Fotó: Carl Jorgensen/ Unsplash
Vissza
  • 2021.03.10
  • MeseCentrum

A tömegpiac és a gyerekirodalom

Tudományos morzsák: hova tart a gyerekkönyvpiac a globalizáció tükrében?

Felemás párbeszéd: a gyerekkönyveket felnőttek készítik

A gyerekeknek készülő könyvek előállítása során az irodalmi kommunikáció számos szintjén felnőttek járnak el a gyerekek nevében/helyett. Miközben a gyermekek a célközönség, hozzájuk kívánnak eljutni, az ő érdeklődésüket felkelteni, közbeiktatódik a szerzőknek és a kiadóknak a könyvek előállítása, megjelentetése és terjesztése során végzett munkája, a kritikusok, könyvtárosok, könyvkereskedők és pedagógusok közvetítő szerepe.

Tehát a gyerekkönyvek előállítása, a gyerekirodalmi kommunikáció aszimmetrikus folyamat.

Kis meselexikon-01
Fotó: Stepan Babanin/ Unsplash

A kommunikáció aszimmetrikus volta tetten érhető abban, ahogy a tételezett (felnőtt) szerző megszólítja a tételezett (gyermek) olvasót, miközben más megszólítási módozatokat is irányít: az egyes (egyedül a gyermekolvasóhoz beszélő), a kettes/páros és a többes formát, a hallgatólagos felnőtt és gyermek-olvasóközönség különböző szintjeit beleértve. Az összehasonlító gyermekirodalom-tudomány legizgalmasabb kérdésfeltevése, hogy a gyermekirodalom miként kísérli meg áthidalni a távolságot felnőtt és gyermek között a nyelvhasználatot, a világ megtapasztalását, a társadalomban betöltött szerepet illetően azzal, hogy a nyelvi, tematikus és formai jegyeket a gyermekek fejlődési szintjéhez, háttértudásuk megszabta értelmezői repertoárjához, képességeihez igazítja.

A gyerekirodalom és a tudományos trend

Globális és „glokális” piaci változások nyomában

A gyermekirodalom sokáig elhanyagolt maradt az irodalomtudományok egyik máig megújulni képes iskolája: az összehasonlító irodalomtudomány határain belül.

Pedig mára nagyon időszerű, világméretű kulturális és nyelvi határokon átívelő jelenségeket vizsgálhatunk általa.

A sajátos társadalmi, irodalmi, nyelvi közegekkel foglalkozó összehasonlító irodalomtudomány vizsgálat alá tudja vonni a gyermekirodalom globalizációs változásait s az ezzel járó „glokalizációs” módosulásokat. Ezek az egyöntetűség (egyformaság) világméretű térnyerésében, másrészt a lokális különbözőségek újjáéledésében figyelhetők meg. 

A multimédia-óriások befolyása hatalmas: tömegtermeléssel gyártanak gyermekcikkeket, az egyes országhatárokon túl terjeszkedve kínálják termékeiket, az egykor regionális sajátosságokban gazdag gyermekkultúrákat óhatatlanul kiszolgáltatva a globalizációs tendenciáknak.

Kis meselexikon-02
Fotó: Anita Jankovic/ Unsplash

A gyermekkönyvkiadást az Egyesült Államokban, a vezető piacon egy maroknyi nagy médiakonglomerátum uralja, s ezeknek a kiadói vállalkozásai csupán töredékét teszik ki a szórakoztató iparágban űzött tevékenységeiknek. Következésképp, ahogy Daniel Hade írja, »a tömegpiac határozza meg, mely könyvek maradnak szem előtt, s így a gyermekkönyv már nem annyira kulturális, intellektuális értékkel bíró műtárgy, mintsem inkább a tömeges nagyközönség érdeklődésére számot tartó szórakoztatási formává válik«”.

Az összehasonlító gyerekirodalom-tudomány szétszálazza a globalizációs folyamatokat és a lokális ellenhatásokat.

(Vö. Emer O’Sullivan: Összehasonlító gyermekirodalom-tudomány

Forrás: ITT

 

további Tanári

Nyílik az Ég bolt

Csörgei Andrea esszéje.

 

Tovább
Városi kalandok

Csörgei Andrea írása két idei könyvről, (nagy)városi környezetről, természetről, élményről és tudásról. 

Tovább
Petőfi hangja úgy sokféle, hogy folyton ellentmond önmagának

Petőfi-körkérdésünkre Kriston Attila, a budapesti Eötvös Gimnázium tanára válaszolt.

Tovább