Talán még sosem volt ekkora a generációk közti digitális szakadék, mint napjainkban
Az „alfa generációnak” is nevezett, 2010 után született gyerekek már erősen digitalizált világba érkeztek. A szülők, nagyszülők és pedagógusok próbálnak ugyan lépést tartani ezzel a változással, de az is egyre inkább nyilvánvaló: itt már nem csupán a felhasználói és kompetenciákbeli különbségről beszélhetünk: a „digitális bennszülöttség” ennél jóval többet jelent.
Egyes vélemények és felmérések szerint a rendszeres, hosszú ideig tartó képernyő- és világháló-használat hatására megváltozik a gondolkodási struktúra, a tanulástechnika, a befogadói attitűd, a nyelvi kompetencia, az olvasástechnika és az olvasási szokások, új síkra terelődnek a társas kapcsolatok, valamint csökken a fizikai aktivitás.
Nagyon fontos azonban hangsúlyoznunk: változásról van szó, amivel egyaránt együtt jár számos jelentős előny is, a hátrányok mellett.
Tehát ebben az esetben is igaz: az új jelenség kategorikus elutasítása helyett próbáljuk meg minél jobban megismerni azt, és az előnyökre fókuszálva, tanuljunk meg okosan együtt élni vele, kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.
A 2020-as járványhelyzet különös hangsúlyt adott az internetnek
Ma már tudjuk: a világháló segítsége nélkül sokkal nagyobb traumákat, veszteségeket okozott volna a karantén időszaka gazdasági, kulturális és társadalmi szempontból. Erről persze a szerzőnek 2018-ban, a könyv születésekor még nem lehetett sejtése, épp ezért a témának effajta árnyalásával némileg adós maradt Marc-Uwe Kling A nap, amikor a nagymama tönkretette az internetet című művében, ami minden más szempontból valóban remekül felépített kötet.
Tökéletesen megfelel a célkorosztály olvasási és mesehallgatási igényeinek, tartalmi és formai szempontok szerint egyaránt. A szöveg nagyméretű betűkkel, szellősen szedett, sok képpel illusztrált, terjedelme pedig még a kezdő olvasókat sem rettenti el.
Fanyar, ironikus humora pedig nemcsak az óvodás-kisiskolás korosztály számára vonzó, hanem adott esetben a felnőttnek is élvezetessé teszi a felolvasást.
A történet középpontját az a kérdés adja, hogy vajon mi történik egy átlagos család hétköznap délutánjával, ha hirtelen eltűnik a világból az internet?
Hogyan befolyásolja a mindennapi életüket, milyen reakciókat vált ki belőlük? A válasz (mint ahogy fentebb említettem) kissé didaktikus.
Hiszen a történet szerint az első sokk és bosszankodás után (miután nem lehet zenét hallgatni, tévét nézni, online játszani, csetelni a barátokkal, dolgozni, ezért korábban kell hazajönni a munkahelyről, a hazafelé úton meg persze el is téved az ember GPS nélkül…) a konklúzió mégiscsak az lesz, hogy minden családtag rájön: valójában az élet jobb, tartalmasabb, szórakoztatóbb internet nélkül.
Hiszen újra fel lehet fedezni a közös játék, történetmesélés, zenélés és tánc élményét, előkerülnek a régi emlékek, és a nem működő GPS-nek hála, a család véletlenül talált hatalmas adag friss szamócával gazdagodhat, a nagylány, Luisa, pedig egy új udvarlóval, az eltévedt pizzafutár személyében.
A történet nagyszerűsége a fő mondanivaló mögött meghúzódó részletekben rejlik
Az egyik, ami kiemelendő, az a jól szerkesztett, minden didaxist nélkülöző ismeretterjesztés. Az egész szövegen finoman fut végig az ismeretanyag, amit az internetről, annak működéséről, kialakulásáról, felhasználásáról egy óvodás-kisiskolás korú gyereknek tudnia érdemes.
