Vissza
  • 2022.02.22
  • Kovács Gergely

Kicsi fiú, hogy tudnád épp te megmenteni…?

Kovács Gergely kritikája.

Kiss Noémi három évvel a Lámpaoltó Pöttyös néni után új meseregénnyel lepte meg olvasóit

A Népszava ismertetőjének ötletét is érdemes az olvasás után (vagy akár előtte) kipróbálni: hagyni, hogy csupán Molnár Jacqueline képei alapján meséljük a történetet, vagy akár egy attól egészen eltérő változatot.[1]

A legtöbbször visszatérő festői tájak, jéghegyek, a tenger, a hullámok, a víz alatti ragyogás és színek szemet gyönyörködtetők, és a végtelenség érzetét keltik a nézőben. A tájban többnyire eltörpülő főszereplőkkel Molnár Jacqueline a szövegben is hangsúlyos arányokat érzékelteti.

Az apró Cérnasrác bátorságának jelentősége megnő, ahogy magunk előtt látjuk, mennyire kicsiny nemcsak a címbéli bálna mellett, hanem az egész vad, zabolázhatatlan természeti környezetben.

A képzelet még jobban meglódul attól, hogy a gyerektársadalomból kiszorított két főszereplőt – a kicsiny Cérnasrácot és a duci Lídát – csak éppen annyira részletesen festi elénk az illusztrátor, amennyivel jelzi a személyiségük fő jegyét. Az őket segítő állatok viszont – a kormorán, a fóka, a bálna – nemcsak nagyobbak, hanem kidolgozottabbak is. Az elnagyolt kicsiny szereplőkkel azonosulunk, hiszen akár saját kicsinységünket, tehetetlenségünket is beléjük látjuk, az állatokat pedig bevonjuk a játékunkba.

Kiss Noémi Molnár Jacquelin Kovács Gergely A bálna és a srác-01

Az álnévvel jelölt recenzens a bálna motívumának irodalmi előzményeit és a magyar és az északi indián népmesei megközelítést említve éppen a hagyomány módosult elemeit emelte ki. Mivel az általa említett alkotások egy része nem – vagy ma már nem – a gyermekirodalom részei, a bálnás történetekre a gyerekek számára észrevétlenül utal a szöveg. Akár még Hemingwayt is odaérthetjük: „Az öreg halászok is úgy csinálják” (44).

Érdekes, hogy a bálnás tematika a kortárs magyar meseregényekben is erős: Berg Juditnál a Rumini kapitányban, Kiss Ottónál A piros tengeralattjáróban egy-egy motívum ismétlődik a tengeri emlőssel kapcsolatban. A Rumini és az elsüllyedt világban pedig sellők „rabolják” el a kamaszodó egérfiú szívét, ráadásul a bullying náluk is egy duci sellőt érint. A szirénként csábító sellő Lídával ellentétben folyton dicséri a Cérnasrácot: „Te erős és nagy fiú – és még azt is hozzátette: – Szeretlek!” (97)

A kortárs életkori problémák közül még akár az étkezési zavarok is felmerülhetnek A Bálna és a Srácban

Bár Cérnasrác kapcsán inkább csak a Cérna Peti című régi diafilmre asszociálhatunk. A regény eleji csúfolódásokat elhagyva a szöveg kerül mindenféle okító jelleget. Nem válik erkölcsi tanmesévé, hanem – gyakran a jelentés szintjén is, a tengeren – sodró, áradó mesét olvasunk, mely visszatükrözi Andersen Hókirálynőjéből a barátját egy nagy erejű hatalomtól megmentő Gerda elszántságát, de annak tragikus alaphangja nélkül. Patetikus emelkedettség helyett kifacsart szavak, illetve a szövegben kiemelten pimasz beszólások komikuma lengi át az előhanggal bevezetett tizennégy fejezetet.

Kiss Noémi Molnár Jacquelin Kovács Gergely A bálna és a srác-02

A váratlan nyelvi és cselekménybeli fordulatokkal együtt az egyik legerősebb stílusfogása Kiss Noémi szövegének, hogy következetesen felidézi ugyan a megszokott népmesei mondatokat és szófordulatokat, de kritikus távolságból kezeli őket.

A jellegzetes helyzetekkel együtt ezek a panelek könnyen régimódivá tennék a szöveget, ha nem társulna hozzájuk több ironikus vagy metareflexív elem. Az olvasót (hallgatót) többször megszólító elbeszélő mellett egy-két komikus szereplőre hárul a műfajiságra emlékeztetés hálás szerepe. A legrészletesebben megalkotott figura, Kormorán Márk például a szabadon szárnyaló képzeletet is kordában tudja tartani, kicsit az utóbbi évek Disney-filmjeinek fő humorforrására, a főhőst az emelkedettségtől blazírt megjegyzéseikkel visszatartó állatfigurákra emlékeztetve. A törött lábú madár visszarántja a repülésről álmodozó fiút a csónakba: „Én már járni szeretnék, lábakon” (42). A világvégén – „ahol a madár se jár” – megjelenő madár így berzenkedik a randa óriás miatt: „Zsíros lapát. Borosta… A lába egy vastag pata. Ha nekem lábam lenne…” (66) Bár elhangzik, hogy „jó tett helyébe jót várj” (66), a madarat sem lehet a végsőkig kihasználni: „Dolgom van odahaza. Csak taxid voltam, a feladatomat teljesítettem” (71).

