Vissza
  • 2024.04.15
  • Pataki Mónika Lilla

Amikor kezedbe kerül múlt és jövő

Pataki Mónika Lilla kritikája Pifkó Célia A holdfény őrei I. – A Füveskönyv című kötetéről

Ha vakációs ifjúsági regényre gondolunk, valószínűleg sokunknak az osztályon belüli problémás kapcsolatok, illetve a belőlük való menekülés jut elsőként eszébe. Ebben a vakációs kalandregényként aposztrofált, kilenc éven felülieknek szóló kötetben egy testvérpár nem mindennapi nyári szünetét követhetjük nyomon, Kertész Erzsi ajánlójából pedig az is kiderül, hogy a történetet a boszorkányok világának sejtelmei szövik át.

Rögtön a rövid prológusban egy rejtélyes eltűnés szemtanúi leszünk: két asszony, Boronia, a rab és az őt börtönbe juttató Nigella egy könyv lapjaiból felszálló füstfelhőben köddé válik. A kapcsolat köztük és főhőseink között még sokáig rejtély marad, a szerző fejezetről fejezetre újabb titkokat tár fel az olvasó előtt, homályos utalásokat illesztve a sorok közé.

Pifko Celia Horvath Ildi PATAKI MÓNIKA LILLA-03

Pifkó Célia neve bizonyára sokunknak ismerősen cseng, hiszen azon túl, hogy magyartanárként dolgozik, meséket és gyerekkönyveket ír, az olvasás népszerűsítésével kapcsolatos interjúi pedig a Képmás Magazin honlapján jelennek meg, de emellett Rúzsa Magdival közösen dalt is szerzett a Fuzetea kampányán belül. Az esztergomi születésű szerző Szegeden diplomázott, majd a MOME kultúramenedzsment szakára járt, és a Károli Gáspár Református Egyetem gyerekirodalmi továbbképzésén is részt vett.

Pifko Celia Horvath Ildi PATAKI MÓNIKA LILLA-05

Szerepelt néhány antológiában,[1] kisebbeknek szóló könyvei, a Lóci és Pötty (Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2021) és a Szörnyek a szobádban (Képmás 2002 Kft., 2018) Orosz Annabella illusztrációival láttak napvilágot, legújabb kötete, A holdfény őrei-sorozat első része, A Füveskönyv (Cerkabella Könyvek, 2023) pedig Horváth Ildi rajzaival jelent meg.

Pifko Celia Horvath Ildi PATAKI MÓNIKA LILLA-06

A Füveskönyv felkerült a Nők Lapja 100-as listájára, Az Év Könyve Irodalmi közönségdíján a legjobb 30 közé jutott, a 2023-as 29. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár olvasójátékán az 5–6. osztályosoknak szánt könyvként szerepelt, valamint a HUBBY Év Gyerekkönyve Díj pályázatára is jelölték.

A titokzatos múlt, a varázserejű könyv és növények, majd a később megjelenő rejtélyes varjú alakja 

halványan idézi a Harry Potter-könyvek világát, ugyanakkor míg Rowling saját univerzumot teremt a kilenc és háromnegyedik vagányon túl, Pifkó Célia főhősei egyszerű hajóúttal jutnak el a cselekmény helyszínére,

egy mindentől távol eső szigetre. Nem derül ki, pontosan hol fekszik ezen földdarab, csupán annyit tudunk meg, hogy valahol északon, és – a gyerekek nagy bánatára – még internet sincs, hogy valamiféle kapcsolatban maradhassanak barátaikkal. Az unalmasnak ígérkező vakációt a titokzatos Füveskönyv forgatja fel fenekestül: a szobájukba csempészett könyv üres lapjain időnként versek tűnnek fel, amelyek egy rejtély megoldására ösztönzik a fiatalokat:

„Ne várj tovább, itt az idő,

te kezedben múlt és jövő!”

Pifko Celia Horvath Ildi PATAKI MÓNIKA LILLA-01

Izgalmas a külsőségekben megjelenő kontraszt, amely a jelen és a múlt, a látszat és a mögötte megbújó titkok szimbóluma. Persica és Erinus nénikéje, Akebia például egy ütött-kopott, almazöld bogárhátúval közlekedik, míg otthona a középkort idézi:

„A mennyezetről egy fakeretes kocsikerékcsillár lógott vasláncokon, erre körben gyertyák voltak rászúrva. A szoba egyik falán egy vesszőből font seprű, régi földművelő kéziszerszámok, címerek, fegyverek lógtak kaotikus összevisszaságban.”

