Vissza
  • 2021.06.15
  • Nagy Gabriella Ágnes

Minden, amit tudni akarsz a gyerekkönyvek nyomtatásáról

Nagy Gabriella Ágnes interjúja Wunderlich Péterrel.

Wunderlich Péter többek közt a Pozsonyi Pagony és a Jaffa Kiadó műszaki tervezését és nyomdai produkciós munkáit irányítja, egyedi bibliofil és művészeti kiadványok létrejöttében működik közre nyomdai producerként. 2020-ban a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Szép Magyar Könyv-díjának elnöke, 2021-ben a zsűri tagja. Rendszeresen tart nyomdaipari, tipográfiai és szemiotikai tematikájú előadásokat. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorjelöltje és oktatója, emellett a Magyar Tudományos Akadémia Szemiotikai Munkabizottságának kutatója.

wunderlich peter-05

A könyvekről, a könyvkiadás technikai hátteréről több helyen tartasz előadásokat. Mik azok a szempontok a gyerekkönyvkiadás, a nyomdai technikák kapcsán, amelyek manapság radikálisan változóban vannak?

Napjainkban már nem csak a nemzetközi könyvvásárokon találkozhatunk a világ vezető könyvkiadóinak a gyerekkönyveivel, a legnevesebb meseillusztrátorokkal. A világhálón mindezen információk elérhetők, sőt a portfóliójukra igényes kiadók figyelemmel kísérik a nemzetközi gyerekkönyvpiac változásait és az aktuális trendet. A mesekönyvek esetében különösen hangsúlyos szempont a könyv díszítése, illetve az egyre igényesebb – és dinamikusan változó – illusztráció. Példaként érdemes megnézni, honnan hová fejlődött és hogyan lett egyre inkább részletgazdag és térbeli a Micimackó-, vagy akár a Kisvakond-karakter. „A technológiai fejlődés tempójának köszönhetően a jelen beszorult a múlt és a jövő közé, egyre kevésbé van aktualitása” – véli Umberto Eco.

Korábban, a ’90-es évekig csigatempóban haladtak a fejlesztések, majd az ezredfordulóig leginkább olyan technológiák bukkantak fel, amelyek viszonylag hamar elévültek, vagy pedig csak ugródeszkát tartottak a következő technológiai vívmányoknak. Ezt követően pedig rohamosan átállt a nyomdaipar a digitalizációra. Egy könyv esetében a korábbi akár két hónapos nyomdai gyártási határidő a korszerű gépeknek és modern gyártás-előkészítési metódusoknak köszönhetően a töredékére, akár két hétre csökkent. A grafikusoknak és a kiadói szakembereknek is ehhez a produkciós tempóhoz kellett alkalmazkodniuk.

wunderlich peter-02

A nyomdaiparban manapság sokkal holisztikusabb szemlélet szükséges, mert egy ennyire sikeresen fejlődő piacon az a cég versenyképesebb, amelyik képes követni az újabb és újabb megrendelői elvárásokat; jó piaci áron mindenfajta példányszám- és minőségi igény kielégítését, és amelyik kellőképpen nyitott a kísérletezésre, a modellezésre.

Már nem elégséges a korábban bevált középszerű megoldásokra és kényelmes konstrukciókra építeni az üzleti modellt. A tervezőgrafikusoknak és műszaki tervezőknek tartott előadásaim során kiemelten fontosnak tartom az anyagismeret – ideértve az anyagok és a technológia találkozását is – lehetőségeinek és korlátainak, illetve a teljes termékszemantikai háttérnek a megismertetését (a tervezéstől a piacról való kivonásig).

Előadásaim során nem fektetek nagy hangsúlyt a múltbeli nyomdaipari ismeretekre, inkább a jelen elvárásait és a lehetséges jövőbeni trendeket igyekszem felvázolni. Így részletesen taglalom a könyvkiadó mint dizájn-team belső működését, az alvállalkozókkal és a külvilággal való kapcsolatukat, hiszen minden, a kiadványon dolgozó szakember – még ha más és más specializációban is – a könyv dizájnere.

wunderlich peter-08

Elkülönítenéd-e a gyerekkönyveket más könyvműfajoktól, és ha igen, miért? Melyek azok az egyéb kiadványtípusok, ahol hasonló problémák vetődnek föl, mint a gyerekkönyvek kiadásának technikai kérdései?

Nyomdatechnológia perspektívában a gyerekkönyv ugyanolyan figyelmet igényel, mint egy akármilyen másik könyv. „A könyvnél nincs funkcionálisan jobb könyv, ahogy a kanálnál sincs jobb kanál” – véli Eco.

