Vissza
  • 2024.04.08
  • Kovács Gergely

Bibliai érdekességek és a lényeg kis okosoknak – Mai kérdések a Szentírás titkairól

Miklya Luzsányi Mónika: Bibliai Kisokos című könyvéről Kovács Gergely írt kritikát.

Tíz éve Mészöly Ági még azt a címet adta egyik kritikájának: „Rémes a legtöbb gyerek-Biblia, de…”, majd mielőtt méltatta a Koinónia Jézus meséskönyve, a Biblia című gyerekbibliáját (szerzője: Sally Lloyd-Jones), felidézte gyerekkorának egysíkú, nehézkes nyelvezetű olvasmányát, amely olyan, „mintha az én kicsi pónim képi világát kereszteztük volna egy ókeresztény ikonosztázéval”.[1] Írásában emellett utalt rá, hogy a gyerekbibliák jelentőségét nem a hitmélyítés, hanem a kultúrtörténeti jellegű bevezetés adja meg. Ebben a tekintetben a Móra Kiadó egészen korán, 1984-ben felismerte az európai műveltséganyagban játszott szerepét, és kiadta Szunyogh Szabolcs ószövetségi meséit. Óvatos kompromisszumnak tekinthető a Bibliai mesék. A fülszöveg szerint nem rövidített Bibliát vett kézbe az olvasó, hanem mesekönyvet, szelídített formában. A következő évben a Jézus, az ember fia kiadása egyértelműbb állásfoglalás lehetett abban az enyhülő időszakban, mikor már a Jézus Krisztus szupersztár is látható volt a magyar mozikban, majd a tévében.

Bibliai kisokos-01
www.youtube.com/watch?v=IP__ecjiDGk&ab_channel=anitanemes

Mészöly Ági szigorú általánosításának igazsága mellett a protestáns keresztyén Harmat Kiadó 2010-ben elindította hasonló kivitelű sorozatát Bob Hartman Mesélő Bibliájával, melyet Miklya Mona és férje, Miklya Zsolt fordított magyarra. Az egyik legolvasottabb egyházi hetilapban hetente megjelenő rövid írásaik hittanórák, vasárnapi gyerek-istentiszteletek alapjaként is kiválóan használhatók. Bibliai jártasságuk mellett módszertani tapasztalatuk is egyértelmű. Gyanítom, hogy a Beszélgetős Biblia és a Bibliai szuperhősök után a Bibliai Kisokosban is mindkettejüknek része lehet, ha nem is közvetlenül a szövegek megírásában, de a megközelítés, a szemléletmód egységességében a támogató férj és munkatárs véleménye biztosan szerepet kapott.

A szókimondó WMN című internetes magazinban és a konzervatív Reformátusok Lapjában egyszerre rendszeresen publikáló, a Vérvonal kegyetlen disztópiájával a lefóliázást is elért, sokszínű irodalmi életművet kialakított írónő nyitott és érzékeny szemléletmódja garantálja, hogy gyerekek számára is érdekesen tálalja a bibliai háttérinformációkat. Bátor őszintesége teszi Miklya Luzsányi Mónikát hitelessé egy olyan témakörben, melyben a családi beállítódás a világnézeti alapállás mellett akár még felekezeti szinten is döntő egy bizonyos megközelítésű bibliai témájú könyv kiválasztásánál.

Bibliai kisokos-02
www.youtube.com/watch?v=IP__ecjiDGk&ab_channel=anitanemes

Számára ugyanis nem elsősorban az alapműveltség elsajátítása a cél, mikor a Szentírásról ír. Nem leegyszerűsített – lebutított – történeteket olvasunk, hanem valódi kérdésekre adott rövid, de alapos válaszokat. A felvetések egy gyakori kérdéseket összegyűjtő internetes fórum hangulatát idézik, melyek akár valódi hittanórai megszólalásokból is eredhetnek. 

A Szentírás titkait firtató „mai kérdések” egyházi közegben nevelkedő, a társalgás alapelveit ismerő fiataloktól eredhetnének, akik számára a textus nem „szent s érthetetlen”, hanem elmélyült tanulmányozással megfejthető kódrendszert kínál.

