Vissza
  • 2022.06.22
  • Turbuly Lilla

„A nézőt fel kell emelni, kiragadni a hétköznapi közegéből, és elgondolkodtatni”

Kovács Gézával, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatójával Turbuly Lilla beszélgetett.

Nemrég a Mesebolt rangos szakmai elismerésben részesült: a Weöres Sándor Színházzal közösen létrehozott Szólít a szörny (rendezte Vidovszky György) megkapta a legjobb ifjúsági előadásnak járó Üveghegy-díjat a Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén.

KOVÁCS GÉZA Mesebolt Bábszínház-06
Kovács Géza portréfotóját Trifusz Ádám készítette

Ez már a harmadik Üveghegy-díjunk. Örülünk neki, de a munkánk eredményét nem díjakban mérjük. Egy díjban sok a véletlen elem: függ a mezőnytől, az előadás feltételeitől, a zsűritől. Azért szeretjük a másik, szintén kétévente megrendezett fesztivált, a kecskeméti bábszínházi találkozót, mert ott nincsenek díjak, nincs verseny. „Csak” nézzük és megbeszéljük egymás előadásait.

KOVÁCS GÉZA Mesebolt Bábszínház-04
Major Erik Conor szerepében, Szólít a szörny című ifjúsági-felnőtt előadás

Mindössze hét színésszel dolgoztok, ugyanakkor évi 300-360 előadást tartatok. Ez nagyon nagy terhelés.

Az egész színházban húszan vagyunk összesen. Persze vannak visszatérő vendégszínészeink, rendezőink is. Az olyan végvárakban, mint Szombathely, nehéz megtartani a színészeket, túl messze vannak a pesti lehetőségek. A fiatalok úgy hat-hét év után elmennek. Tizenhárom éve vagyok igazgató, azóta egyetlen színész (Kovács Bálint) kivételével az egész társulat kicserélődött. Ha menni kell, hát menni kell, ettől a barátság még általában megmarad, vendégként a régi tagok is visszajárnak.

Régebben évi nyolc-tíz bemutatót is tartottunk, hiszen mást játszunk a kicsiknek és a nagyobbaknak, vannak ifjúsági és felnőttelőadásaink is. Amikor azonban néhány éve az állami költségvetésünk 40 százalékát elvonták, évi négyre kellett csökkenteni a bemutatóink számát.

Hogy lehet ennyivel kevesebb pénzből fenntartani a színházat?

KOVÁCS GÉZA Mesebolt Bábszínház-05
Paulik Móni–Vincze Zsuzsi: Lili és a bátorság

Különféle együttműködési formákkal kísérletezünk. Cseréljük az előadásokat (például a zalaegerszegi Griff Bábszínházzal), koprodukcióban dolgozunk, ilyenkor itt is, ott is játsszuk az adott előadást. A Lili és a bátorságot például a debreceni Vojtinával és a Kőszegi Várszínházzal hoztuk létre, nemrégiben tíz alkalommal Debrecenben játszottuk.

A színházatok alapelve a hagyomány és a korszerűség együttes jelenléte, összehangolása.  

KOVÁCS GÉZA Mesebolt Bábszínház-01
Kovács Ildikó 1968-ban

Én ebben szocializálódtam. Egyik mesterem Kovács Ildikó volt, akinél progresszívebb rendezőt nehéz elképzelni, de a hagyományokat is fantasztikusan képviselte. Fontos számomra a vásári és az utcaszínházi hagyomány, a közösségteremtés. A bábjáték mindig a mezsgyén mozgott, meghatározó eleme a kézművesség, a csepűrágás, nehezen viseli a kőszínházi formákat.

A népszínházban hiszek, nem a szimpla szórakoztatásban, a valódiban, ami a negyvenes, ötvenes évek francia népszínházában gyökerezik, abban, amit Ruszt József is vallott, hogy a nézőt fel kell emelni, kiragadni a hétköznapi közegéből, és elgondolkodtatni.

Ami a hagyomány továbbvitelét illeti, sokat gondolkodunk például arról, hogyan lehet a népmeséket tartalmilag, formailag megújítani.

Van egy, a történelmünkhöz kapcsolódó, mégis újító vállalkozásotok, a Királyok könyve-sorozat.