Szomszédjuk, Polli Podiopsida neonzöld gumicsizmában tűnik fel először, lakása a rózsaszín árnyalataiban pompázik. „Mindenhol pedáns rend uralkodott, látszott, hogy a tulajdonos kínosan ügyel a tisztaságra. A lakkozott hajópadló olyan fényesen csillogott, hogy Persica csak óvatosan mert lépkedni rajta, mert attól félt, hanyatt vágódik.”

Ezzel szemben kertjében „nyoma sem volt a házra jellemző rendnek és tisztaságnak: kaotikus összevisszaságban burjánzott ott a sok különböző növény”.

Ahogy a múlt emlékeit őrző helyszíneken járunk, a színek és formák úgy válnak egyre komorabbá és borzongatóbbá. A boszorkányos múlt titkait kutató testvérek a helyi könyvtárban, egy várban és az elátkozott kertben is járnak.

 Nem csupán a könyvtáros, Cytisus Scoparius varjúra emlékeztető alakja és rikácsolása, de a könyvtár épülete is gótikus hangulatot idéz: „Az íves fakapu kazettás szárnyait faragott fejek díszítették. A gonosz fintorba torzult arcokat burjánzó liánok fonták körül, melyek két oldalon felfutottak egészen a kapuszárny tetejéig, ahol úgy fonódtak egymásba, mintha örökre zárva akarnák tartani a bejáratot. [...] A lépcsőket csak halványan világította meg a pislákoló lámpák fénye, de még azt a kevés fényt is elnyelték az ódon hangulatot árasztó lámpabúrák, amelyek emberi koponyákat formáltak.”

A szigeten zajló események, mint a porcelánbéka-kiállítás, a könyvtár és a múzeum igazgatójának egymás ellen elkövetett, „óvodásokat idéző” csínytevései is párhuzamban állnak a Boronia titkához vezető halott kerttel. A boszorkánynak titulált nő egykori otthona egy elhagyatott kert közepén áll. „Az eddigi madárcsicsergést furcsa csend váltotta fel. Még a levél sem rezdült, az égen komor, fekete felhők gomolyogtak.”

A halott kertben található furcsaságok láttán Erinus fejében megfogalmazódik a kérdés, vajon kalandfilmbe illő nyomozásuk nem válik-e horrorfilmmé.

Bár a szigeten mindenki ismer mindenkit, rejtélyek sokasága vár megfejtésre.

Pifko Celia Horvath Ildi PATAKI MÓNIKA LILLA-02

Hasonló különbséget láthatunk a szentivánéji mulatság és a Szomjas Malac fogadó törzsközönsége között is. Míg előbbin a sziget összes lakója részt vesz – faunnak és erdei tündérnek öltözve –, utóbbiról megtudjuk: „Nem kislányoknak való hely az!” – maga az épület is kitűnik a többi közül. S bár az első vendég, akivel itt Persica szóba elegyedik, azonnal a boszorkányokról mesél, a pultos hölgy már kevéssé hisz a varázslatban:

„– Csak nem szerelem van a levegőben? – vigyorgott a pult mögül a kocsmáros Daniellára.

– Van ám a túrókat! Mindenki tudja, hogy a levegőben nitrogén, oxigén, argon és szén-dioxid van.”

Mindenesetre Persicát itt találja meg először a szürke kabátos férfi, aki burkoltan megfenyegeti. Később a hasonlóan bizarr, megközelíthetetlennek látszó Papaver várában ütközik újra belé. Bár az egykori várbörtön helyett egy szívélyes gróf, Adonis Vernalis és rendkívül okos varja, Galanga látja őket vendégül, talányokból itt sincs hiány: egy lila ruhás nő és egy szürke kabátos alak szelleme kísért (és pipázik) a Véres-völgyben álló vár körül.

Mint a kiskamaszoknak szóló könyvekből általában, itt sem hiányozhat az érzelmi szál. Múltbéli szerelmi háromszögek sejlenek fel, főhőseink pedig talán először találkoznak ezzel az érzéssel, s míg Persica viszonzást remélhet Intibus részéről, Erinus csupán Polli néni bájitalában bízhat, hogy boldogságra leljen.

Ahogy arról már volt szó, a növények körbefonják az egész történetet: a Füveskönyv életre kel, ha egy-egy hajtás kerül a lapjaira, Polli Podiopsida a különféle növények csodás hatásainak tudósa, ráadásul a boszorkányperek nagy részében is a különféle főzetekkel való ármánykodás vádja vetett véget sok javasasszony életének.

A kötet különlegessége, hogy a szereplők nevei egytől egyig latin növénynevek, ahogy azt a szerző az utószóban elárulja. 

(Kivéve egyet, e rejtély megfejtése azonban egyelőre az olvasó feladata, így részesévé válva a nyomozásnak.)

