Milyen változásokat hozott a kiadó életében a karantén?
Egyszerűbb talán azzal kezdeni, hogy mi az, ami nem változott drasztikusan! Mivel a Csimota Kiadó főszerkesztője, Csányi Dóra Strasbourgban él, így számunkra megszokott, hogy a szerkesztés az év nagy részében távmunkában, vagyis online történik. A nyomdai leadásig minden a szokott módon zajlik, a korábban már megkezdett könyveket igyekeztünk, igyekszünk befejezni, de hogy mi lesz később, azt persze mi sem tudjuk. Nagyon bízunk abban, hogy legkésőbb szeptemberben újra el fog indulni az élet. Jó lenne valahogy pótolni az elmaradt könyvvásárokat, és minden olyan rendezvényt, ahol a könyveinkkel jelen szoktunk lenni. Kénytelenek voltunk Lipták Ildikó Csak neked akartunk jót című könyvét online bemutatni, ami a körülményekhez képest nagyon jól sikerült, de őszintén megvallva, már nagyon várjuk, hogy újra személyesen találkozhassunk az olvasóinkkal és a szerzőinkkel is.
Hogyan próbálják meg átvészelni a jelenlegi helyzetet?
Elsősorban igyekszünk nem egymás agyára menni! Ami néha nem könnyű, mert ebben a bizonytalan helyzetben nagyon nehéz tervezni, megjelenjen-e egy könyv, amit már bő egy éve elkezdtünk, vagy nem? Ha igen, mikor, milyen példányszámban, hogyan reklámozzuk? Újabb és újabb kérdések merülnek fel, amire mindig az a válasz, hogy: „Majd meglátjuk!”
Ez a bezártság viszont megmutatta, hogy a mesélésre nagy igény és szükség van. Sorra születnek videók, szerzői felolvasások, például Tasi Katalin a Vízcsepp és A soknevű macska című Papírszínház-meséjét olvasta fel, vagy Várszegi Adél, aki a Gibbon és makákó című könyvét osztotta meg az olvasókkal. A HUBBY short listes Kőlevest pedig Fekete-Szabó Viola gyógypedagógus egy teljes keretfoglalkozással mutatta be a közösségimédia-felületén.
Az Amnesty International Magyarország Emberi Jogi Oktatási programja pedig ismert színészeket kért fel, hogy olvassanak fel a könyveinkből. Pokorni Lia, Az ellenség, Sütő András A fiú és a kém, Nagy Zsolt Barna hajnal, Kovács Patrícia Mi lenne, ha… című kiadványunkat adta elő egy-egy videóban.
Pechán Eszter meseterapeuta pedig vállalta, hogy mindennap felolvas egy Papírszínház-mesét, ami a Csimota YouTube-csatornáján jelenik meg.
Örülünk ezeknek a kezdeményezéseknek, az olvasói visszajelzésekből tudjuk, hogy ezek sokat tudnak segíteni a bezártság enyhítésében.
Itt szeretném még kiemelni azt a gyerekkönyves összefogást, amelynek keretein belül a Cerkabella, a Csimota, a Móra és a Pagony Kiadó egymás után jelentkezett online műsorral az idén elmaradt könyvfesztivál szombatján. Tehát ahogy mindenki, így mi is igyekszünk kapcsolatban maradni a vásárlóinkkal.
Mit gondolnak, hogyan alakíthatja át a kiadói életet a jövőben a mostani állapot?
Véleményem szerint a kiadók sokkal óvatosabbak lesznek a jövőben. Csökkenni fognak az új megjelenések, ami elvileg még jó is lehetne, de szerintem mindenki a biztonságra fog törekedni, ami viszont nem nagyon fog kedvezni a kísérletező, újító, érzékenyítő kezdeményezéseknek. De ne legyen igazam! Minden azon múlik majd, hogy mi lesz a bolthálózatokkal. Az biztos, hogy a kiadók minél inkább próbálnak majd a saját webshopjukon keresztül értékesíteni, ezzel mi sem vagyunk másképpen. Az új honlapunk idén februárban indult el, és a megrendelésekből látszik, hogy a gyerekkönyvekre azért egyelőre még van kereslet.
Tervezik, hogy a későbbiekben nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezettudatos életmódra nevelő, a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztető könyvek megjelentetésére?
Mint minden józanul gondolkozó ember számára, így számunkra is fontos a környezettudatos gondolkozás, a Leon és a környezetvédelem című könyvünk éppen 10 éve jelent meg. A kiadónak viszont nem az a célja és stratégiája, hogy egy-egy aktuális trendnek megfeleljen, hanem hogy jó szövegeket és illusztrációkat jelentessünk meg, vagyis azért, mert egy téma felkapottabb vagy divatosabb, az önmagában még nagyon kevés. Idén viszont úgy alakult, hogy két olyan szöveg is hozzánk került, melyek foglalkoznak ezzel a dologgal. Kollár Árpád Mire jó egy lyukas zacskó? című Papírszínház-meséje egy kidobott műanyagzacskó útján keresztül meséli el, hogy mi mindenre lehet még jó, és hívja fel a környezetvédelemre a figyelmet. A mesét Szimonidesz Hajnalka illusztrációi kísérik. A másik történet Davide Calí A medve és a kardja című története, melyet ősszel szeretnénk megjelentetni, egy erdőt lekaszaboló medvéről szól, akinek szembesülnie kell azzal, hogy a meggondolatlan tette milyen hatással van a környezetére.
Ayhan Gökhan