Az Árpád-házi királyokat szeretnénk élménypedagógiai eszközökkel közelebb hozni az iskolásokhoz. Az ötrészes sorozatot, amely a honfoglalástól Kun Lászlóig viszi végig a történetüket, Szálinger Balázs írta. Osztályteremben játsszuk, egy részt egy színész, papírszínházi eszközökkel, pontosabban egy-egy háromdimenziós pop-up-könyvvel, amelyeket Trifusz Péter tervezett. Komoly munka volt, az első két könyvbe négyszáz munkaórát tett bele.

Vannak olyan, témájukat tekintve nehéz előadásaitok, amelyeket nem mindig fogadnak jól a szülők vagy a pedagógusok – és általában ők azok, akik előadást választanak. Ilyen az abúzusról szóló Lili és a bátorság vagy az anya halálát tematizáló Szólít a szörny. Milyen fogadtatást tapasztaltatok? (A Szólít a szörnyről Nagy Gabriella Ágnes írt nálunk korábban egy kiváló esszét, ITT olvasható – a szerk.)

Ez nem város- vagy iskolatípus-függő, inkább a pedagóguson múlik. Debrecenben volt olyan iskola, ahol megnéztek egy Lilit, és nem kértek több előadást, míg Szombathelyen egy katolikus iskolából több csoportot is hoztak. A szülő halálára nem lehet azt mondani, hogy nálunk ilyen nem történhet meg, ne is beszéljünk róla, míg az abúzus témakörénél előfordul ilyen érzelmi eltartásra.

KOVÁCS GÉZA Mesebolt Bábszínház-01

A Lili és a bátorságban az abúzuson túl benne van az is, hogy sokféle titok lehet, ami nyomasztja a gyerekeket, és talán az a legfontosabb, hogy tudatosítsuk bennük: merni kell elmondani ezeket a titkokat, és merni kell segítséget kérni. Az abúzus olyan speciális probléma, amit igyekeztünk nagyon alaposan körüljárni, ehhez kértük a Hintalovon Alapítvány segítségét, készítettünk hozzá feldolgozó foglalkozást és feldolgozófüzetet is, nem hagyjuk magukra a gyereknézőket.

Mindig is fontosnak tartottuk, hogy a színház társadalmi kérdésekben is nyilatkozzon meg, korábban is voltak ilyen előadásaink, például a holokauszttal és a vele kapcsolatos családi titkokkal foglalkozó Tamás könyve. Ezt felnőtteknek is játszottuk.

Vannak kifejezetten felnőtteknek szóló előadásaitok is.

KOVÁCS GÉZA Mesebolt Bábszínház-07
Jeles András: József és testvérei – Jelenetek egy parasztbibliából

Ezeket sajnos elég kevesen látják: ez azért is bánt, mert például a Jeles András által rendezett József és testvéreit fontos, összetett előadásnak látom, ahogy a másik Jeles-rendezést, A boldog herceget is – utóbbi megrázó erővel mutatja meg az utcán élő emberek kiszolgáltatottságát.

Szombathely_mesebolt
Jeles András az olvasópróbán (szemben, szemüvegben)

Jeles András mellett több rendező kötődik hozzátok, fiatalokat is gyakran hívtok.

Elsőként Veres Andrást, a művészeti tanácsadónkat említem, de visszatérően dolgozik nálunk Csató Kata, Bartal Kiss Rita, Somogyi Tamás, Szenteczki Zita.

Sok nálatok a kortárs szerző is.

Csak ha itt a folyosón a plakátokat nézem: Szabó T. Anna, Varró Dániel, Tasnádi István, Szabó Borbála, Gimesi Dóra, Szálinger Balázs… De általában is jellemző a bábszínházakra, hogy többségben vannak a kortárs szerzők. (Gimesi Dóra nálunk korábban megjelent esszéjét is érdemes elolvasni ITT, amelyben a kortárs gyerekirodalom és a kortárs bábszínház viszonyát elemzi – a szerk.)

Ma a bábszínházakban egyre kevesebb kesztyűbábos, paravános előadást látunk, és mind több élő színházat. Nálatok hogy van ez?

Nálunk mindig van kesztyűbábos előadás is. Érdekelnek a hagyományos technikák, ebben is nagy hatással volt rám Kovács Ildikó, aki végigvezetett a különböző technikákon.  Mi pálcás bábbal is dolgozunk, pedig ez is egyre ritkább. A háromágú tölgyfa tündére ilyen, de nyitott színpaddal, nem paravánnal. Minden egyes ilyen előadás iskola a színésznek.