Ugyanakkor némelyik gyerekkönyv esetében felmerülnek olyan speciális igények, amelyek leginkább a díszítéssel és a könyvtartozékokkal kapcsolatosak, funkciójukat tekintve pedig gyakran az okostelefonokkal és a digitális applikációkkal szemben is – vagy azokkal együttműködve – képesek erősíteni a könyv „varázsát” a gyerek kezében. Ezeknek az úgynevezett díszítéseknek vagy tartozékoknak az esetében azonban komoly problémát jelenthet, hogy amikor egy kisgyermek érintkezésbe kerül egy tárggyal – így a könyvvel is –, akkor első reakciója a tárgy testi érzékekkel való (szenzoros) felfedezése, vagyis megkóstolása, érintése, szaglása. Alapvető követelmény, hogy a tartozékok ne okozzanak sérülést, fulladást, mérgezést. Ennek a problémának a feloldására ma már léteznek minősítő és minőségvizsgáló intézmények. A speciális használati dimenzióknak a megtervezése a korábban említett termékszemantikai vizsgálat során lehet hatékony.

Miért fontos szerinted a szép gyerekkönyv? Egyáltalán a szép gyerekkönyv a jó gyerekkönyv, vagy az izgalmas, innovatív gyerekkönyvekre kellene jobban odafigyelnünk? Mitől innovatív egy gyerekkönyv technikai szempontból?

A gyerekkönyvek esetében fontos megkülönböztetnünk a gyerekkori fejlődési szakaszokat. A korábban említett szenzoros érzékeléstől kezdve (készülnek könyvek, amelyeket lehet rágni, gyúrni) fontos feltérképezni és figyelembe venni a forma- és a színérzékelést, a szövegek komplexitásának igényeit, a szöveg–kép-arányt, a méreteket, illetve mindezeken felül az adott korosztály vizuális igényeit és korlátait. Azoknak a gyerekeknek, akik már tudnak egyszerűbb szövegeket olvasni, készülnek olyan könyvek is, amelyek extra élményt képesek nyújtani. Például olyan könyv, amelyben speciális – nappali fényben szemmel nem érzékelhető – UV-festékkel nyomtatva a szövegekhez tartozó megfejtések egy, a könyvhöz kapható egyszerű UV-lámpa fényére válnak láthatóvá. De Frankfurtban és Bolognában láttam olyan fejlesztéseket, ahol az egyébként vékony papírba integráltak olyan áramkört, ami – azt megérintve, nem csak szimbolikus értelemben – megszólaltatja a könyvet (állathangokat, effekteket hallhatunk), így közelebb hozza a digitálistechnológia-alapú világot a nyomtatott könyv élményéhez.

A hazai gyerekkönyvek nívóját illetően nyugodtak lehetünk. Rendszeresen részt veszek a nagy könyvvásárokon, és azt látom, hogy a hazai gyerekkönyvek minőségét illetően nem maradunk el a nemzetközi trendtől.

wunderlich peter-07

Azon kevés szakemberek egyike vagy, aki a nyomdai kivitelezés technikai részleteitől kezdve a kulturális, elméleti kontextusokig belátod egy könyv pályáját. Hogyan kamatozik ez a tudás és tapasztalat a mindennapi munkádban, illetve az oktatás során?

A nyomdaiparra és a könyvkiadásra egyfajta panorámaszemszögből tekintek, mert alig tizenhét évesen kitanultam az „ősi” nyomtatást (a magasnyomást), majd négy-öt évvel később, annak nyugdíjba vonulását követően – jobb lehetőségek híján – egy kalandos pályán áramkörnyomtatási technológusként bejártam a nemzetközi mikroelektronika-ipart a Siemens alkalmazásában. Ebben a közel hatéves időszakban megismertem a nagyvállalati kultúrát, nemzetközi tapasztalatokra tettem szert, az angol és a német nyelv magas szintű ismerete pedig segített abban, hogy a következő állomásom az akkor piacvezető Egmont Kiadó lett. Ott és a következő nemzetközi nyomdai produkcióval foglalkozó munkahelyemen ismertem meg a „másik oldal” (megrendelői) elvárásait és a speciális kiadási, tartalomszolgáltatási módokat. Eközben nagy hangsúlyt fektettem a tanulmányaimra, szükségesnek láttam a műszaki ismeretek mellett az elméletek és a speciális kutatások megismerését is.

Az iparágat átfogó gyakorlati és a tudományos alapú elméleti tapasztalatok azok, amelyek a vállalkozásomat is megkülönböztetik a hagyományos hierarchiában és narratívák mentén működő más cégektől.

Abban is bízom, hogy ugyanennek a gyakorlati tapasztalatnak és piacismeretnek révén az oktatói tevékenységem is speciálisabbá válik.

wunderlich peter-06

A szemiotika fontos tudomány abban a tekintetben, hogy a jelek szintjén teszi értelmezhetővé a világot, a világnak pedig része a könyv. Mi az a három alaptétel, amit a gyerekkönyvek kapcsán a szemiotika nyelvén fontosnak tartasz? Vagyis hogyan foglalnád össze röviden a gyerekkönyvek mint könyvtárgyak szemiotikájának az alapjait?

