A gyerek- és ifjúsági irodalom szempontjából hogyan alakult 2023, voltak-e meglepő fordulatok, láthatók-e új trendek idehaza?
Új trendekkel nem találkoztam, a klasszikus ifjúsági történetek díszletei például sok esetben vámpíros, halloweenes kulisszák, tehát sok mese még mindig Roxfort varázsköpenyéből bújt elő, illetve ott vannak a „mini-tini”-történetek (például Rachel Renée Russelltől az Egy Zizi naplója), amelyek egy célzott korosztály problémáit írják körül. Itt sincsenek újdonságok, legfeljebb többször tűnnek fel okoseszközök, telefonok, órák… Szóval inkább profizmust érzek, főállású munkát, semmint egy új Végtelen történetet…
Melyik három gyerekkönyv volt számodra tavaly a legérdekesebb, a legfontosabb, és miért?
Kiss Ottótól az Ég Bolt (Móra) melankolikus, mégis életigenlő kötet (Csörgei Andrea tanulmánya ITT olvasható a kötetről) , tele olyan meglátásokkal, amelyeket akár a gyerekek is mondhattak volna, de persze ott az egész mögött a felnőtt író bölcsessége. Bár vannak gyerekkönyvek, amelyek szembenéznek a halál kérdésével, kevés beszéli el közben az Istennel való találkozásokat. Kiss Ottó Ég Boltjában nem az a kérdés, hogy létezik-e Isten, hanem hogy mi volna, ha nem lenne…
Mészöly Ágnestől a Nap aranya, Hold ezüstje (Trend Kiadó) végre olyan irodalmi értékű, időtlen varázskötet, amelyben nem az a titok, hogy mi van az üveghegyen túl, hanem hogy mi van bennünk, amit veszélyesebb megközelíteni, mint a tükörfényes hegycsúcsokat. Ki tudjuk-e kerülni a sorsunkat? Létezik-e eleve elrendelés? Valós helyek-e a csodával határos idilli kertek? Vannak-e ennél izgalmasabb kérdések? ( ITT olvasható a könyv ajánlója, ITT pedig egy interjú a szerzővel. )
Kadri Hinrikus Tacskó és Dog (Cerkabella) című könyve azért tetszik, mert kutyás történetekből sosem elég, főleg azokban az időkben, mikor egy élelmiszerboltban lassan több a kutyaeledel, mint a pékáru. Tudjuk, hogy milyen a kutya–macska-barátság; azt már kevésbé, hogy milyen két eltérő habitusú és méretű kutya viszonya, azaz miképp aránylik a hatalmas dán dog ugatása a kurta lábú tacskó morgásához. A könyv világa tükrözi a kutyák kiszámítható reakcióit. Mégis, vajon vannak-e ezeken a rutinmozgásokon túl érzelmek, amelyek meghatározzák két állat viszonyát, akár barátságát? Eláruljuk: persze hogy vannak. (A kötetről Nagy Gabriella Ágnes írt ajánlót a Mesecentrum számára.)
Melyik volt szerinted a legjobb könyves esemény vagy műsor (videó, podcast stb.) 2023-ban?
A november 24. és 26. között megtartott KidExpó a Papp László Budapest Sportarénában, azon belül is a kortárs gyerekkönyveket ajánló Olvasósarok programsorozat.
Véleményed szerint melyik volt a legjobb, könyvekhez kapcsolódó egyéb műalkotás (film, színházi előadás stb.) 2023-ban?
„Álmodozni tilos” – hangzik el a Wonka című ifjúsági látványmoziban, amely Roald Dahl 1964-es Karcsi és a csokoládégyár című regényének előzményfilmje. A mesékben – ahol igenis kell álmodozni – minden fekete és fehér, majdnem úgy, mint a csokiknál, hiszen van sötét és fehér csokoládé is. A fantázia hol a képzeletünkben jelenik meg, hol a szemünk előtt, máskor pedig a nyelvünkön. A Wonka igazi családi nassolás, tele kalanddal, amelyben a főszerepet a tizenévesek egyik ikonja, Timothée Chalamet alakítja.
Melyik klasszikus gyerek- vagy ifjúsági könyvet „porolnád le”, azaz várod az újrakiadását 2024-ben?
Szívesen leporolnám az Óz, a nagy varázslót (L. Frank Baum), A spessarti fogadót (Wilhelm Hauff) és Mándy Iván Csutak színre lép című ifjúsági regényét.
Milyen egyéb új megjelenéseket tartasz fontosnak, kiknek a köteteit látnád szívesen 2024-ben?
Fontosnak tartom Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen 2 című verses meseregényét (ITT olvasható róla Harmath Artemisz kritikája ) , és szívesen olvasnék újabb meséket Zalán Tibortól, akár a királylányos meséinek a folytatását is.
MeseCentrum
Körkérdésünkre Harmath Artemisz és Csörgei Andrea is válaszolt.