A titkok feltérképezése önmagában is lebilincselő olvasmányt ígér, amit az író remek humorral fűszerez. A testvérpár, Persica és Erinus megállás nélküli civakodása frappáns  szópárbajokat eredményez:

„– Szerinted mérgező volt ez a füst? Annyira gyanús színű – aggodalmaskodott Erinus, és gyorsan befogta az orrát meg a száját.

– Hülye vagy! Ha mérgező lett volna, már nem beszélgetnénk – torkolta le a nővére. – Amúgy meg közlöm, hogy ha nem veszel levegőt, abba nagy valószínűséggel belehalsz

– Te vagy a hülye! Mért ne lehetne mérgező? Valami lassan ölős fajta...

– Engem tuti, hogy lassan megölnek a baromságaid!”

A párbeszédek mellett a leíró részek is gyakran megmosolyogtatók:

„Erinus tömzsi, erős testalkatú volt, de a feje még így is aránytalanul nagynak tűnt a testéhez képest. Tömpe orrát annyi szeplő borította, mintha valaki a Tejút összes csillagát rá akarta volna festeni.”

A különc szigetlakók személyisége is sok helyzetkomikumot eredményez. A fiatalok nagynénje, Akebia néni például rendszeresen meghökkentő dolgokat produkál: egyszer sirálynak képzeli magát, majd ördögszekerekre vadászik, de az is kiderül, hogy nagy gonddal őrzi nagyítóját – a hűtőszekrényben.

Szomszédasszonya, Polli Podiopsida szintén különösen viselkedik, egyik reggel arra ébrednek a gyerekek, hogy a süteményeit szólongatja:

„– Hol vagytok?

– Hol, hol. Nyilván szénné égve a tepsiben – kommentálta Erinus.

– Kicsikéim! Zserbó, Kuglóf, Muffin!

– Tébolyodott sziget! Az egyik gyökereket kerget, a másik süteményekkel beszélget.”

A regényt a Füveskönyv lapjairól felsejlő titokzatos versek és Horváth Ildi rajzai teszik még izgalmasabbá. A nagyrészt egyoldalas fekete-fehér képek a szöveg egy-egy pillanatát idézik fel, hol a misztikumot, hol a humort kiemelve.

A belső borítón például a titokzatos varjú és a Fibonacci-spirál látható, a 10. fejezetben a Szomjas Malac felé futó Persica mögött a horgászbolt melletti tetoválószalont láthatjuk, kirakatában a mester kiemelkedő alkotásaival, különböző cápák és halak rajzaival – amelyeket a sikeres horgász azonmód magára is varrathat. Horváth Ildi amellett, hogy könyveket illusztrál, maga is író, tanár, ráadásul nemrég végzett dísznövénykertészként, így teljesen illik a könyv koncepciójába, melyet a szerző az utószóban fogalmaz meg:

„Minden kertnek szüksége van egy jó kertészre. Boronia kertjének is van. Bodoni Jánosnak hívják. Elültetett egy magot. Kitalálta Persicát, Erinust és Akebia nénit, ezzel elindította ezt a történetet. [...] János terve az volt, hogy megismerteti a gyerekekkel a kert virágait.”

Pifko Celia Horvath Ildi PATAKI MÓNIKA LILLA-01
Facebook/ Pifkó Célia szerzői oldal

Noha néhány rejtélyre a kötet végére fény derül, sok más továbbra is homályban marad. Érdekes volna megtudni például, kit rejt a szürke kabátos férfi alakja, akit Persica előbb a Szomjas Malacban, majd Papaver várában egy festményen lát. Szerencsére már előkészületben a következő rész, Az aranypók, így bízunk benne, hogy hamarosan további kérdéseinkre is választ kapunk.

Pataki Mónika Lilla

Pifkó Célia: A holdfény őrei I. – A Füveskönyv

Illusztrátor: Horváth Ildi

Cerkabella Kiadó, 2023

208 oldal

4990 Ft



[1] Karácsonynak ünnepe – 24 mese és vers adventre (Cerkabella, 2022), Tengerecki (Cerkabella, 2021) és 100 szóban Budapest 2021 (POKET Publishing, 2021).

további Kritikák

Tündérország kontra Budapest

Rojik Tamás Holdezüst és Éjsötét címmel megjelent regényéről Szokács Eszter írt kritikát

Tovább
Megtaláljuk a Fiút Názáretben?

Kovács Gergely kritikája Nógrádi Gábor Akit keresnek: Jesua című kötetéről

Tovább
Útközben

Lovas Anett Csilla kritikája Magyar Katalin Jeripusz című, újra kiadott regényéről.

Tovább