Astrid Henn végtelenül humoros, játékos illusztrációi pedig önálló információhordozóként is plusz tartalmat nyújtanak, segítve a megértést. Talán ennél a pontnál lehetett volna kicsit erőteljesebb nyomatékot adni az internet előnyeinek, hogy teljesnek érezze az olvasó az egyensúlyt.
A másik nagyon fontos erőssége a kiadványnak az általa közvetített családkép, hiszen egy ideális családot mutat be. Nem idealizált családot, hanem nagyon is valószerűt.
Ebben a családban is akadnak problémák
A gyerekek közt van lázadó tinédzser, szemtelen kiskamasz, a szülők éjjel-nappal dolgoznak, a nagypapa kissé fontoskodó, a nagymama meg néha zsörtölődik vele. Ennek ellenére minden kapcsolatot átsző a derű és az elfogadás.
A szülők hidegvérrel kezelik Luisa kamaszkori különcségeit, a kiskamasz Max türelmesen magyarázza el az óvodás húgának az internet működését, és alapvetően – minden bosszúság ellenére –, mindenki egy pillanat alatt meglátja a jót a váratlan helyzetben. A nagymamát sem hibáztatja senki az internet elromlásáért, ellenkezőleg: mindenki őt nyugtatja, vigasztalja.
A címnek köszönhetően a fókusz azonnal a nagymamára helyeződik. Az utóbbi időben mintha egyre több olyan könyv jelenne meg a gyerekkönyvpiacon, aminek a főszereplője valamelyik nagyszülő, illetve a cselekmény központjában a nagyszülő-unoka kapcsolat áll.
A generációk összetartása, egymáshoz való viszonya olyan szempont, amire fontos nagy hangsúlyt helyeznünk. Hiszen a nyugati társadalmak elöregedése és a fent említett hatalmas, generációk közti digitális szakadék miatt, időseinknek egyre nagyobb szükségük lesz a fiatalok támogatására. A fiatalok pedig egyre inkább csak az idősek személyes tapasztalataiból ismerhetik meg a virtuális téren kívül létrejövő emberi kapcsolatok, tevékenységek izgalmasságát, sokszínűségét, mint ahogyan az – hétköznapi példákon keresztül – ebből a történetből is kiderül.
A történetbeli nagymama és legkisebb unokája, Tiffany, ennek a folyamatnak válnak szimbolikus alakjaivá. Nagymama hozzá nem értése miatt romlik el az internet, ezzel előidézve azt a helyzetet, aminek köszönhetően újra előkerülnek a régmúlt idők családi szórakozásai, időtöltései, új dimenzióba helyezve az egymáshoz való kapcsolódást.
Tiffany bár azt sem tudja, hogyan működik az internet, és pontosan mit is jelent, mégis olyan természetes alkotóeleme hétköznapjainak, mint az óvodába járás.
Mégis ő kéri majd a történet végén nagymamáját, hogy ha lehet, próbálja meg újra elrontani az internetet.
Tiffany az a kisgyerek, aki még kétségbeesve igényli a virtualitástól mentes valóságot (a történet legelején is ő az egyetlen, aki nem online időtöltéssel szórakoztatja magát, hanem kirakóst játszik), és aki számára kicsit riasztó, mennyire nélkülözhetetlen eszköz családja többi tagja számára az internet.
Ő még keresi az egyensúlyt a két világ között.
Szülőként és pedagógusként pedig az a feladatunk, hogy meghalljuk a körülöttünk élő Tiffanyk kérését, és tegyünk meg mindent annak teljesítésének érdekében. Kezdhetjük mindjárt azzal, hogy közösen elolvassuk ezt a könyvet.
Pásztor-Csörgei Andrea
Marc-Uwe Kling: A nap, amikor a nagymama tönkretette az internetet
Illusztráció: Astrid Henn
Scolar Kiadó, 2019
68 oldal
2999 Ft