Vissza
  • 2021.08.10
  • Pataki Mónika Lilla

A legveszélyesebb szörny

Pataki Mónika Lilla J.K. Rowling Az Ickabog című könyvéről írt kritikát.

J.K. Rowling neve gyakorlatilag eggyé olvadt a Harry Potter-kötetekkel

Az írónőről feltehetően mindenkinek a kilenc és háromnegyedik vágányról induló kalandok jutnak eszébe, noha azóta a felnőtteket is meglepte Átmeneti üresedés című regényével, majd Robert Galbraith álnéven szórakoztatta a krimik kedvelőit a Cormoran Strike-sorozattal.

Ha Harry Potter-rajongóként vesszük kézbe az Ickabogot, nem árt tudni, hogy teljesen más univerzumba csöppenünk, és a szerző nevén kívül tulajdonképpen semmi egyéb közös vonást nem fedezhetünk fel a sikersorozattal – ha csak azt nem, hogy egy hasonlóan izgalmas, szövevényes történetet olvashatunk ezúttal is.

j k rowling ickabog-08
Fotó: wikimedia.org

Padláson porosodó papírok

Rowling sokáig dédelgette az Ickabogot: eredetileg ugyanis két kisebb gyermekének mesélte esténként, és nem tervezte, hogy regénnyé formálja, míg aztán a 2020-as pandémia hatására végül (szerencsére) meggondolta magát. Az egyébként emberjogi aktivistaként tevékenykedő írónő a világot felforgató járvány közepette fejezetenként online publikálva mindenki számára elérhetővé tette a mesét.

A tavaly év végén nyomtatott formában is napvilágot látó könyv különlegessége továbbá, hogy egyes országok könyvespolcairól más-más rajzokkal köszön ránk a kötet, ugyanis a megjelenést megelőzően több országban pályázatot hirdettek a szöveg illusztrálására, így a magyar nyelvű példányt hazánkban élő hét–tizenkét éves gyerekek alkotásai díszítik.

Az Ickabog meghitt családi meséből így mondhatni interaktív könyvvé vált, ráadásul Rowling az eladásból származó bevételét járvány sújtotta családokat segítő alapítványoknak ajánlotta fel.

(Hasonló rajzpályázatot itthon Lakatos István is csinált, ő szörnyeket várt készülő könyvébe, idén pedig Berg Judit jótékonykodik a UNICEF kampányán belül a Két kis dínó-sorozat legújabb meséivel.)

A történet 64 apró fejezetre oszlik, ami akár a felolvasási esték ütemét is jelezhetné, ám valószínűleg nem fogunk tudni megállni egy-egy rész után, hisz az Ickabog – pontosabban létezésének a kételye – folyamatos lázban tartja majd a hallgatóságot.

Képmutatás mesterfokon

A cselekmény egy pompás országban játszódik; Duskáldia, ahogy a neve is mutatja, dúskál minden földi jóban, lakói Jeroboám-, Turonburg-, Lordográd- és Lapuvár-szerte elégedettek, mindenki boldogan éli a rászabott életet. Persze itt is vannak egyenlőbbek az egyenlőknél, ilyen például a Városon Belüli Városban élő Frédi király és két barátja, az ingyenélő bárók, Lebrencs és Swindler, de mivel (ahogy hiszik) mindenkinek annyira jó, ez igazából senkinek sem okoz gondot, a király és udvara nagy tiszteletnek örvend. („Jaj, úgy szeretném, ha ma is integetne nekünk a felséges úr!” – óhajtja a nép a legfőbb királyi intézkedések egyikét, a palotából való integetést.)

A birodalom északi részén ugyan van egy szegényesebb terület, Lápfölde, de efelett nemes egyszerűséggel mindenki szemet huny, hiszen távol van, senkinek semmi keresnivalója arrafelé. Ezt az ismeretlen vidéket is remekül beillesztik a programba: a kietlen tájhoz félelmetes szörny legendáját csatolják, ami éppen alkalmas a rosszalkodó gyerekek ijesztgetésére.

A szörny nem más, mint az Ickabog, aki úgy vált az élet szerves részévé, hogy valójában – a lápföldi Margitot kivéve – senki sem hisz a létezésében.

„Amíg dolgozom, ki ne menjetek a kertből – mondogatták a duskáld szülők a gyerekeiknek –, különben elvisz és felfal titeket az Ickabog!”