Különösen izgalmas a kérdések által megteremtett beszédhelyzeteket elképzelni. Legtöbbjüknél a hétköznapi élményt követi az érdeklődés. A kérdések nyitott, alapvetően érdeklődő gyerekeket feltételeznek, akik bíznak abban, hogy nem tartják őket butának. Sokszor a reakcióktól tartva nem kérdezünk. Itt pedig látunk egészen triviálisnak látszó érdeklődést is. Az ésszel felfoghatatlan csodák mellett a történelemórán esetleg még nem tanult tények is terítékre kerülnek. „Tényleg megjelent Isten Mózesnek a Sinai-hegyen?” (7) Az ókori keletet a jelennel összevető megdöbbenés is kicseng a mondatokból: „Emberekkel is kereskedtek?” (45) „Piercinget nem is hordtak?” (77) „Micsoda? Jákóbnak is, Dávidnak is több felesége is volt?” (85)

Figyelembe véve az ifjúsági irodalom mintateremtő erejét, a színes dőlt betűvel szedett kérdések segíthetnek további érdeklődés megfogalmazásában, felszabadítva az olvasót a gátlások alól.

 A fiktív kérdező gyakran indítja mondatát a gyülekezeti vagy családi hátterét is megmutatva: „A Bibliában olvastam ezeket a szavakat.” (52) „Hétvégén kirándulni voltunk…” (60) „Nekem nagyon furcsa elképzelni…” (68)

A Bibliai Kisokos ideális „hittanórai” kontextusa nemcsak a kérdező gyerek bizalmát sejteti, hanem a válaszoló felkészültségét és a „hallgatóságával” kialakított közvetlen, bizalmas viszonyt is. Arra a felvetésre, hogy „akkor nem létezett szerelem”, teljes természetességgel feleli: „már hogyne létezett volna!” (84), sugallva, hogy az eltérő szokások és szabályok ellenére ugyanolyan ma is az emberi természet. Ahogy a könyv sem választja szét a két nagy bibliai gyűjteményt, hanem egy nagy egységnek tekinti a bibliai idők több száz éves világát. A hittanoktatói jártasság eredményeképpen nem különválasztott történeteket olvasunk, hanem a válaszokba rejtett utalásokból állnak össze az események.

Bibliai kisokos-03
www.youtube.com/watch?v=IP__ecjiDGk&ab_channel=anitanemes

Erre a „Gyermek születik” című rész a legjobb példa, melyben a mindenki által jól ismert karácsonyi történet öt válaszból rajzolódik ki, úgy, hogy először nem is Jézus, hanem Mózes születésének körülményeiről olvasunk. Az utolsó előttiként elhelyezett „Ég és föld” című kérdéscsoport (114–115) pedig bizonyítja, hogy a Biblia megismeréséhez nem az elején kell kezdeni az olvasást, hiszen ide, a könyv végére kerül a teremtés. A tudomány mai állása alapján ellentmondásos részletek feszegetése helyett „a korabeli emberek hitvallását” tükröző teremtéstörténetre hivatkozva vall a válaszadó a saját hitéről: „Isten 100%-os teljesítménnyel dolgozott. Nem vétett hibát.” (114)

Épp itt láthatók a könyv leghasznosabb grafikái az ókori héber világképről és a teremtés napjairól. Az aprólékosan megrajzolt digitális illusztrációk és a kacskaringós vonalak mestere, Nemes Anita a Bibliai Kisokos lapjaira is olyan látványos képeket készített, amelyek mélyen beivódhatnak az ifjú olvasók képi emlékezetébe. 

Miközben a kérdések a nyelvi illemtant mélyítik el, Nemes Anita illusztrációi a vizuális igényességet alakítják. 2022-ben „Az év illusztrátora” elismerést a foglalkozásokról szóló könyv egész oldalas képeiért kapta a fiatal művész a Hubby zsűrijétől.

