Vissza
  • 2021.08.18
  • Kovács Gergely

Egy család a világhálóba gabalyodva

Kovács Gergely kritikája Kolozsi Angéla Jenci néni és az okostelefonok című könyvéről.

Borges szerint nem kell teve a Koránba ahhoz, hogy a legjellegzetesebb arab műként tartsuk számon

Mellesleg nincs igaza, ráadásul a sivatag hajója többször is Allah csodájaként fordul elő az iszlám szent könyvében.

De vajon lehet-e mai gyerekkönyvet írni korunk egyik csodája, az okostelefon említése nélkül?

Még a történelmet időutazással bemutató ifjúsági regények is említik a zsebben hordozható számítógépeket, legalábbis a hiányukat. Viszont arra eddig kevesen vállalkoztak, hogy magát a telefonhasználatot állítsák egy ifjúsági regény középpontjába.

Kolozsi Angéla: Jenci néni és az okostelefonok-02

Kolozsi Angéla ellentétekre és párhuzamokra épülő új könyvének címe egy stilisztikai csavarral vezeti félre a gyanútlan olvasót

Az idős hölgy informatikai kalandjairól szóló történethez képest az „okostelefonok” többes száma kissé félrevezető módon azt sugallja, mintha az eszközök önálló életre keltek volna. Valójában az internetes alkalmazások jutnak benne szóhoz és önálló személyiséghez. Istike, az internetes segéd eleinte szerényen, majd látva, hogyan szippantja be a háló világa az addig digitális analfabétaként is öntudatosan mozgó asszonyt, egyre magabiztosabban vezeti egyre beljebb a videómegosztók ajánlóinak végtelen erdejébe. Prudencia, a körültekintő nethasználat összehúzott szemöldökű védszelleme azonban ránctalan kiskosztümében „egy mozdulattal félresodorta Istikét” (65), hogy észhez térítse a kóválygót, és a duális vallások egyszerű, fekete-fehér kettőssége alapján megmutassa, hogy létezik jó, vagyis gyors, és rossz, azaz időpazarló internethasználat. A tanító célzat ebben a két virtuális karakterben jelenik meg elsősorban, akik közül természetesen az alakváltoztató és alkalmazkodó csábító, Istike az élettelibb. Alapvetően közel áll az animációs filmek képi nyelvéhez az egyszerű ikonokkal és mozgatott figurákkal kezelhetővé tett operációs rendszerek világa.

Ezekre építve teremtett Kolozsi Angéla allegóriává növelt megszemélyesítéseket, melyekkel kiegészítette, és kellően meseszerűvé tette a hétköznapian valóságos környezetben zajló cselekményt.

Rumi Zsófia tartalmi összefoglalóként borítóra került színes képe szöveg nélkül is telitalálat

A kerekesszékét hátrahagyó néni egy sárgás fényt sugárzó, telefon formájú muskátlis ablakon tekint ki, amely körül a három gyerekszereplő jellegzetes tevékenységének eszközével várja, hogy történjen valami. A készülék fényének zöld padlóra vetődő fényében az árnyékok kopaszak, sem Jenci néni jellegzetes kósza tincse, sem a virágszirmok nem látszanak.

Mintha Platón barlanghasonlatának a digitális virtuális valóságra vetített, lecsupaszított változatát látnánk.

A könyvben négy további, egész oldalas színezetlen kép kapott helyet, jó arányérzékkel, hiszen alapvetően nem szükséges több ennél a jelen hétköznapi helyszínein játszódó cselekmény elképzeléséhez. Az Egy ropi naplójának képregénystílusához hasonló, egyszerű vonalakkal megrajzolt képek önmagukban is sokatmondóak, viszont Jeff Kinney figuráinál barátságosabbak, és még a – többnyire felülnézetből ábrázolt – perspektívával is gazdagabbak.

Kolozsi Angéla: Jenci néni és az okostelefonok-01

Az elbeszélő is objektív távolságból, kívülről és felülről mutatja be a világhálóba gabalyodott szereplőket, mint egy posztmodern szeleburdi családot, ahol a tipizált karakterek között megszűnt a valódi kommunikáció.

A gyerekek kritikus nézőpontját tükrözi, hogy a szülők internetfüggését hangsúlyozza

A Jenci nénivel háromgenerációsra bővült történetben éppen azt a korosztályt szippantotta be leginkább a világháló, amelynek a legnagyobb a felelőssége a gyerekek megfelelő irányításában, és nem mellesleg a szerzővel egyidősek. Egyébként valós a függés veszélye, hiszen nekik (nekünk) gyermekkorban senki nem tanította meg az infokommunikációs szupersztráda közúti rendszabályait, legfeljebb a mértékletesség zsinórmértéke segíthet. A borítóról hiányzó, videókonferenciában, telefonálásban, tabletes rendelgetésben elmerült szülők a cselekményben is a háttérben maradnak, hogy átadják a terepet a nyolcvanas hölgynek és a gyerekeknek.

A videós könyvbemutatón a szerző is bevallotta, hogy a saját magán tapasztalt jelenségekre építette írását, és Prudenciát választotta figyelmeztető szócsövéül.