A gyerekek játékaiba, meséibe úgy szivárgott be e mumus, mint havas téli estéken a kéményen át a Télapó. Ám „a legendáknak megvan az a furcsa tulajdonságuk, hogy néha önálló életre kelnek”, jelen esetben erről a mesteri módon ármánykodó Swindler kezeskedik.

A báró a butuska király Ickabog-félelmére építve egy egész iparágat, pontosabban hadtestet hoz létre, hogy ezáltal minél nagyobb hatalomra tehessen szert. Fondorlatai félelmetesen okosak és aljasak, s mivel célja elérése érdekében semmitől sem riad vissza, hamarosan nyomorba dönti az országot.

j k rowling ickabog-04

„Önző, hiú és kíméletlen”

A bonyodalom a királyi varrónő halálával kezdődik, a láncreakciót tulajdonképpen Félhetetlen Frédi hiúsága és önzősége indítja el: az uralkodó betegen dolgoztatja úri varrónőjét, hogy a szomszéd királlyal való találkozón egy újabb ruhakölteményben jelenhessen meg. Galombné asszony nem éli túl, árván maradt lánya fellázad a király ellen, és az országban talán elsőként száll szembe a teljesen alaptalanul a hierarchia élére került vezetővel.

A kezdeti fennkölten dicsért boldog békeidőt lassan egy ezzel élesen szembeállított pusztulás váltja fel: a véletlen gyilkosságot szándékos követi, a jólét kegyetlen nyomorba csap át, a legendabeli szörny pedig valósággá válik.

Karakterek karikatúrái

A főbb szereplőkről gyakran olvashatunk rövidebb paródiákat, rögtön az elején így ismerjük meg a királyt:

„A »Félhetetlen« jelzőt a koronázása napján ő maga biggyesztette a neve elé – egyrészt azért, mert jól csengett a »Frédi« előtt, másrészt, mert egy alkalommal sikerült elkapnia és agyoncsapnia egy darazsat, méghozzá teljesen egyedül, ha nem számítjuk az öt lakájt és a cipőpucoló fiút.”

Jellemrajzok helyett Tóth Tamás Boldizsár mesésen fordított beszélő nevei mutatják be a szereplőket: a békés asztalosmester Galomb, a kedves főstrázsamester Bazsaly, míg a minden lében kanál báró Lebrencs, az ármányos pedig Swindler, s erre a névadásra még kontrázik Serbling, a lakáj, aki tudósnak adva ki magát Szélhám professzorként mutatkozik be. Az angol szövegben Captain Roach, azaz Csótány kapitány a magyarban Pondrow, amely név zseniális ötvözete a pondrónak és az elegáns, angolos w-nek.

Jellemfejlődés nem igazán történik, hacsak Swindler még aljasabbá válását ide nem soroljuk, de a kötet végén két szereplő mégiscsak jó útra tér: bukása után a király, és még előtte az ifjabb Pondrow. Pongrác alakjáról már a cselekmény során kiderül, hogy negatív tulajdonságai atyai örökségként kísérik, s ezeket a beidegződéseket nehéz levetkőznie, pozitív üzenetként végül – a körülmények folytán más élethelyzetbe kerülve – mégis sikerül neki.

A bonyolult kapcsolati hálóban elhelyezkedő főhősök ellentétes nézőpontja minden esetben árnyalt: Gréta személyes tapasztalatból állít negatív dolgokat a királyról, míg Berci szülei semmi ilyesmit nem tapasztalván őszintén hiszik, hogy uralkodójuk jó szándékú. Még a nem túl okos, ám annál hiúbb királyra sem tudunk igazán haragudni, hiszen ő gyakorlatilag bábja csupán a két léhűtő bárónak, s végig láthatjuk, hogy hiúsága mellett lelkiismerete is erőteljesen dolgozik, noha hiúsága minduntalan felülkerekedik a bűntudatán. Rowling őt sem menti fel, egészen az utolsó oldalakig – jogosan, hiszen egy jó uralkodó értelemszerűen nem lehet önző (sem buta).

j k rowling ickabog-06

Rowling ügyesen ötvözi a mesei elemeket a politikával

Az Ickabogban néhány klasszikus mese is felsejlik, a Grétát elrabló Bokk például Hófehérke és a vadász jelenetét idézi, míg a Dagony néne árvaházában sínylődő gyerekek – már csak a nevük hallatán is – Jancsi és Juliska történetét juttatják eszünkbe.

