Fotó: Carl Jorgensen/ Unsplash
Vissza
  • 2021.03.10
  • MeseCentrum

A tömegpiac és a gyerekirodalom

Tudományos morzsák: hova tart a gyerekkönyvpiac a globalizáció tükrében?

Felemás párbeszéd: a gyerekkönyveket felnőttek készítik

A gyerekeknek készülő könyvek előállítása során az irodalmi kommunikáció számos szintjén felnőttek járnak el a gyerekek nevében/helyett. Miközben a gyermekek a célközönség, hozzájuk kívánnak eljutni, az ő érdeklődésüket felkelteni, közbeiktatódik a szerzőknek és a kiadóknak a könyvek előállítása, megjelentetése és terjesztése során végzett munkája, a kritikusok, könyvtárosok, könyvkereskedők és pedagógusok közvetítő szerepe.

Tehát a gyerekkönyvek előállítása, a gyerekirodalmi kommunikáció aszimmetrikus folyamat.

Kis meselexikon-01
Fotó: Stepan Babanin/ Unsplash

A kommunikáció aszimmetrikus volta tetten érhető abban, ahogy a tételezett (felnőtt) szerző megszólítja a tételezett (gyermek) olvasót, miközben más megszólítási módozatokat is irányít: az egyes (egyedül a gyermekolvasóhoz beszélő), a kettes/páros és a többes formát, a hallgatólagos felnőtt és gyermek-olvasóközönség különböző szintjeit beleértve. Az összehasonlító gyermekirodalom-tudomány legizgalmasabb kérdésfeltevése, hogy a gyermekirodalom miként kísérli meg áthidalni a távolságot felnőtt és gyermek között a nyelvhasználatot, a világ megtapasztalását, a társadalomban betöltött szerepet illetően azzal, hogy a nyelvi, tematikus és formai jegyeket a gyermekek fejlődési szintjéhez, háttértudásuk megszabta értelmezői repertoárjához, képességeihez igazítja.

A gyerekirodalom és a tudományos trend

Globális és „glokális” piaci változások nyomában

A gyermekirodalom sokáig elhanyagolt maradt az irodalomtudományok egyik máig megújulni képes iskolája: az összehasonlító irodalomtudomány határain belül.

Pedig mára nagyon időszerű, világméretű kulturális és nyelvi határokon átívelő jelenségeket vizsgálhatunk általa.

A sajátos társadalmi, irodalmi, nyelvi közegekkel foglalkozó összehasonlító irodalomtudomány vizsgálat alá tudja vonni a gyermekirodalom globalizációs változásait s az ezzel járó „glokalizációs” módosulásokat. Ezek az egyöntetűség (egyformaság) világméretű térnyerésében, másrészt a lokális különbözőségek újjáéledésében figyelhetők meg. 

A multimédia-óriások befolyása hatalmas: tömegtermeléssel gyártanak gyermekcikkeket, az egyes országhatárokon túl terjeszkedve kínálják termékeiket, az egykor regionális sajátosságokban gazdag gyermekkultúrákat óhatatlanul kiszolgáltatva a globalizációs tendenciáknak.

Kis meselexikon-02
Fotó: Anita Jankovic/ Unsplash

A gyermekkönyvkiadást az Egyesült Államokban, a vezető piacon egy maroknyi nagy médiakonglomerátum uralja, s ezeknek a kiadói vállalkozásai csupán töredékét teszik ki a szórakoztató iparágban űzött tevékenységeiknek. Következésképp, ahogy Daniel Hade írja, »a tömegpiac határozza meg, mely könyvek maradnak szem előtt, s így a gyermekkönyv már nem annyira kulturális, intellektuális értékkel bíró műtárgy, mintsem inkább a tömeges nagyközönség érdeklődésére számot tartó szórakoztatási formává válik«”.

Az összehasonlító gyerekirodalom-tudomány szétszálazza a globalizációs folyamatokat és a lokális ellenhatásokat.

(Vö. Emer O’Sullivan: Összehasonlító gyermekirodalom-tudomány

Forrás: ITT

 

további Kis meselexikon

Hogyan lehet meghatározni a gyerekirodalmat?

A gyerekirodalom mibenlétéről újra sokat vitatkozik a tudományos élet. Hiszen a gyerek és a gyerekek által fogyasztott kultúra számos szakma látóterében benne van.

Tovább
A gyerekközönség hívta életre a tömegmédiumokat?

A Pesti Napló volt az első, mindenki számára elérhető lap, amely gyerekeknek szóló meserovatot indított.

Tovább
Mit üzennek ma az állatmesék?

Aki beszél az állatok nyelvén, annak kinyílik a világ.

Tovább