Fotó: Bach Máté
Vissza
  • 2022.07.07
  • Ayhan Gökhan

„A hallgatás vagy szépítés idővel sokkal nagyobb gondokat szül, mintha leülnénk a kicsikkel beszélgetni”

Pászt Patrícia műfordítóval Ayhan Gökhan beszélgetett.

Felidézné, gyerekkorában melyik ifjúsági darab tett Önre nagy hatást?

Harisnyás Pippi kalandjai, amit egy lengyel színházban láttam.

Az Ön szerkesztésében, fordításában jelent meg a Mesék a boldogságról című, kortárs lengyel gyerekdarabokat tartalmazó kötet. Milyen kritériumok határozták meg a válogatást?  

dr. Pászt Patricia Ayhan Gökhan-01

Az utóbbi húsz év gyerekdarabjaiból válogattunk lengyel kollégámmal, Zbigniew Rudzińskival, aki a poznańi Gyerekművészeti Központ kurátora. A Központ minden évben megjelentet egy kiadványt Új gyermek- és ifjúsági színdarabok címmel, amely az adott év legérdekesebb műveit tartalmazza. Ezenkívül létezik Lengyelországban egy Legjobb Gyerek- és Ifjúsági Darab Verseny is, amelyet 1986 óta évről évre megrendeznek, és nagy sajtóvisszhanggal kísért, rangos szakmai eseménynek számít. A verseny győztes darabjait is figyelembe vettük, illetve azt a tényt, hogy mely színdarabokat játsszák a legsűrűbben a lengyel gyerekszínházakban. E három kritérium amúgy nagyjából fedte egymást – de ehhez még hozzátettem a „magyar specifikumot”, azaz hogy a művek hazánkban is közérthetők legyenek. Tehát például a nagyon lokális humorra és szereplőkre épülő, lengyel utalásokkal teli darabok helyett igyekeztünk univerzálisabb szövegeket szerepeltetni a kötetben.

dr. PÁSZT PATRÍCIA  AYHAN GÖKHAN-09
 

Azon túl, hogy lengyel, kortárs és gyerekdarab, milyen azonosság fedezhető fel a beválogatott szövegek között?

Az összes szöveg nagyon okos és szép. Ez túl egyszerű válasznak hangzik, pedig nem az – napjainkban nehéz olyan, kisgyermekeknek szóló irodalmat, meséket, filmeket találni, amelyek a legkisebbek nyelvén, ugyanakkor megfelelő értelmi színvonalon és kreatív formában szólnak az élet fontos dolgairól.

A lengyel színházra mindig is nagy hatást gyakorolt a képzőművészet és a metafizika: a képi formák, a költői víziók, látomások, a misztika, a mágia és a moralitásjátékok világa sokkal közelebb áll a szláv szívhez, mint a realizmus. Ez érthető módon a gyermekdarabok világában is felfedezhető – határtalan fantázia, igen kreatív képi világ, s mindemellett bölcs kérdésfeltevések jellemzik a műveket.

dr. PÁSZT PATRÍCIA  AYHAN GÖKHAN-06

Az írásokból sugárzik a gyerekek iránti bizalom, úgy tűnik, a szerzők hittek abban, hogy a kicsik teherbírása hatalmas. Mit tanulhatna a magyar gyermekszínház a lengyeltől?

Amit talán a magyar szülők is a lengyelektől. Habár ez természetesen fordítva is igaz – mindnyájan tanulhatunk egymástól. A lengyel színdarabokban igen egyedi és izgalmas formaművészeti megoldásokkal találkozhatunk, ugyanakkor a szerzők nem félnek a komoly kérdésektől sem, sőt. Úgy vélik, a gyerekekkel igenis lehet, sőt kell is őszintén beszélni, persze mindeközben megengedve nekik, hogy gyerekek maradjanak. A sajnos mind sűrűbben előforduló családi problémákat – betegségek, válás, halál stb. – nem szerencsés kíméletből eltussolni vagy a szőnyeg alá söpörni. A gyermek úgyis megérez mindent, és a hallgatás vagy szépítés idővel sokkal nagyobb gondokat szül, mintha leülnénk a kicsikkel beszélgetni.

A lengyel szerzők zseniális módon megtalálják azt a hangot, nyelvezetet, amivel a gyerekek megszólíthatók, beavathatók, bevonhatók a család, az élet természetes közegébe, rendjébe, ahol sajnos nehéz dolgokkal is találkozni.

Az a tapasztalatom, hogy Lengyelországban komolyabban veszik a gyerekeket, illetve jobban bíznak a természetes értelmükben, az érettségükben, ritkábban hallani például szülőktől gügyögést – nos, ez a lengyel színpadon is ritkább. Már a legkisebbeknek szóló darabok is tartalmas mondandóval szolgálnak.

dr. PÁSZT PATRÍCIA  AYHAN GÖKHAN-02
 

A színpadra állított darabok minősége mérhető a gyerekek reakcióival? Mérvadó a gyerek véleménye?