A hallgatóságnak talán fel sem tűnik, hogy az előbb még „Hófehérke vadásza” vitte Grétát „Jancsi és Juliska mézeskalács házába”, most pedig már az adórendszer és az infláció a téma, mi, felnőttek pedig letörölhetünk egy izzadságcseppet a homlokunkról, amiért Rowling ennyire érthetővé téve magyarázza el a gazdasági mechanizmusokat.

A politikai színtéren zajló kizsákmányolás, képmutatás, sikkasztás, a diktatórikus hatalom kiépítésének mozzanatai párhuzamba állíthatók bizonyos történelmi és aktuálpolitikai eseményekkel.

Láthatjuk, ahogy az ellentétes nézetek barátságokat tesznek tönkre (Galomb mester és Bazsalyné összevesznek, mert előbbi kételkedni kezd a királyban), hogy a szemfényvesztő propaganda a legjobbakat is bekebelezheti (Berci is elszakad Grétától, amikor a lány kritikus szavakkal illeti az uralkodót), hogy aljas és hazug intrikákkal miképp lehet a senkiből valaki (a semmirekellő Swindler bárótól retteg az udvar), vagy hogy a társadalmi körülmények hogyan semmizhetik ki a becsületes polgárokat (Henni az udvartól távol kezd új életet, a magas adók okozta nyomor miatt azonban árvaházba kényszerül adni gyermekeit).

A gonoszság árnyalatai

A jó ügy oldalán álló Gréta és Eslanda kisasszonyoknak a hatalomnak nem behódoló, bátor forradalmához csatlakozik kissé megkésve Berci, majd még később Pongrác, de idővel a sanyargatott nép, a tömlöcbe vetett ártatlanok is fellázadnak az önkényuralom ellen. Szegény és gazdag, gyermek és felnőtt között is egyaránt látunk jószándékú és gonosz szereplőket: az ifjabb Pondrow apja mentalitásához mérten viselkedik, Undok Janó pedig Dagony nénéhez hasonlóan bánik társaival. Negatív szereplők tucatja vonul fel, és bár némelyikük ironikusan megrajzolt, már-már nevetséges alak (például a király vagy a teli szájjal részvétet nyilvánító Lebrencs), mégis félelmetesen reális személyiségeket kaptak.

 Megismerhetjük a következményeit annak, ha a butaság önzéssel párosul, vagy ha épp az okosság jár kéz a kézben a gonoszsággal, de láthatjuk azt is, hogyan hat a félelem és a zsarolás az emberekre.

Van, aki csupán a munkáját félti, más a szeretteit, s csak az igazán kivételesek engedhetik meg maguknak, hogy nemet mondjanak a fenyegetésre – az ő sorsuk viszont a börtön lesz.

„Hazugságok hazugságok hátán. Ha az ember egyszer elkezd hazudni, muszáj folytatnia, és olyan lesz, mint a léket kapott hajó kapitánya, akinek mindig újabb meg újabb lyukakat kell betömködnie, ha nem akar elsüllyedni.”

Rowling egyértelműen a gyerekek kezébe helyezi a megoldás kulcsát, ők hozzák el a reményt Duskáldia lakói számára.

j k rowling ickabog-07

„A könnyek ugyanúgy gyógyítják a lelket, mint a nevetés”

Az írónő nem csupán Duskáldia belügyeit, de az ember belső gondolatait, érzéseit is meglehetősen nyersen, köntörfalazás nélkül írja le, így a harag, a düh és a gyász testközelből érezhető át.

A történet során pedig jó párszor találkozunk a halállal, mi több, gyilkossággal, de árván maradó gyerekkel is, ami sokkal katartikusabb élményt jelenthet, mint a mesékből ismert szenvtelen megfogalmazás: „a szegény öregember meghalt”. Még a Grimm-mesék brutalitásához sem igen hasonlítható, hiszen nem magán a cselekedeten, a testi kínzáson van a hangsúly, hanem a lélektani változásokon, a szeretteiket elvesztők érzésein.

A problémáktól való távolságtartást segíti a fantáziahelyszín, az időbeli távolság (királyság kora, lovaglással, postakocsival), mégis átérezhető marad a célzott olvasóközönség számára az ő életkorukhoz hasonló főhősöknek köszönhetően.

