, néhol egészen földhözragadtan tudományos sci-fi bőrébe tud bújtatni egy elméleti kérdést

Ez viszont itt-ott dramaturgiai problémákhoz, a cselekmény túlpördüléséhez, néhol pedig (főként a regény utolsó momentumainál) oda vezet, mintha az író elveszne a számtalan megoldás és felkínált lehetőség között: Pedro, a főhős életének traumáját, apja Alzheimerét állítsa-e a középpontba – és ezek mentén a boldogság és az emlékezet kérdését? Vagy a legfontosabb mellékszereplő kislány traumatizált gyermekkorát? (Spoiler: a kislányt saját apja elrabolta, fogva tartja és bántalmazza, amikor a cselekménybe csöppen.) Adjon misztikus magyarázatot, hajlítsa mitológiába a történetet? Legyen teljesen kézzelfogható és tudományos? Működjön saját törvények szerint? Legyen egy főgonosz? Legyen disztópia? Legyen kedves történet? Legyen költészet? Az emlékezeten való filózás legyen a lényeg, vagy a pergős cselekmény?

A már említett és a kritikusok által is egészen nyersen megfogalmazott (elkapált) végkifejlet minden válasz közül a legfurcsábbat adja aztán – jelen sorok írója maga sem biztos benne, hogy a regény történetvezetése és a szereplők múltja által előgörgetett, a szövegből magából következő válaszok közül a lehető legjobbat fogta meg –, tekintve, hogy új szereplőkkel, (egyelőre legalábbis) alátámasztás nélküli megoldással és egy szájhúzósan meglepő csattanóval rukkolt elő. Talán egy második rész, egy folytatás a megoldás, amelyben megtudjuk, hogy az A-ból B-be való eljutás során miként került a cselekmény Z-be. A kötet meglévő lapjaiból ezt a végkifejletet nem lehet kiolvasni, így a szerző bizonyos szempontból cserben is hagyja olvasóját. Ez alapvetően még nem lenne hiba, talán csak tudatosan meghökkentő végkifejlet – ám a kötet címe: A Hold emlékei szintén nem nyer (megfelelő) értelmet, az előtörténetek bármelyike könnyedén két vállra tudná fektetni a megtalált csattanót – és a befejezés által a cselekmény menete és saját jól megfogható útja (lehetőségei) is utólagos zárójelet kap(nak).

Kolozsi Laszlo Hutvágner Éva A HOLD EMLÉKEI-01
Kép forrása: Unsplash

A nyelv, bár vannak olvasók és elemzők, akik ebben nem értenének egyet, nem teljesen „csinált” – még ha van is némi igazság abban, hogy rá-rácsúszik a költői megfogalmazásra: a kötetet kilencéves kortól ajánlják, ami lassabb olvasást feltételez, és ilyen módon nem lesz annyira túlzó, mintha felnőtt fejjel, esetleg egy szuszra olvassuk ki a kötetet, és észleljük az egy oldalra eső lírai mondatok számát. Emellett talán érdemes figyelembe venni, hogy a könyv eredetileg filmterv volt: az I. Gyerek- és Ifjúsági Film Pitch Fórum nyertes filmterve: a filmes nyelv érzékelhetősége mellett a megfogalmazás, a kihagyásos technika is utalhat erre – én megnézném, nem csak kilencéves fejjel.

Hutvágner Éva

 

Kolozsi László: A Hold emlékei

Könyvborító: Szinvai Dániel

Pagony Kiadó, 2021

192 oldal

2790 Ft

további Kritikák

Hencegő hercegnő

Nagy Gabriella Ágnes kritikája.

Tovább
Tündérmesék – nem kifejezetten gyerekeknek

Kovács Gergely kritikája.

Tovább
Vihar a babakádban – kiöntjük-e a fürdővízzel a gyereket?

Kovács Gergely kritikája.

Tovább