A nemzedéki szakadék nagysága az egymásról alkotott sztereotípiákkal örök komikumforrás

A Jenci néni és az okostelefonok figyelmetlenségre és információhiányra alapozott cselekménye bohózatba illően drámai jelleget kölcsönöz a szövegnek. Dramaturgiai fogásként a könyv egy pontján a tipográfiát is a párhuzamos jelenetezés szolgálatába állította egy kézenfekvő fogással: a virtuális valóság, illetve az internetes keresés zsákutcáinak fogságában egymásról mit sem sejtő, de egy légtérben tartózkodó két szereplő szavait és gondolatait két egymás mellett futó hasábban elrendezve olvashatjuk.

Kolozsi Angéla bábszínházi tapasztalata és kiváló jelenetíró készsége garantálja a könnyen olvasható és kevés átalakítással színpadra vagy akár filmre vihető szöveget.

Színpadi szerzőként, bábosként és rendezőként nemcsak lendületes, hihetőnek és valósnak ható párbeszédeket hozott létre, hanem a valóságot gazdag motívumokkal egészítette ki. Eddigi mesekönyvei sem csupán nyomtatott szövegek voltak. A Bódog és Szomorilla előbb a Hepp Trupp csodálatos kétszínészes előadásával járta az országot, az Emília és az angyal, akit Körmöczi Györgynek hívtak pedig a Kolibri színpadán folytatta varázslatos életét. A legnehezebb dramaturgiai feladat persze éppen a kütyükben elmerült család és a hozzájuk belépő idegen először sikertelen kommunikációjának ábrázolása. Egymás közötti interakcióik pedig pikírt, pergően gyors válaszokkal pingpongozó dialógusokból állnak.

Kolozsi Angéla: Jenci néni és az okostelefonok-03

Ennél a pontnál, a második fejezetben, ahol – Tolsztojt idézve – Szekereséknél „teljes volt a zűrzavar”, nagy odafigyeléssel lehet csak kihámozni, ki mit csinál, de hát itt éppen a káosz érzékeltetése a cél. A vígjátéki fogások közül a valóságra épített, de attól éppen a túlzással eltávolított ábrázolásmód a legfeltűnőbb. Ennek egyik visszafogottságában is ötletes eszköze a regény főszövegében a beszélőnevek alkalmazása. A kerekesszékes hölgy Kerekes Eugénia (jelentése előkelő származású), a Szekeres család középső sarja a gördeszkázás közben galibát okozó Domonkos (az Úrhoz tartozó). Ráadásul a keresztnevek többféle változatban is előfordulnak, jelölve a személyiség különböző, társadalmilag meghatározott rétegeit. Az előkelő származást jelentő Eugénia helyett például a jelenben a kissé férfiasabb Jenci szerepel, de fiatalon az idegenségében is nagypolgári hatású Özsenit használta, Domonkost Domosnak becézik, mely az otthon szót idézi a latin nyelvben – vagy a Brian életében – kicsit is jártas olvasókban.

A kötet első részében tizenöt címmel jelölt fejezet viszi végig Szekeresék és Jenci néni történetét.

A továbbiakban egyfajta függelékként négy önálló mesét kapunk ajándékba, ifjúsági könyvben szokatlan árucsatolásként

A regény négy pontján egy-egy linkajánlónak nevezett, de valójában a hiperhivatkozás szerepét betöltő szövegrész irányítja az olvasót a képtelenül valóságos történetekhez. Ezek között szerepel a Svájci Bicska és az Okostelefon társaságában lakatlan szigetre száműzött Kellet Lenkéről szóló tündérmese, egy alakváltó virtuális karakter vallomásai, valószerű beszámoló a hiszékeny Hezita és okos öccse álhírekkel és beugratásokkal tarkított megpróbáltatásairól és egy hülye tyúk internetes ismerkedésének kockázatairól szóló fabula.

Ezek a valóban mulatságos tanmesék műfajukból következően sűrítettebb formában és egy-egy problematikus kérdéskörre összpontosítva vetik fel az egyébként kézenfekvő veszélyeket. Remélhetőleg a kiskamaszok az általános iskolai informatika- és osztályfőnöki órákon hallottak már a világháló kockázatairól, de Kolozsi Angéla nyelvi játékaival, újabb beszélőneveivel és életteli figuráival a humor eszközét is be lehet vonni a felvilágosító órák anyagába.

 Kovács Gergely

 

Kolozsi Angéla: Jenci néni és az okostelefonok

Illusztrátor: Rumi Zsófia

Pagony Abszolút könyvek, 2021

174 oldal

2790 forint

 

további Kritikák

„Először is egy könyvet keresünk, ami rólunk szól”

Kovács Gergely együtt száguld Vajon Nagyival a városban.

Tovább
A családi vígjátékok esete az analitikus pszichológiával

Piret Raud Segítség! Anyu összement! című könyvéről Nagy Márta Júlia írt kritikát. 

Tovább
Mesék maszkon innen és túl

A láthatatlanná tevő maszk című kötetről Zólya Andrea Csilla írt kritikát.

Tovább