Mindezt humorral vegyíteni nem egyszerű feladat, Rowlingnak mégis sikerül: a gyász intimitásával helyezi szembe a szinten álruhás Serbling eltúlzott, groteszk színészkedését, amikor egy nem létező hősi halott nem létező anyjaként a nem valódi temetésen rikácsolva próbálja minél látványosabbá tenni nem valódi szenvedését.

A rengeteg, kíméletlenül elénk tárt halál, szenvedés és gonoszság elég nyomasztó atmoszférát teremt, ám ezt sikeresen ellenpontozzák a kedves gyerekrajzok, a jól eltalált humor és a lendületes cselekmény. (Arról nem beszélve, hogy egy hétköznap esti híradó sokszor sokkal nyomasztóbb, mint a mesében feloldott, megoldott események.)

j k rowling ickabog-03

Egyszer volt, hol nem volt

A korosztályi besorolás nehézségeire kiváló példa lehet ez a kötet, hiszen az írónő és a rajzpályázati felhívás szerint is hétéves kortól olvasható mese, a különböző könyvesboltok mégis ettől eltérő korosztályi besorolást alkalmaznak. A Bookline hét–tíz éves, a Pagony kilenc–tizenkét éves, míg a moly.hu olvasóközönsége egyenesen tizenkét év felettiek kezébe adná csak az Ickabogot.

Rowling kimondottan felolvasásra javasolja művét, ami több szempontból is fontos, ha a hét–nyolc éveseket szólítjuk meg a mesével.

Rowling ironikus hangvétele kimondottan szórakoztató, de előfordulhat, hogy egy súlytalanabb meséken edződött gyermek számára nem egyértelmű, vagy nehezebben érthető emiatt az egyes szereplők valódi jelleme, márpedig az ilyen összetett, intrikákkal teli és több szálon futó cselekményű könyvnél ez elengedhetetlen. Másfelől az emberi aljasság olyan mélységekben jelenik meg a kötetben, amilyenről minden szülő őszintén reméli, hogy gyerekének sohasem kell megtapasztalnia, megnyugtató tehát a tudat, hogy még Duskáldia birodalmában sem hagyjuk egyedül szembenézni ezzel a kisebbeket. Harmadrészt pedig a már említett politikai-gazdasági-társadalmi tartalom is sok kérdést vethet fel (befolyás, adóterhek, hatalommal való visszaélés, társadalmi egyenlőtlenség stb.), amiben a szülő gyakorlati segítséget nyújthat, magyarázattal szolgálhat.

j k rowling ickabog-02

Nincs dicsőség

Rowling az előszóban elárulja, hogy maga az ickabog szó az „Ichabod” névből ered, melynek jelentése: „nincs dicsőség”.

A meseregény egyik legelgondolkodtatóbb szála a filozófiai mélységekkel kacérkodó Ickabog-„eredetmítosz”. Ehhez Rowling bevezette a „szűrletés” fogalmát, amely folyamat valójában a születéshez hasonlatos, annyi különbséggel, hogy az Ickabog szűrletés után meghal, utódai pedig olyan habitust örökölnek, amilyen környezet a szűrletés pillanatában körülvette őket.

A mítosz szerint az Ickabog gyűlöletben fogant leszármazottja az emberiség, ami nagyjából a rousseau-i tézis kiforgatása: az eredendően jó ellentéteként az ember mint eredendően rossz jelenik meg.

„S egy átkos napon Gyűlölet
az emberfaj szűrlője lett.”

A történet során kiderül, hogy legyen bár az Ickabog akkora, mint két ló, a legveszélyesebb szörny valójában az emberben lakozik.

Pataki Mónika Lilla

 

J. K. Rowling: Az Ickabog

Illusztrátorok: a pályázat nyertesei
Animus Kiadó, 2020
291 oldal
4790 Ft

 

további Kritikák

„Először is egy könyvet keresünk, ami rólunk szól”

Kovács Gergely együtt száguld Vajon Nagyival a városban.

Tovább
A családi vígjátékok esete az analitikus pszichológiával

Piret Raud Segítség! Anyu összement! című könyvéről Nagy Márta Júlia írt kritikát. 

Tovább
Mesék maszkon innen és túl

A láthatatlanná tevő maszk című kötetről Zólya Andrea Csilla írt kritikát.

Tovább