Itt többnyire a két hasábban elrendezett rövid válaszokhoz illeszkedő kisebb képeivel járul hozzá az élményhez. Nemcsak az ívelt vonalak miatt energikusak ezek, hanem a rajtuk szereplő alakok mozdulatai okán is. A kivörösödött arccal feldühödött Jézus a fél saruját is elhagyja, miközben parittyára emlékeztető ostorával a kufárok felé csap, akiket a kép elhelyezkedése miatt mintha inkább sarokba szorítana, mint kiűzne a templomból. (53) Dávid parittyalendítése pedig három fázisban kimerevített folyamatot mutat be egy képben. (66)

Több, ikonográfiában közismert jelenet a hagyományos ábrázolásmód játékos kiegészítéseivel jelenik meg. Jézus megkeresztelésének két csukott szemmel mosolygó halacska – ősi Krisztus-jelkép – örvendezik, (8) akik mintha a csodás halfogásból kimenekülő két hal lenne.

 Ugyanitt a hálót húzó tanítványok karjában érezzük az erővektorokat, mert a kifogott zsákmány már csak összefonódó vonalakból áll. (65) Ezek a híres jelenetek, akárcsak a betlehemi istálló képe, (90) templomi üvegablakokként is megállnák a helyüket, főleg a határozottan elkülönülő színek és árnyalatok miatt.

A mértékegységeket, épületek elrendezését, növények, állatok, illatszerek sokféleségét ábrázoló infografikák a szövegnél fontosabbá is válnak, hiszen ezek tudják rendszerben láttatni a tárgyalt fogalmakat. Közülük a bibliakiadások hagyományait is követve kiemelkednek a Szentföldet és a Római Birodalmat különböző szempontokból ábrázoló térképek. 

Ha valaki tüzetesen olvassa a szövegeket, és időt szán a képekre, akkor az utóbbiak némelyike tartósabb benyomást gyakorol a befogadóra, mivel a gyerekbibliák ábrázolásában kiemelkedő minőségűek.

A sokszor visszatérő, sapkás gyereket idéző kérdőjel ikonja viszont felesleges és esetlen.

Bibliai kisokos-01
Facebook/ Miklya Luzsányi Mónika

A Bibliai Kisokos bibliaismereti és kultúrtörténeti kézikönyvként való használatát megkönnyíti a nagy fejezetek színes fejléccel is jelölt elkülönítése. A természeti környezettől a különböző népek, majd az épített környezet kultúráit részletező oldalak után a hétköznapi élet körülményeiről olvashatunk. A szövegegységek igehelyeit a könyv végére elhelyezett 270 számozott végjegyzetben találjuk meg, bár ezeket valószínűleg főleg a felnőtteknek szánták, akik szintén sokat tanulhatnak a könyvből. Mivel a Biblia a keresztyének számára nem elsősorban kultúrtörténet, hanem isteni kinyilatkoztatás, a háttérinformációk között joggal keressük a hitvallást. Miklya Luzsányi Mónikában nem is csalódunk, mert a maga egyáltatlán nem tolakodó módján, teljes természetességgel tesz bizonyságot a bibliai igazság érvényességéről többes szám első személyű kijelentéseivel – például „szemünket a test lámpásának nevezi” (73) –, vagy az időjárás szélsőségeiről szóló részt azzal zárja, hogy aki „Istenre alapozza az életét, az viszont a legnagyobb viharban is állva marad”. (25) A műveltséganyagban való elmélyülésnek ezek a tömör összefoglalói adják meg a savát-borsát, egymondatos igemagyarázatként.

 

Kovács Gergely

 

Miklya Luzsányi Mónika: Bibliai Kisokos – Mai kérdések a Szentírás titkairól

Illusztrátor: Nemes Anita

Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 2023

128 oldal

7999 Ft



[1] Mészöly Ági: Rémes a legtöbb gyerek-Biblia, de…, 

további Kritikák

A varázsmese az örök Anyegin-strófában, avagy az olvasás nehézségei

M. Kácsor Zoltán A tolvaj ajándéka című kötetéről Kovács Gergely írt kritikát.

Tovább
Amikor kezedbe kerül múlt és jövő

Pataki Mónika Lilla kritikája Pifkó Célia A holdfény őrei I. – A Füveskönyv című kötetéről

Tovább
Fuszulyka, pirog és khorkhog

Szokács Eszter írása Kalas Györgyi Világkóstoló című kötetéről. 

Tovább