Szemiotikai szempontok szerint a következő pontokat tartom kiemelten fontosnak, amelyek jelentősége már kereskedelmi adatokkal is mérhető:

– A zárt könyv vizsgálata tárgyszerűségében (paraméterek, könyvborító, termékszemantika).

– A nyitott könyv vizsgálata (tipográfia, olvashatóság, tartalom, szerkezet).

– A könyv pragmatikája (hatás, kulturális sajátosságok, használat).

A gyerekkönyvek esetében is ezek a legfontosabb kutatási területek. Mennyire nehéz a könyv, hol, hogyan és milyen körülmények között használja a gyerek? Milyen a tapintása, lehet-e bele firkálni, könnyű-e kitépni a lapjait?

Ezekre is érdekes példa a kartonlapozó, amit kifejezetten kisgyerekeknek készítenek. Kevés terjedelem, sok kép, minimális szöveg, strapabíró kivitel jellemzi. Színes, szerethető, egyértelmű. A tipográfia (ebben a kontextusban betű és kép) esetében pedig egyrészt a műfajnak való megfeleltetés, másrészt a kép és a szöveg aránya a fontos szempont. A történet képi és szöveges részeinek oly módon kell együttműködniük, hogy ne törjön meg a szüzsé. Az illusztráció és a kép együttes eseteire ugyanakkor nagyon nehéz egyetemesen érvényes javaslatot tenni. A könyv használatát és hatását (kereskedelmi eredmények, népszerűség) illetően pedig a kulturális sajátosságok, a földrajzi, szociális, pszichológiai attribútumok határozzák meg a kiadói fókuszt.

wunderlich peter-01

Azt gondolnánk, hogy a 2020-as év sanyarú sorsra juttatott több szektort, köztük a gyerekkönykiadást is. Úgy tűnik, ez nem így van. Mi lehet a magyarázata annak, hogy a gyerekkönyvpiac a legmélyebb válságok idején is képes virágozni?  

A 2020-as év kereskedelmi év a pandémia miatt ugyan gyötrelmesen és kétségbeejtően indult mindenki számára, de a könyvpiac elég gyorsan reagált az általános pánikra. Megjelentek az új értékesítési csatornák, felélénkültek a webshopok, a kiadói közösségimédia- és az online használat pedig újabb és újabb kreatív megoldásokra ösztönözte a PR- és marketing-szakembereket.

Ugyanakkor a kulturális, a művészeti és a könyvkiadói szféra számára a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Múzeum is segítő kezet nyújtott pályázatok formájában. A pandémia legnehezebb időszakában ugyanúgy láthattunk hatalmas sikereket és nagy bukásokat, sikeres és sikertelen könyvbemutatókat, mint a korábbi maszkmentes években. A könyvek iránti érdeklődés nem lankadt.

A családok talán többet voltak együtt, ennek ez egyik pozitív hozadéka lehet, hogy a gyerekek így több figyelmet kaptak, több idő jutott a mesélésre, a közös könyvolvasásra. Vagy csak remek lehetőség a könyv arra, hogy amíg mi online meetingen veszünk részt, addig a gyerek csendben olvasgasson.  

Hogyan változtatta meg szerinted az elmúlt időszak az egyre markánsabb online jelenlétnek köszönhetően a könyvkiadás szereplőinek viszonyát, hatással van-e a kiadók, szerzők, alkotók munkájára?

Az online élet térnyerésével egyre nagyobb jelentőséggel bír a szerző és illusztrátor mint önálló és autonóm brand. A kiadó a saját legmenőbb szerzőire és illusztrátoraira sok esetben külön marketingcsapatot állít rá, mert az alkotók minden extratextusa (interjúk, megnyilvánulások, cikkek, közösségimédia-jelenlét, sőt botrányok) hozzáadódnak az általuk megírt vagy megrajzolt könyvhöz, mindezek pedig kapcsolódnak az adott könyvkiadóhoz. Ugyanakkor a szerző-brand megerősödése sok esetben oda vezethet, hogy a szerző egy idő után már nem igényli a kiadója infrastruktúráját, saját menedzsert alkalmaz, és teljesen önálló kiadói tevékenységbe kezd, vagy különválasztja a kiadói tevékenységét és a kereskedelmet. Erre komoly hazai és nemzetközi példák vannak.

Nagy Gabriella Ágnes

A fotók Wunderlich Péter tulajdonában vannak

további Interjúk

Ahol az értékteremtés a legfontosabb szempont

Veress Gyöngyi interjúja.

Tovább
Kortárs íróink kedvenc kötelező olvasmányai

Új körkérdésünkben arra keressük a választ, hogy kortárs íróink mely kötelező olvasmányokért rajongtak, és miért.

Tovább
Hogyan lesz valaki gyerekkönyvszerkesztő?

Körkérdésünk utolsó válaszadója Balázs Eszter Anna, a Central Kiadói Csoport gyerekkönyves brandjének frissen kinevezett  vezetője.

Tovább