Felmerül ugyan a környezet- és állatvédelem tematikája is, de a népmesei hagyományoknál nem erősebben

Sőt, e tekintetben A Bálna és a Srác egészen hagyományos cselekményvezetést követ, de mindig valami posztmodern csavarral. A kamionsofőr apa rettentő büszke különleges gyermekére, edzi, magával viszi hosszú útjaira, mintegy felkészítve őt mesebeli feladataira. A fiú csúfolódó kortársai helyett az állatokkal teremt kapcsolatot, azok nyelvét tanulja meg, és János vitézhez hasonlóan számára is csak a mesebeli megoldás az élhető élet. Ebben a megközelítésben a menekülési módszereket sugalló fantasztikus történetek rokona Kiss Noémi meséje. A segítőkészség, a ragaszkodás, a bátorság követendő erkölcsi irány, de az egész világot nem javítja meg. A falujukba hazatérő Cérnasrácékat nem az őket elüldöző gyerekek fogadják be, csak a szüleik ölelik meg, és az állatok „ugatták el az északi part öröménekét” (117).

A mese főmotívuma a kicsik és nagyok ellentéte mellett a víz. Szó szerint a legkisebb fiú indul el, és jár végül sikerrel, akire utalnak ugyan Hüvelyk Matyiként, de éppen a bálnától ez nem túlzás. A bálnához képest még a Srácot csúfolók is eltörpülnek, hát még a legnagyobb veszedelmet jelentő, a világ végén zabáló óriáshoz képest. Éppen a bálna jogosult arra, hogy új nevet adjon a Cérnának csúfolt fiúnak: ő következetesen Csupaszívnek hívja. De míg a hatalmas fenyegetést segítséggel és ravaszsággal le lehet győzni, a természet elemei könnyen megszelídülnek, ha az arra alkalmas hatalom, maga a bálna csendesíti le őket. A mese első mondatai („A tenger nem lehet gonosz. A tenger ronda sem lehet” [12]) kissé árnyaltabban csengenek vissza a kibékülő ellentétekről éneklő bálna dalában: „Gonosz vagy, tenger, / hogy egy gyereket elnyeltél! / Csodálatos vagy, tenger, hogy milliókat felneveltél!” (100)

A tenger képei Kiss Noémi természetes vizekhez való ragaszkodásából eredhetnek. A közösségi oldal szorgalmasan frissített írói profilján már előre beharangozott kötet borítóképe és erőteljes, főleg a kék árnyalataival megfestett duplaoldalas képei megragadják a tekintetünket, akárcsak a szerző pályájának többi eseményéhez kapcsolódó, hazai vizeinket ábrázoló fényképek. A Dunához és a Balatonhoz képest azonban a mese helyszínei mesébe illően fantasztikusak.

Kiss Noémi Molnár Jacquelin Kovács Gergely A bálna és a srác-03

Bár nem hagyományos módszer egy szépíró internetes tevékenysége felől értelmezni az írásait, de a ködös, havas dunaparti táj mintha a meseregény párhuzamaként állna előttünk. Jókai Vaskapu-látogatásának nevezetes bonmot-ját idézve – „nem tudom leírni, mert láttam” –, elképzelhető, hogy a megidézett világvége felé vezető táj tejfelködje vagy a szikrázó jégtenger és a tömbsziklák (63) inkább csak elképzelhetőek, mint valóban leírhatóak a nyelv eszközeivel. Régen túl vagyunk már a romantika és a realizmus részletező körülírásain, és a mesét befogadó gyerekeket is elég csak egy hétköznapi metaforával emlékeztetni a szélsőséges földrajzi, időjárási jelenségekre.

Kiss Noémi játékos líraiságban erős prózát alkotott, mely a meseszerű alapokra építve könnyebben elhelyezhető a hagyományban, mint a valószerű pesti környezetben játszódó Lámpaoltó Pöttyös néni esetében.

A mesekincsben jártas gyerekek tudják mihez kapcsolni a próbatételek során megerősödő főhőst és egyre szorosabbá váló, felelősségre épülő kapcsolatait akár a lánnyal, akár a segítő állatokkal. A megújított, felfrissített meseelemek az élő nyelv anyagával szerves egészként épülnek egymásra.

 

Kovács Gergely

 

 

Kiss Noémi: A Bálna és a Srác

Illusztrátor: Molnár Jacqueline

Pagony, 2021

117 oldal

3990 forint

[1] Horner: Tengernyi csoda (Kiss Noémi: A Bálna és a Srác), Népszava, 2021. 12. 04

további Kritikák

A természetnek szabad akarata van, intő előjeleket küld az ember számára

Steinmacher Kornélia kritikája.

Tovább
Menni vagy maradni?

Kovács Gergely kritikája.

Tovább
Rendszer a lükeségből?

Nagy Gabriella Ágnes Timo Parvela Pate-sorozatát elemzi és ajánlja felnőtteknek és gyerekeknek is.

Tovább