Hát hogyne. De a legkisebb korosztály esetében az érthetőség elsődleges: eljut-e hozzájuk egy-egy darab meséje, szövege, története. Az esztétikum, a mondandó mélysége csak a következő lépés – és ebben már a szülők, nevelők döntenek. Ám e szülői döntések meghatározók: a gyerek idővel úgy fog reagálni, ahogy azt a felnőttektől látja. Ezért is rendkívül fontos, hogy a legifjabbak milyen minőségű művekkel találkoznak, milyen jellegű esztétikához szoknak hozzá, mi lesz később a minta, a kiindulópont egy-egy alkotás megítélése kapcsán. Ez ugyanolyan folyamat, mint a felnőttek esetében az ízlésformálás – nem lehet elég korán elkezdeni.

dr. PÁSZT PATRÍCIA  AYHAN GÖKHAN-08
 

Amikor pár perces esti mesékre alig futja a szülőktől, nem merész vállalkozás egy gyerekdarabokból összerakott kötet kiadása?

Miért a negatív példát vegyük alapul? Miért ne abból induljunk ki, hogy lehet másképp is? Lehet másként – és mi, a könyv szerzői, összeállítói e hitünknek adtunk kifejezést –, aki másként gondolja, aki rászán több időt is a gyermekeknek való felolvasásra, annak legyen lehetősége jobbnál jobb színpadi mesékből válogatni.

dr. PÁSZT PATRÍCIA  AYHAN GÖKHAN-01
 

A poznańi Gyermekművészeti Központ jó ideje sokat tesz a kortárs lengyel gyerekirodalomért. Hogyan látja, a kortárs magyar gyerekirodalom népszerűsítéséhez, színvonalas munkák születéséhez, fiatal tehetségek bemutatkozásához intézményileg nem hiányzik valami hasonló kezdeményezés?

DE IGEN! Több más mellett a magyar kulturális intézményrendszer gyökeres átalakítása is a rendszerváltozás óta várat magára. Nem győzöm minden fórumon a lengyel példát hangsúlyozni. Sok oka van annak, hogy a lengyelek miért előztek meg bennünket a legtöbb területen, miközben 1990-ben összehasonlíthatatlanul rosszabb helyzetből indultak, mint hazánk. Ez hosszabb téma, de véleményem szerint a választ nem a tehetség, a kreativitás vagy a pénzügyi rendszerek közötti különbségekben, hanem az eltérő mentalitásban kell keresni.

dr. PÁSZT PATRÍCIA  AYHAN GÖKHAN-04

A lengyel mentalitásról ezt nyilatkozta tavaly: „Nagyobb a magukban és az életben való hitük és bizalmuk. Az állandóan cinikus és mindent megkérdőjelező magyar mentalitás teljesen más valóságot hoz létre, mint a lengyel. A lengyeleknél vannak csodák, lehetségessé válik a lehetetlen.” Ennyire rosszul állnánk a csodákkal?

Hmmm… hát igen. Úgy gondolom, hogy a csodákba vetett hit hiánya eleve a hit hiányából fakad. És itt nem intézményes vagy vallásos hitre gondolok – ez csupán eredménye vagy következménye az ember életbe, Istenbe, önmagába, a másik emberbe vetett hitének. A lengyelekkel – de azt hiszem, más népekkel is – összehasonlítva a magyarok ezzel valahogy hadilábon állnak. A hitet nálunk, tévesen, mindig egyfajta gyengeséggel, „mankóval” azonosítják, pedig elég a legnagyobb kultúrák történetét megnézni: mind kőkemény hitrendszerekre épül. Érdemes lenne egyszer megvizsgálni, mennyire eredményes, milyen történelmi, szociológiai, egészségügyi, és egyéb „hozadéka” van ennek a mi kis magyar hitetlenségünknek és cinizmusunknak, és feltenni magunknak a kérdést, vajon érdemes-e ezt folyamatosan újratermelni, vagy talán hasznosabb tudatosan változtatni az évszázados mintán – hátha többet érünk el vele.

dr. PÁSZT PATRÍCIA  AYHAN GÖKHAN-07

Ayhan Gökhan

 Fotók: Bach Máté/IGYIC

további Interjúk

A Körtánc antológia Bolognában

Az antológiát megjelentető Cerkabella Kiadó főszerkesztőjét Orosz Annabella kérdezte

Tovább
Gyerekirodalom, 2023 - Pataki Mónika Lilla

Körkérdésünkben gyerekirodalmi szakemberek, állandó szerzőink segítségével tekintünk vissza a 2023-as évre és nézünk előre az ideire.

Tovább
Gyerekirodalom, 2023 - Kovács Gergely

KÖRKÉRDÉSÜNKBEN GYEREKIRODALMI SZAKEMBEREK, ÁLLANDÓ SZERZŐINK SEGÍTSÉGÉVEL TEKINTÜNK VISSZA A 2023-AS ÉVRE ÉS NÉZÜNK ELŐRE AZ IDEIRE.

Tovább