Vissza
  • 2021.09.20
  • Kovács Gergely

„Először is egy könyvet keresünk, ami rólunk szól”

Szabó Róbert Csaba: Vajon Nagyi és a száguldó város

Kovács Gergely együtt száguld Vajon Nagyival a városban.

Jelenkori határainkon túli gyerekirodalmunk egyik legjellegzetesebben erdélyi kiadványa a Vajon Nagyiról szóló két könyv

A csíkszeredai Gutenberg Kiadó adja közre a szilágysági Szabó Róbert Csaba varázslattal teli szövegét és a gyergyószentmiklósi Orosz Annabella csodás rajzait, ráadásul egy mesebeli helyszín után kolozsvári környezetben zajlanak az események.

Már csak azért is szívmelengető érzés kézbe venni a két színes kötetet, mert tudjuk, hogy szülőföldjükön még az anyaországinál is sokkal fontosabb esemény egy új gyerekkönyv megjelenése. Mindkét alkotó rendszeresen megmutatja a közösségi médiában, hol lehet velük találkozni, sőt az író el is büszkélkedik vele, milyen sok fogyott az új meséből.

A világhálón a bizonytalanság és bezártság időszakának elmúltával valódi sikertörténet bontakozik ki a bejegyzésekből, melyeknek csak egyik cselekményszála a szűkebb pátria elismerése. Mindkét alkotó joggal büszke az államhatáron innen – vagy onnan nézve túlról – kapott díjakra is. Orosz Annabella A piros tengeralattjáróért kapta idén az Év illusztrátora-díjat, Szabó Róbert Csaba pedig éppen nem a gyerekkönyveiért a Mészöly Miklós-díjat, de mindketten ugyanolyan komolyan veszik a gyerekeket, mint a felnőtt olvasóikat.

Szabo Robert Csaba Vajon Nagyi Szaguldo varos Kovacs Gergely-01

Az erdélyi munkával – ha nem is kalákában – elkészült két Vajon Nagyi-könyv egyáltalán nem lett provinciális

Az Aranyváros kiürítése és az arany ciános kinyerése, a hegy teljes letarolása elleni mágikus és szimbolikus összefogás akár annak is a jelképe lehet, hogy az ellentéteket ki lehet és ki kell békíteni a fenntartható környezet megvédése érdekében.

Ahogyan a mindent megkérdőjelező Vajon Nagyi képes arra, hogy a csodára még fogékony gyerekekkel együtt újra maga mellé állítsa a kapzsiságtól emberivé váló felkiáltójeles manót, úgy van szüksége a határ két oldalán élő magyarságnak – de akár a magyaroknak és a románoknak is – arra, hogy ne hagyják magukat egymás ellen kihasználni.

Itt nincsen leszámolás, a kiürített város és az élettől majdnem megfosztott hegy a megbékélés bűbájos lehetőségével menekül meg. Szabó Róbert Csaba ugyan a horrorirodalom felől érkezett a meseírás világába, de ő maga nyilatkozta ITT,  hogy ha a mesében túl sok „az ijesztő elem, az unalmassá válik”.

Szabo Robert Csaba Vajon Nagyi Szaguldo varos Kovacs Gergely-02

A Vajon Nagyi és a száguldó város még az előző kötethez képest is többrétegnyi újdonságot kínál a figyelmes olvasónak

Aranyváros fiktív helyszíne helyett egy határon innen és túl is jól ismert, számos kultúrtörténeti, történelmi és politikai asszociációval telített környezetet választott: a mai Kolozsvárt, ahová két évtized után röpíti vissza bogárhátúja a nyolcvanas éveit és a gázpedált óvatosan taposó geológus-bányaigazgató-polgármester nagymamát, aki alig ismer rá fiatalkora helyszínére.

A címben és az első néhány egész oldalas képen kontrasztosan megjelenített gyors–lassú ellentétpárról azonban kiderül, hogy nem a rohanó nagyvárosi élet írói eltúlzása, hanem egy – szinte az utolsó fejezetig késleltetett végkimenetelű – varázslatnak az eredménye. A korábban megismert komplementer-manók világa egy újabb ellentétpár allegóriájaként megjelenített kettőssel bővül és bűvöl, de kiderül, hogy a gyors és a lassú sem létezhet egymás nélkül.

Szabo Robert Csaba Vajon Nagyi Szaguldo varos Kovacs Gergely-01

A Vajon Nagyi és a száguldó város irodalomelméleti kérdéseket is érintő, mélyen filozofikus mese, amely követi az olvasók életkorral járó szellemi fejlődését, hiszen az aranyásós történet tizenkét éves szereplői időközben sokat nőttek, és majdnem betöltik a mesére és a varázslatra való fogékonyság szempontjából fordulópontként ábrázolt tizennégyet, ahogy valószínűleg a feltételezett olvasók is.

A cselekmény és a gondolati tartalom idősebb olvasóknak szól, mint amit a színpompás, részletgazdag képek világa sugallna, de így talán a fiatalabb befogadókhoz is eljut a mese néhány rétege, míg az idősebbek a képi megvalósítás mesteri megvalósításával egészíthetik ki a szövegszinten átadott élményt.

Az elbeszélésnyi terjedelmű mesét kísérő és a kiadvány mintegy harmadát kitöltő mintegy huszonöt illusztráció képregényszerűvé teszi a könyvet

Hiszen minden jelenetnek felkínálja a lendületet, mozgást érzékeltető képeket, nem feszegetve az állóképekben rejlő lehetőségek határait. Az első néhány képen a stroboszkópos képekre emlékeztető elmozdulások érzékeltetik ugyan az őrült nagyvárosi tempót, de a figurákat a falhoz és a padlóhoz lapító forgószél hatalmát valójában a szöveg láttató erejének köszönhetjük, ahogyan a szándékosan alig észrevehető mozgás lassúságát is csak elbeszélni lehet, lerajzolni nem.

