Milyen változásokat hozott a kiadó életében a karantén?
Március közepe óta otthonról dolgozunk, de ez a munkánk jellegének köszönhetően nem jelent gondot a számunkra. A szerkesztők korábban is voltak már egy-egy napot home office-ban, de most arról is megbizonyosodhattunk, hogy a könyvkészítés egész folyamata (szerkesztés-műszak-grafika-korrektúra) gördülékenyen bonyolítható le online.
Szinte azonnal áttértünk a különböző feladatokhoz alkalmasabb platformokra, és nagyszerű volt megtapasztalni, milyen rugalmasan kezelik a változásokat a kollégák. Persze rettenetesen hiányzik a kiadó: a jövés-menés, a közös ebédek és ötletelések, a személyes beszélgetések az alkotókkal. Ezeket online találkozókkal és értekezletekkel, vagy épp virtuális kávézással igyekszünk pótolni.
Nemzetközi szinten is átrendeződött a könyvszakma. Mindig is tavasszal rendezték Bolognában a legnagyobb nemzetközi gyerekkönyvvásárt. Idén az időpontját először májusra tolták el, majd végül csak virtuálisan tudták megtartani.
A kiadók különböző megoldásokat választottak a könyveik bemutatására (az online meeting/előadástól kezdve a promóciós videóig), de meggyőződésem, hogy a személyes jelenlét és az aktív nemzetközi interakció (a közös vacsorák, események) hatékonyságát nem érhetjük el így, a vásárlási kedv pedig érzékelhetően visszaesett. Ahogy az olvasóink, úgy mi is szeretjük kézbe venni a könyveket, belelapozni, beleszagolni az illusztrált kiadásokba, mielőtt a vásárlás mellett döntünk.
Hogyan próbálják meg átvészelni a jelenlegi helyzetet?
Alaposan át kellett gondolnunk az éves kiadói tervet és a példányszámokat, hiszen a vírusterjedés szempontjából előttünk járó országok példáin jól látszott, hogy az iskolák és munkahelyek után szükséges és logikus lépés lesz a könyvesboltok és könyvtárak bezárására is. A csatornák, amellyel az olvasóinkat el szoktuk érni, leszűkültek és megváltoztak. A könyvfesztiválra érkezett volna Jo Nesbø, a norvég krimikirály és egyben a Pukipor-sorozat szerzője, rettentően vártuk az alkalmat, amiről most le kellett mondanunk.
A kommunikációnkban az online tér vált elsődlegessé, és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a családokat segítsük ebben a szokatlan helyzetben, hiszen az otthonunk most egyszerre lett iskola, munkahely, játszótér, menza és szórakoztatóközpont...
Ezért a fő témáink is ezekhez az új feladatokhoz kapcsolódnak: otthon tanulunk; otthon játsszunk; otthon szórakozunk. Nagyszerű érzés volt, hogy a szerzőink azonnal belevetették magukat a közös munkába, így elindíthattuk a mesevideóinkat (M. Kácsor Zoltánnal, Sárvári Györgyivel), egy Budapesthez kapcsolódó játéksorozatot (Tittel Kingával), különböző ismeretterjesztő programokat (Bajzáth Máriával, Lőrinc Lászlóval); valamint foglalkoztatókat (Horváth Ildivel), kvízeket és személyes könyvajánlókat tettünk az olvasóink számára hozzáférhetővé.
És persze a józan ész megőrzése érdekében: dolgozunk. Ezekben az aggodalommal teli hónapokban különösen nagy öröm, amikor nyomdába megy egy könyv, ahogy május elején Bajzáth Mária magyar népmeséket tartalmazó kötete, a Gingalló.
Eközben dolgozunk a megjelenés előtt álló könyveinken: készül a várva várt 25 szelfi a török korból; a Zabaszaurusz negyedik része, egy új Budapest böngésző Vidák Zsolttól; Polgár Judit versenyre felkészítő sakkos könyve; és a kamaszok kedvencei: a Caraval és a Tél jegyeseinek befejező része. De nyakig vagyunk a 2021/22-es tervekben is, és én személy szerint alig várom, hogy ezeket az izgalmas projektjeinket a nagyközönség elé tárhassuk majd.
Nem utolsósorban pedig, a könyvfesztivál első napján a Libri Kiadói Csoport útnak indította a blogját is, a Nyugati teret. Itt – egy virtuális magazinhoz híven – szerzőinkhez és könyveinkhez kapcsolódó hírek, háttérinformációk olvashatók, és a szerkesztőség is beszámol róla, min dolgozik, vagy mit olvas épp.
Mit gondolnak, hogyan alakíthatja át a kiadói életet a jövőben a mostani állapot?
Ezt nehéz lenne most megmondani, hiszen az sem látható még, meddig tart egyáltalán a pandémiás helyzet, mit okoz az újranyitások hulláma. Sok ember gazdasági helyzete vált bizonytalanná, és ilyenkor, érthető módon, a könyvek vásárlásának igénye kevésbé sürgető. De a könyvszakma több válságot átvészelt már, bízom benne, hogy most is jól kezeljük a helyzetet.
Jelenleg, ha lehet, még fontosabb az olvasók igényének figyelése (például jelentősen megnőtt a foglalkoztatók iránti kereslet), és a gazdasági környezet folyamatos monitorozása. 2020 minden bizonnyal ki fog hatni a 2021-es évünkre is, de bízom benne, hogy a kezdeti sokk után a kulturális élet lassan újraindul – hiszen most óriási szükségünk van a töltekezésre, a minőségi kikapcsolódásra.
Tervezik, hogy a későbbiekben nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezettudatos életmódra nevelő, a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztető könyvek megjelentetésére?
Már az idei terveink között is több környezettudatos kiadvány szerepelt, és remélem, a gazdasági körülmények lehetővé teszik, hogy megjelentessük őket.
Számunkra nagyon fontos a környezettudatosság, ezért is válogattuk be az 50 elszánt magyar nő közé Ürge-Vorsatz Diána klímakutatót: lényeginek tartjuk, hogy tudósok határozzák meg a környezeti hatásokkal kapcsolatos gondolatainkat, és ne a vágyaink vagy a félelmeink. Sajnos Diánáék nemzetközi kutatócsoportjának eredményei azt mutatják, a jelenlegi, járvány okozta csökkentett üzemmód nem hat ki érdemben az éghajlatváltozásra, ahogy eleinte sokan reméltük. Vagyis sok dolgunk van még, szükség lesz a környezettudatos könyvekre, és a családok részéről a tudatosságra.
Ayhan Gökhan