A Szólít a szörnyben a főszerepet Major Erik játssza, aki nem bábszínész, mégis remekül mozgatja a bábot. 

mesebolt
Beszélgetés a Szólít a szörny című előadás alkotóival, Kovács Bálint, Kolozsi Angéla és Major Erik – Fotó: Hámori Zsófia (A kép forrása: Budapest Bábszínház)

Erik istenáldotta tehetség, akinek Kolozsi Angéla segített a bábmozgatás megtanulásában. Jók a tapasztalataim különben: ha egy nem bábszínész szeretettel és alázattal viszonyul a bábhoz, és van benne nyitottság, akarat, meg tudja tanulni a bábtechnikát.

KOVÁCS GÉZA Mesebolt Bábszínház-01
A háromágú tölgyfa tündére

A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ épületében működtök, egy nyolcvanas években épült, nem túl jó állapotú ingatlanban, málló falak, kopott burkolatok között. Van esély a változásra?

Ezek nem egy professzionális színház körülményei. Van egy kamaraterem, amit csak mi használunk. Korábban a nagyszínpadon is tarthattunk előadásokat, de ez a lehetőség megszűnt. Most a próbatermünket kezdtük átalakítani, ebből egy száz férőhelyes terem készül, a kamaraterembe pedig hatvanan férnek be. A körülményeink meghatározzák, hogy milyen műveket és milyen technikával tudunk bemutatni, hozzátéve, hogy a műszak kapacitása is meglehetősen szűk.

Gondolom, készen van már a jövő évad terve. 

Lesz két felújított előadásunk, a Kirikou és a Holle anyó, ez utóbbit örökös tagunk, Császár Erika jutalomjátékának szánjuk. Lesz egy Kisgömböc Veres András rendezésében, én A tó titka című darabot rendezem, Gergye Krisztián pedig Krúdy világát idézi majd meg a test és az anyagok találkozásával.

Lassan esedékes lesz nálunk a generációváltás is, két év múlva jár le az igazgatói ciklusom, és nem pályázom újra. Jó lenne egy olyan utód, aki állandóan jelen tud lenni a bábszínház életében, és viszi tovább ezt a kis műhelyt itt, a végeken.  

 Turbuly Lilla

mesebolt

Kolozsi Angéla rendezésében június 24-én, pénteken mutatják be az Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete és a Mesebolt Bábszínház közös produkciójaként Timo Parvela Miú és Vau című előadását. Aki teheti, nézze meg!

A Mesebolt Bábszínház bérletei óvodásoknak még június végéig kedvezményesen kaphatók: ITT, iskolásoknak: ITT, a Vasi Mesebérlet pedig ITT érhető el

Ha érdekel benneteket, miért olyan fontos a jó gyerekszínház, olvassátok el neves gyerekszínházi szakemberek körkérdésünkre adott válaszait ITT

Képek forrása: A Mesebolt Bábszínház Fb-oldala

további Interjúk

„Formailag kategorizálhatjuk a gyerek és felnőtt közönség részére készült műveket, lényegileg sokkal kevésbé különböznek”

ÚJ KÖRKÉRDÉSÜNKBEN GYEREKLAPOK FŐSZERKESZTŐIT KÉRDEZTÜK MUNKÁJUKRÓL. A SOROZAT SAJNOS IGEN RÖVID LESZ. EZ AZT JELENTI, HOGY ALIG-ALIG LÉTEZNEK ÉRTÉKELHETŐ MAGAZINOK GYEREKEK SZÁMÁRA, PEDIG HATALMAS SZÜKSÉG LENNE RÁJUK…

Tovább
„Mindig sok sötétség van, amivel a gyerekekkel dolgozó szakembereknek foglalkozniuk kellene”

ÚJ KÖRKÉRDÉSÜNKBEN GYEREKLAPOK FŐSZERKESZTŐIT KÉRDEZTÜK MUNKÁJUKRÓL. A SOROZAT SAJNOS IGEN RÖVID LESZ. EZ AZT JELENTI, HOGY ALIG-ALIG LÉTEZNEK ÉRTÉKELHETŐ MAGAZINOK GYEREKEK SZÁMÁRA, PEDIG HATALMAS SZÜKSÉG LENNE RÁJUK…

Tovább
„A gyerekek számára készülő lapnak mindig akkora a felelőssége, mintha háború vagy válsághelyzet volna”

Új körkérdésünkben gyereklapok főszerkesztőit kérdeztük munkájukról. A sorozat sajnos igen rövid lesz. Ez azt jelenti, hogy alig-alig léteznek értékelhető magazinok gyerekek számára, pedig hatalmas szükség lenne rájuk…

Tovább