Szabo Robert Csaba Vajon Nagyi Szaguldo varos Kovacs Gergely-04

Orosz Annabella önálló utat járva függetlenítette az ábrázolt helyzeteket a szöveg kulturális utalásaitól. A korral tudatosan nem haladó Nagyi körül hiába szól Fatboy Slim vagy a Propellerheads a Mátrix című kultfilmből, a popkultúra sem őt nem érinti meg, sem a képi utalásokban nem jelenik meg erősen, vagy ha igen, akkor a szöveggel ellentétes előjellel.

A Morpheusként kék-piros cukorkát kínáló bőrkabátos Rúfusz nevű manó utal ugyan a filmre – „Túl gyakran járok moziba. A Mátrix. A kedvenc filmem” (60) –, de a lépcső tetején pózoló csínytevő rajza inkább a hátranyalt hajú Smith ügynökre emlékeztet.

A nehezen kibogozható szándékú manó filmrajongása erősen groteszkké válik, hiszen hiába tud vihart kavarni, Nagyit nem zökkenti ki a nyugalmából. Ezzel sejteti a konfliktusos helyzet megnyugtató megoldását is.

A részletgazdag képi ábrázolásban kiemelt szerepet kap a háttér. A jellegzetes kolozsvári épületek mellett apró utalásokkal fűszerezett belső tereket látunk, ahol a hagyományos műveltség elemei ellensúlyozzák a popkultúra darabjait.

A perzsaszőnyegre sodort Beethoven-mellszobor a legfőbb vándormotívumot idézi, hiszen nemcsak a muzsikus fiától kapott telefon csöng kontrasztos Beethoven-taktusokkal, hanem a mese csúcspontján is kiemelt szerepet kap „a zene Mozartjának” negyedik zongoraversenye és a muzsika ereje.

Szabo Robert Csaba Vajon Nagyi Szaguldo varos Kovacs Gergely-06

A mese műfaji elvárásaihoz képest a legváratlanabb fordulat az, amikor Vajon Nagyiék számára kiderül, hogy mesét írtak róluk, és kézbe vehetik a Vajon Nagyi és az aranyásók kötetét

Ez a metafikciós ötlet nem járul ugyan hozzá a megoldáshoz, de alkalmas a Mátrixban is központi kérdés, a valóság és a fikcionalitás viszonyának újraértékeléséhez. Elhangzik az is, hogy fiatal jelmezes tüntetők éppen a verespataki bánya ellen tiltakoznak, amivel a mese lerombolja az aranyásós kötet valóságra vonatkoztatott legegyszerűbb értelmezési lehetőségét. (Vagyis nem egy valódi bánya ellen nyertek csatát Ferkóék.) Felmerül viszont a szerzővel kapcsolatban, hogy milyen valóságos személyt „írt bele” a meséjébe, ha a Váradról épp befutott Zsuzsi közli, hogy az ő apukája írta a mesét.

Szabo Robert Csaba Vajon Nagyi Szaguldo varos Kovacs Gergely-05

Anderseni komolyságot kölcsönöz a történetnek az utolsó jelenetben feloldott veszteség lehetősége, amely a gyermeki fogékonyságot a tizennégy éves korral elveszni láttatja.

Ezzel kapcsolatos a Vajon Nagyi és a száguldó város egyik gyenge pontja is: nehezen kibogozható, hogy mi is a valódi konfliktus lényege. A felgyorsult világban az idős hölgy nem találja a helyét? A kamaszok elveszítik gyermeki érzékenységüket? A manók már nem találnak olyan természeti vagy kulturális értéket, amelyet védeniük kellene? E bizonytalanságot az arányok eltolódása is okozza. Túl hosszan követjük a szereplőket Kolozsvár utcáin, házaiban, az optikai üzletben vagy épp az Akadémiai Könyvtárban, majd az utolsó oldalakon az addigi viharos erejű szél elültével váratlan, alig előkészített jelképes tartalmú mondatok záporoznak ránk.

Szabo Robert Csaba Vajon Nagyi Szaguldo varos Kovacs Gergely-01

Ennek ellenére Szabó Róbert Csaba meséje rejtélyes módon magával sodorja az olvasót. Szereplői annyira keresetlenül emberiek vagy elvakultan manószerűek, hogy érdekel a sorsuk, még akkor is, ha hangsúlyozottan fiktív figurák. A legmeghatóbb szereplő az újoncként és látszólag véletlenül idecsöppent Döme, aki a mesékről már leszokott ugyan, de most új világ tárult ki előtte.

„Legszívesebben ő is benne szeretett volna lenni a mesében. Igazság szerint soha nem volt benne semmiben… Nagyival most azt érezte, hogy benne lehet valamiben” (62).

 

Kovács Gergely

 

A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárán az 5.–6. osztályosok foglalkoznak majd az Erdélyi Könyvfaló Olvasójátékában a kötetben. ITT vannak a részletek.

Szabó Róbert Csaba: Vajon Nagyi és a száguldó város

Illusztrátor: Orosz Annabella

Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2020

80 oldal

4500 forint

további Kritikák

Csodabogarak

Mizsur Dániel kritikája egy tabudöntő könyvről.

Tovább
Lelki nevelés szuperhősökkel

Kovács Gergely Miklya Luzsányi Mónika Bibliai szuperhősök Józseftől Dávidig című kötetéről írt kritikát.

Tovább
Nem semmi!

Pataki Mónika Lilla kritikája Tóth Gyula Gábor: Mese a Mindenről, a Semmiről és más furcsa mesék című könyvéről.

Tovább